Nem kérdés, hogy a 2020-as év még több aggódnivalót hozott magával, sokan úgy érezhetik, állandó riadókészültségben élnek, elfáradtak, elegük van. Őket próbálják sokan megnyugtatni különböző praktikákkal, pedig nem biztos, hogy a vágyott boldogsághoz a félelemérzet figyelmen kívül hagyásán át vezet az út.
A szorongó emberek jól palástolják aggodalmaikat, de azért vannak látható és gyanús jelei a problémának.
„Nem számít, mennyire rosszak a dolgok, az ember mindig képes még rosszabbá tenni őket” – mondja Ranfy Pausch, a Carnegie Mellon egyetem informatikaprofesszora, és milyen igazat szól. Miért van az, hogy éppen akkor szabadul el a gyűlölködés, és teszi még rosszabbá a helyzetünket, amikor egyébként is éppen elég bajunk van?
Párbajozó jedik, háborúzó lázadók, masírozó rohamosztagosok, egy súlyosan lélegző gonosz, sugárvetővel hadonászó csempészek, csápos, színes lények. Kétségkívül ezek ugranak be a messzi-messzi galaxisról, amelynek történetét bár felnőttként is élvezzük, bizonyos részeit talán már gyerekesnek, idejétmúltnak gondoljuk. Az Ectopolis.hu előadása azonban bebizonyította, hogy a mese felnőttként sem ér véget, sőt akkor lehet igazán a mélyére ásni.
A központi érzelmi válasz egy járvány idején elsősorban a félelem, amely a közösségi média terében manapság extrém módon felerősödhet, hiszen megállás nélkül özönlenek ránk a negatív ingerek. Ráadásul minél jobban szorongunk, annál hatalmasabbnak észleljük az előttünk álló fenyegetést. A túlzott aggodalomnak azonban komoly veszélyei is lehetnek a reális helyzetfelismeréshez képest: együtt járhat az ellenségeskedés, a politikai intolerancia, a bűnbakképzés vagy éppen a dehumanizálás megemelkedett szintjével. Hogyan lehetne megállítani ezt az öngerjesztő folyamatot, és konstruktív mederben tartani a vírusra adott válaszainkat?
Tél vége felé megszaporodnak a betegségek, gyakrabban kerül sor olyan kellemetlen vizsgálatokra is, mint a vérvétel. Azok az anyukák, akik már a védőoltások beadatásakor is nehezen viselték a gyerek fájdalmát, összeszorult szívvel várhatják a még hosszabb ideig tartó vérvételt. Hogy lehet ezt minimális szorongással túlélni?
Úgy érzed, rád férne egy alapos önbizalom-turbózás? Nick Wignall pszichiáter, terapeuta elmondja, milyen szokásokkal hagyj fel, hogy magabiztosabbnak érezd magad.
Ha a fogorvosi fúró hangja benned is szorongást vált ki, tudd, hogy ezzel nem vagy egyedül. Sokszor maguk a fogorvosok sem tudják mindig fesztelenül kezelni, ha ők kerülnek a pácienseik helyébe.
Mint rekkenő hőségben a hűsítő tó vizébe, annyira nehéz beleereszkedni az új szerelembe. Ezért sok olyan párkapcsolatot kezdünk el, ahova végül sosem érkezünk meg. Visszatartjuk az érzelmeinket, mert azt reméljük, hogy ekképpen a sérülés elkerülhető. Az ilyesfajta önvédelemnek azonban komoly ára van: pont azt az közelséget veszi el tőlünk, amire annyira vágynánk.
Rágás, szürcsölés, szuszogás, evőeszközök karistolása a tányéron, cipőtalpak kopogása a folyosón. Az élet tele van apró zajokkal, amelyek sok ember számára idegesítőek ugyan, egyesek számára azonban valódi kínzással érnek fel. Mi az a mizofónia, és mit lehet kezdeni ezzel a titokzatos neurológiai állapottal?
Cseh pszichológusok voltak arra kíváncsiak, hogy 25 állat közül melyek okozzák a legtöbb fóbiát.
Előfordult már veled, hogy a legszükségesebb kiadások miatt is gyötörni kezdett a bűntudat? Talán rögtön elképzelted magad egy rémálomszerű jövőben, ahol régóta munkanélküli vagy, egyedül és betegen fekszel egy lepusztult szobában, a tartalékaid elfogytak. Mivel folyton ettől a képtől rettegsz, egyre nehezebben élsz a jelenben: a túlzott spórolás konfliktusokat és kihagyott lehetőségeket eredményez. Mit lehet tenni?
