Gyerekek és felnőttek – mind még csak tanuljuk a környezetvédelmet, pedig bolygónk megóvása az egyik legégetőbb kérdés lett napjainkra. A Föld napja alkalmából ismét kapható Gévai Csilla Nagyon zöld könyve, mely erről a létkérdésről mesél érthetően, humorral és szerethetően.
A csecsemőkort követően gyakran abbahagyjuk a gyerek testtömegének nyomon követését, és csak későbbi életkorban kerül elő újra a kérdés. Egy friss kutatás szerint jóval később, mint kellene.
Biztos, hogy szülőként jó ötlet telepakolni a Facebookot gyermekünk viccesnek szánt fotóival? Jópofának szánjuk, a későbbiekben azonban visszaüthet a dolog.
A csapatsport nemcsak a gyerekek testi egészségét és társas kapcsolatait fejleszti, de mentális egészségüket is javítja, és megóvhatja őket a depressziótól – állítja egy friss amerikai kutatás.
Sokunk családjában – még ha kimondatlanul is – éveken át élt a szabály: a felnőttek problémái csak rájuk tartoznak, a gyereket nem kell és nem is szabad terhelni a szülők nézeteltéréseivel, és nem szükséges beavatni őket egy-egy érzelmileg megterhelő időszak nehézségeibe sem. Most, hogy mi vagyunk a szülői oldalon, jó, ha ezt a mintázatot folytatjuk?
Rengetegen szedünk vitaminokat ilyen vagy olyan formában. Kapszula, csepp, szopogatótabletta és gumicukor, más néven gumivitamin is elérhetők – utóbbiak elsősorban gyerekeknek. De vajon jó ez nekünk?
Minden hiperaktív lánygyermekre három fiú jut, felnőttkorban ellenben azonos az ADHD tüneteit mutató férfiak és nők aránya. Mi okozhatja ezt a különös eltérést? Svájci kutatók ennek próbáltak utánajárni.
Szülőként aggodalommal tölt el bennünket, ha gyermekeink túl sok időt töltenek a tévé, a számítógép vagy az okostelefonok képernyője előtt. Ne essünk azonban pánikba, a szórakoztatási eszközök nem teszik zombivá a gyerekeket.
A gyerekek számára a karácsony, a nyári szünidő vagy éppen egy nagyobb családi összejövetel mindig számtalan izgalmat rejt magában, ennek azonban negatív hatásai is vannak, például könnyen felboríthatja gyermekünk alvási szokásait.
A 19. század második felében Hermann Ebbinghaus német pszichológus leírta a később róla elnevezett optikai illúziót. Később számos vizsgálat tárta fel az izgalmas jelenség hátterében álló folyamatokat. Arra is fény derült, kik hajlamosabbak észlelni ezt az érzékcsalódást.
„Az elsőszülött gyerekeket például sokkal inkább karrier- és célorientáltnak tartják, míg a középső vagy legkisebb gyerekek lazábbak és kreatív beállítottságúak, akik kevésbé szabálykövetők. Ez a feltevés is logikusnak tűnik, hiszen egy vetekedő személyiségnél a stresszes életmód magasabb vérnyomáshoz és trigliceridszinthez vezethet.”
A barlangba szorult thai fiúk esete közelünkbe hozta a traumát, a katasztrófákat. Ezek mindig szörnyűek, különösen akkor, ha gyerekek az áldozatok. Nem csak egy ilyen szélsőséges eset lehet trauma a gyerekek számára, sajnos a gyerekek majdnem fele átél valamilyen traumatikus eseményt, mire felnő. És sajnos a legtöbbet az otthon falai között, más emberek által okozva. Mit jelent ez egy gyereknek? És mit lehet tenni, hogy fel tudja dolgozni?
