A bab jóval sokoldalúbb alapanyag annál, hogy csakis levesben végezhesse. Nálunk most egy klassz saláta készült belőle, ami remek akár a beltérben grillezett, natúr hússzeletek mellett is, de talán egy izgalmas mézes-joghurtos pácban készült csirkecomb alatt az igazi.
A spanakopita egy görög sós süti, aminek legfontosabb és leggyakoribb alkotóelemei a vékony réteslap, a spenót és krémes feta. Akkor a legszebb, ha egy hatalmas csigát formázol belőle és úgy sütöd készre. Előételként, egyszerű vacsoraként is bevethető, de akár köretként is tálalhatod.
Nem muszáj télen is ragaszkodnunk a megszokott, nehéz fogásokhoz, ilyenkor van értelme csak igazán annak, ha előveszünk egy-két tipikus nyári receptet, és ezekkel idézzük meg a nyaralások hangulatát. Ehhez a fogáshoz sem kell más, csak néhány falat grillezett gyümölcs és mentával-gránátalmával ízesített kuszkusz.
A görög istenek csatáinak, civakodásainak és hódításainak szövevényes, olykor szinte követhetetlen történeteit egy életre megtanultuk az iskolában. Álmunkból felébresztve is tudnunk kellett, mely hatalmasságnak mi a római megfelelője, ahogyan azt is, mely istenség nevéhez milyen jó cselekedetek, szenvedélyes vagy épp gonosz tettek fűződnek. De vajon te mennyire emlékszel ezekre? Kvízünkkel próbára teheted a tudásod.
Az ókori mitológia mára olyan lett, mint a mesék világa. Istenekről és istennőkről, hősökről, szörnyekről és harcosokról szóló történetek gyűjteménye, mely egykor a mindennapi élet fontos részét képezte. A mítoszok szinte mindent megmagyaráztak a vallási rituáléktól az időjárásig, és értelmet adtak annak a világnak, amelyet az emberek csak elképzelni tudtak.
Vajon legenda vagy valóban létezett a trójai faló? Esetleg csak egy szimbólum volt, amit utólag a történetmesélés megszépített? Ha létezett is egyáltalán, akkor miért épp egy ló alakját választották, és nem másét. Vajon mit jelképez a ló?
A jótékonyság, az igazságosság és az autonómia tisztelete mellett az orvosi etika egyik nagyon fontos alapelve a „Ne árts!”. A hippokratészi eskü bizonyítja, hogy már az ókori görög kultúrában is kialakították és fontosnak tartották, hogy az orvosok mindig a beteg javát és jóllétét tartsák a legfontosabbnak. Ennek ellenére a történelem mégis azt bizonyítja, hogy ezt az elvet nem mindig tartották be az ókori orvosok.
A történészek nem egyeznek meg abban, hogy a trójai faló mondája igaz eseményeken alapul-e vagy sem, hiszen nem áll rendelkezésre bizonyító erejű régészeti lelet. Sokan még a történet első elmesélőjének, a legnagyobb görög epikusnak, Homérosznak a létezését is kétségbe vonják. Mi lehet akkor igaz az egészből, miért valószínű, hogy a trójai faló csak fikció?
A kozmetikumok használata és a szépítkezés nem új keletű dolog, már az ókorban is fontos volt a jó megjelenés. Az arcápolás és a smink mellett az intimgyantázás is gyakori volt. Ez a szőrtelenítési forma azóta sem tartozik a legkedveltebbek közé, ám Kleopátra módszerével valóban megszenvedtek a szépségért az ókori nők.
Egy ókori tábornok szarkofágjában találták meg azt az eddig ismert legrégebbi szerelmes levelet, amit a feltételezések szerint 2300 évvel ezelőtt írtak. Az ereklye eredetileg gyászbeszéd lehetett, és különlegessége, hogy megnevezi a levél szerzőjét és címzettjét is.
Kutatások bizonyítják, hogy Görögország egyes részein nemcsak hogy nem tiltották a rokonok közti házasságot, hanem egyenesen erre biztatták az unokatestvéreket.
Az ókori görög mondák alakjainak szövevényes történeteibe sokan belezavarodtunk irodalomórán: most kvízünk segítségével kiderítheted, emlékszel-e még, ki kicsoda Homérosz és Szophoklész műveiben.
