„Én ehhez kevés vagyok!” – Így küzdheti le az imposztorszindrómát
Hasznos tanácsok jönnek, amik segítenek abban, hogy belássuk, értékesek és tehetségesek vagyunk.
Hasznos tanácsok jönnek, amik segítenek abban, hogy belássuk, értékesek és tehetségesek vagyunk.
Nem kérdés, hogy a 2020-as év még több aggódnivalót hozott magával, sokan úgy érezhetik, állandó riadókészültségben élnek, elfáradtak, elegük van. Őket próbálják sokan megnyugtatni különböző praktikákkal, pedig nem biztos, hogy a vágyott boldogsághoz a félelemérzet figyelmen kívül hagyásán át vezet az út.
A szorongó emberek jól palástolják aggodalmaikat, de azért vannak látható és gyanús jelei a problémának.
„Nem számít, mennyire rosszak a dolgok, az ember mindig képes még rosszabbá tenni őket” – mondja Ranfy Pausch, a Carnegie Mellon egyetem informatikaprofesszora, és milyen igazat szól. Miért van az, hogy éppen akkor szabadul el a gyűlölködés, és teszi még rosszabbá a helyzetünket, amikor egyébként is éppen elég bajunk van?
Párbajozó jedik, háborúzó lázadók, masírozó rohamosztagosok, egy súlyosan lélegző gonosz, sugárvetővel hadonászó csempészek, csápos, színes lények. Kétségkívül ezek ugranak be a messzi-messzi galaxisról, amelynek történetét bár felnőttként is élvezzük, bizonyos részeit talán már gyerekesnek, idejétmúltnak gondoljuk. Az Ectopolis.hu előadása azonban bebizonyította, hogy a mese felnőttként sem ér véget, sőt akkor lehet igazán a mélyére ásni.
A központi érzelmi válasz egy járvány idején elsősorban a félelem, amely a közösségi média terében manapság extrém módon felerősödhet, hiszen megállás nélkül özönlenek ránk a negatív ingerek. Ráadásul minél jobban szorongunk, annál hatalmasabbnak észleljük az előttünk álló fenyegetést. A túlzott aggodalomnak azonban komoly veszélyei is lehetnek a reális helyzetfelismeréshez képest: együtt járhat az ellenségeskedés, a politikai intolerancia, a bűnbakképzés vagy éppen a dehumanizálás megemelkedett szintjével. Hogyan lehetne megállítani ezt az öngerjesztő folyamatot, és konstruktív mederben tartani a vírusra adott válaszainkat?
Tél vége felé megszaporodnak a betegségek, gyakrabban kerül sor olyan kellemetlen vizsgálatokra is, mint a vérvétel. Azok az anyukák, akik már a védőoltások beadatásakor is nehezen viselték a gyerek fájdalmát, összeszorult szívvel várhatják a még hosszabb ideig tartó vérvételt. Hogy lehet ezt minimális szorongással túlélni?
Úgy érzed, rád férne egy alapos önbizalom-turbózás? Nick Wignall pszichiáter, terapeuta elmondja, milyen szokásokkal hagyj fel, hogy magabiztosabbnak érezd magad.
Ha a fogorvosi fúró hangja benned is szorongást vált ki, tudd, hogy ezzel nem vagy egyedül. Sokszor maguk a fogorvosok sem tudják mindig fesztelenül kezelni, ha ők kerülnek a pácienseik helyébe.
Mint rekkenő hőségben a hűsítő tó vizébe, annyira nehéz beleereszkedni az új szerelembe. Ezért sok olyan párkapcsolatot kezdünk el, ahova végül sosem érkezünk meg. Visszatartjuk az érzelmeinket, mert azt reméljük, hogy ekképpen a sérülés elkerülhető. Az ilyesfajta önvédelemnek azonban komoly ára van: pont azt az közelséget veszi el tőlünk, amire annyira vágynánk.
Rágás, szürcsölés, szuszogás, evőeszközök karistolása a tányéron, cipőtalpak kopogása a folyosón. Az élet tele van apró zajokkal, amelyek sok ember számára idegesítőek ugyan, egyesek számára azonban valódi kínzással érnek fel. Mi az a mizofónia, és mit lehet kezdeni ezzel a titokzatos neurológiai állapottal?
Cseh pszichológusok voltak arra kíváncsiak, hogy 25 állat közül melyek okozzák a legtöbb fóbiát.