Trükkös tolvajok lesik ki a turistákat a boltok és bankautomaták környékén, hogy egy meghökkentő mondattal elvonják a figyelmüket, és kifoszthassák őket.
Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.
Ha Toszkánában vagy Umbriában jársz, és megkóstolod a helyi pékségekben kapható friss kenyeret, az első reakciód valószínűleg a döbbenet lesz: a híres pane sciocco ugyanis teljesen sótlan és íztelen. Bár elsőre kulináris baklövésnek tűnhet, a háttérben valójában a világtörténelem egyik legfrappánsabb adóelkerülési és politikai ellenállási hulláma áll.
Egy rosszul megválasztott lábbeli komoly pénzbüntetést vonhat maga után Olaszországban, a lenyűgöző túraútvonalairól ismert Cinque Terre nemzeti parkban. Azok a látogatók, akik nem megfelelő öltözetben indulnak neki az ösvényeknek, akár 2500 eurós, azaz több mint 882 ezer forintos bírságra is számíthatnak.
A 17. században a pestis még mindig az egyik legrettegettebb betegségnek számított Európában. A járványok nemcsak emberek tízezreinek életét követelték, hanem alapjaiban formálták át a mindennapokat, a gazdaságot és a társadalmi kapcsolatokat.
Az Amalfi-part számtalan csodát rejt, de van köztük egy, amelynek létezését évszázadokon át titok övezte. Furore, a „láthatatlan falu” nem rendelkezik utcákkal vagy főtérrel, házai magányosan kapaszkodnak a függőleges sziklákon. Legismertebb pontját, a drámai szépségű szurdokot a helyi mondák szerint maga az ördög hasította ki a földből dühében, mikor a lakók elüldözték. A híd lábánál megbúvó, titkos smaragdzöld öböl ma a világ egyik legtöbbet fotózott és legrejtélyesebb természeti képződménye.
Szicíliában létezik egy város, amely egyszerre futurisztikus műalkotás és fájdalmas emlékmű. Gibellina neve sokáig egyet jelentett a pusztulással: egy földrengés szinte teljesen eltörölte a települést a föld színéről. A romok helyén nem hagyományos újjáépítés kezdődött, hanem egy merész kulturális kísérlet.
Újfajta traffipaxokkal monitorozzák a gyorshajtókat az olasz utakon. Az új műszerek nemcsak az aktuális, hanem az átlagsebesség mérésére is alkalmasak.
Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.
Hófehér falak, türkizkék tenger és egy burjánzó botanikus kert – a Miramare-kastély Trieszt ékköve, amely első látásra maga a paradicsom. Ám a festői kulisszák mögött egy sötét legenda húzódik meg: a helyiek szerint a palota elátkozott, és minden lakójára tragédiát hozott.
Rákbetegségét követően most először utazik külföldre Katalin walesi hercegné.
Van egy apró szigetváros Olaszországban, ahol a házak színe nemcsak az egyéni ízlésen múlik, hanem egyfajta szabályozott hagyományt jelent. A rikító árnyalatokban pompázó házak látványát nem a véletlen alakítja.
