A civil embermentők a háborúk valódi hősei

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Oskar Schindler vagy Raoul Wallenberg nevét mindannyian ismerjük, de vannak magyar hősök is, akik civilként végrehajtott embermentéseik során életüket kockáztatták azért, hogy háború idején másokat biztonságba juttassanak.

Az, hogy szeretteinket mindenáron meg akarjuk védeni, ha fegyveres konfliktus alakul ki a közelükben, a lehető legtermészetesebb reakció. Vannak azonban olyan kivételes emberek is, akik arra teszik fel életüket, hogy számukra idegen, ártatlan civilek biztonságba kerülhessenek. Történeteikből mindannyian tanulhatunk.

Boldog Salkaházi Sára: az egykori újságírónő a háború mártírjává vált

A Kassán született Salkaházi Sára tanítónőként végzett, hivatását gyakorolta is, mielőtt attól eltiltották volna azért, mert nem volt hajlandó felesküdni a csehszlovák kormányra. Ezután könyvkötészetet tanult, majd húga kalapüzletében is dolgozott, de elkezdett írni is: Fekete furulya címmel novelláskötete is megjelent. 

A felvidéki újságokban a kisebbségbe szorult magyarság hangjává vált tárcái által,

majd megismerte a Szociális Testvérek Társaságát, és kérte a rendbe való felvételét. Az újságírói életvitelt azonban itt ferde szemmel nézték – Salkaházi Sára felhagyott a dohányzással is a rend kedvéért.

Salkaházi Sára civilként végezte a II. világháború alatt embermentési tevékenységét
Fotó: Wikimedia Commons

A Katolikus Dolgozó Nők és Leányok Országos Szövetségének vezetője, a mozgalom lapjának főszerkesztője lett, Schlachta Margittal együtt bújtatott és mentett zsidó embereket. A Bokréta utcai munkásnőotthonban harminc nőt bújtatott hamis papírokkal – ha nem dorgál meg egy munkásnőt, aki véleménye szerint egy katonával túl szoros kapcsolatot ápolt, talán nem történik baj, de a sértett munkásnő beárulta őt a nyilasoknak. 1944 decemberében a nyilasok megszállták az épületet, Salkaházi Sárát és társait elhurcolták, majd a Dunába lőtték. Egy szemtanú állítása szerint lelövetése előtt a nővér szembefordult a katonákkal, majd széles mozdulatokkal keresztet vetett.

Schlachta Margit: képviselőből az embermentés hőse lett

A békeidőben született Shlachta Margit a Horthy-korszakban a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának első női képviselőjeként került a parlamentbe, később megalapította a szürke nővéreknek is hívott, Szociális Nővérek Társasága nevet viselő katolikus női szerzetesrendet. Már 1941-ben, elsőként szólalt fel a zsidók Galíciába való toloncolása ellen: a deportálást az ő határozott állásfoglalása hatására állították le. Amikor egy évvel később a szlovákiai zsidók kitelepítése megkezdődött, rendjét az ő védelmük érdekében mozgósította, még a pápánál is közbenjárt az ártatlanok érdekében: 20 ezer szlovákiai zsidót mentett meg.

Az általa alapított rend Thököly úti épületében maga is bújtatott zsidó embereket, illetve volt, akiket hamis papírokhoz juttatott. A XIV. kerületi nyilaspártházzal szemben található rendházának házkutatását – ezzel együtt az ott bújtatottak lebukását – nagy lélekjelenlétének köszönhetően sikerült elkerülnie. A második világháború vérzivatarát túlélő Schlachta Margit a demokratikus parlamentbe még bekerült, ám a kommunista diktatúra kiépülésekor Ausztriába, majd az Amerikai Egyesült Államokba emigrált.

Reviczky Imre: a munkaszolgálatosok védelmezője

Az első világháború borzalmai után honvéd alezredesként kezdte meg szolgálatát a második világháborúban: állomása egyfajta menedékhellyé vált, tömegével adott ki behívóparancsokat, melyek segítségével a zsidó emberek elkerülhették a deportálást.

Munkaszolgálatosait a nyilas-hatalomátvétel után egy erdőbe küldte fát vágni, hogy megvédhesse őket

– taktikája be is vált, mert a Vörös Hadsereg néhány nap múlva felszabadította mindannyiukat. A szlovák határ közelében hamis papírokkal is segítette a zsidókat abban, hogy idejében kijuthassanak az országból. A nyilasok letartóztatták, börtönbe zárták, és halálra ítélték, de a fejetlenséget kihasználva sikerült elmenekülnie. A háború után először ezredessé nevezték ki, de később, leszerelése után a hadi nyugdíját is elvették tőle, és haláláig nehéz fizikai munkára kényszerült.

Wallenberg, Lutz, Schindler: diplomaták és egy civil hős

Az alig harmincegy éves Raoul Wallenberg azért érkezett Budapestre a semleges Svájcból, hogy életeket mentsen: százezer zsidó köszönheti neki, hogy élve kijutott a háború poklából. Svájci vízummal, hamis papírokkal, blöffökkel és pénzzel sikerült ennyi ember életét biztonságba juttatnia. Halálának ideje és körülményei ismeretlenek: valószínűleg szovjet hadifogságba került.

Carl Lutz Wallenberghez hasonló feladatokat végzett, akárcsak a magát spanyolnak kiadó olasz Giorgio Perlasca is. Schindler történetét Spielberg filmjéből mindannyian ismerjük: a szudétanémet gyáros több ezer életet mentett meg.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.