Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Vajon legenda vagy valóban létezett a trójai faló? Esetleg csak egy szimbólum volt, amit utólag a történetmesélés megszépített? Ha létezett is egyáltalán, akkor miért épp egy ló alakját választották, és nem másét. Vajon mit jelképez a ló?
A gigantikus méretű faló meglétéről különböző elméletek születtek a Trója elfoglalásáról szóló ókori beszámolókban. Egy azonban már bizonyított tény, hogy Trója városa létezett. Ez 1873 óta és ismert. Ekkor történt ugyanis, hogy Heinrich Schliemann német üzletember és régész Homérosz Iliászának történetét követve rátalált egy nagy metropolisz maradványaira, amely ma a törökországi Hisarlik területén épült fel. Ami a trójai háborút illeti, arról a város falának romjai árulkodhatnak. De hogy a pusztítást háború vagy természeti katasztrófa, vagy valami egészen más okozta, az továbbra sem világos.
Több mindent is jelképezhetett a trójai faló
Miután az is kérdéses, hogy a trójai háború lezajlott-e egyáltalán, a trójai faló megléte is kétségbe vonható. A falovat illetően különféle elméletek születtek a Trója kizsákmányolásáról szóló ősi beszámolókban. Az egyik szerint a lónak titulált építmény egy ostromtorony vagy egy katonákat szállító hajó lehetett. Ez utóbbira utal az is, hogy Homérosz „a mélység lovainak” nevezi a görögök hajóit, míg a drámaíró Euripidész pedig a lovat „a hajó sötét törzsével” hasonlítja össze. Egy másik elgondolás szerint a hatalmas állat egy természeti katasztrófát szimbolizált, például egy földrengést, amely elpusztította az ősi várost.
Mindenképpen figyelemre méltó tény az is, hogy a korabeli írásos emlékek túlnyomórészt valósághűen és részletekbe menően ábrázolják a lovat olyannyira, hogy ismerjük a lovat készítő görög férfi nevét is, és azt is, hogy hol szerezte a kivitelezéshez szükséges faanyagot. Megtudjuk továbbá azt is, hogy a lovat kerekeken mozgatták, és a trójaiak lenből készült kötelekkel vontatták be a városba, és, hogy mozgott az állat farka, térde és a szeme is. Egyes ókori szerzők azt is leírták, hogy a ló oldalát ki lehetett nyitni, melyen keresztül a görögök kötéllel vagy létrával másztak ki a lóból.
Egyszeri, de nagyszerű trükknek bizonyult
A lóban rejtőzködő görög harcosok kilétét és számát illetően számos ókori író, de még a korabeli görög kerámiák díszítése is több lóban rejtőzködő katona nevét őrzi. A számos bizonyíték ellenére létszámuk azonban máig kérdéses. Így tehát nem tudni, hogy harminc, ötven vagy esetleg száz bátor harcost rejtett-e az üreges szerkezet. Az egyik korabeli írásos forrásban szereplő háromezer katona szinte biztosan tévedés.
De talán nem is az a legfontosabb, hogy mennyien voltak elrejtve benne. Ennél sokkal lényegesebb az a tény, hogy a falóval megvalósított haditerv egyáltalán nem volt szokványos katonai gyakorlat. Ez a stratégiai gondolkodás és ravaszság, amivel meglepték a trójaiakat, mégis kifejezetten jellemző volt a görögökre. Még akkor is, ha csupán egy egyszeri trükként alkalmazták.
A lovaknak különösen fontos szerepük volt
Izgalmas kérdést vet fel az is, hogy vajon miért épp a lóalakot választották a görögök a csel megvalósításához. Vajon mit akartak üzenni ezzel a megtévesztő formával?
Talán segít ennek megértésében az a tény, hogy a késő bronzkorban, amikor a trójai háború lejátszódhatott, a lovak központi szerepet játszottak az ókori mediterrán világ számos társadalmában.
Fontos közlekedési eszközként és értékes tulajdonként tekintettek rá, hiszen az állat gazdagságot és státuszt is jelképezett. Az ebből az időszakból származó festett kerámiaedényeken számos fegyveres lovas harcos látható, ami azt jelenti, hogy a lovak és a lovaglás a háborús élmény szerves részét képezték.
A mintegy 500 évvel a háború után íródott homéroszi feljegyzés olyan trójai és görög harcosokról szól, akik azonosultak lovaikkal, és ennek jegyében saját fizikai valójuk kiterjesztéseként kezelték őket a csatában. Különösen a trójai katonák életében játszottak jelentős szerepet a lovak, akiket Homérosz „lószelidítőknek” nevez, utalva arra, hogy a trójai társadalomban a lótenyésztés igazán fontos volt. Ennek tükrében a trójai faló olyan irodalmi eszközként is felfogható, mellyel
a szerző magát a háborút ábrázolja, amelyet szó szerint és szimbolikusan is a ló formájában vittek be a városba.
Lehet a ló képében megvalósuló isten is
A trójai faló azonban nemcsak a Trójánál harcoló embereket jelképezhette, hanem az istent is. Pontosabban Athéné istennőt, akinek szerepe volt a város kifosztásában, miután az általa megtestesített bölcsesség, hadviselés és a haditechnikai tudása mind-mind lényeges abban, hogy a trójai faló megépült. A történelmi emlékek kulcsszerepet tulajdonítanak az istennőnek a ló felépítésében, hiszen megjelent az építőmester, Epeius álmában, de az sem véletlen, hogy a lovat a görögök Trójánál hagyják ajándékba Athénének.
A lóról szóló korabeli beszámolók és ábrázolások minden realizmusa és részlete ellenére nem jelenthető ki teljes bizonyossággal, hogy a trójai faló valóban létezett. Ugyanis túl sok idő telt el a Trója kifosztásáról szóló első írásos beszámolók és maga az esemény között, amelyekre a történetírók hivatkoznak. Akár valós, akár képzeletbeli eseményről is van szó, mindenképpen nagy merészségről, hősiességről és ravaszságról tanúskodik a trójai faló története.
Ha kíváncsi vagy rá, kik voltak az ókor macsói, akikkel nem szívesen randiztunk volna, olvasd el az erről szóló cikkünket!
