Míg a 19. századi Franciaországban megtiltották a nőknek, hogy saját vállalkozást igazgassanak, három özvegyasszony, mentesülve e törvény alól, igazi pezsgőbirodalmat hozott létre.
1944. június 6-án Franciaországban, a normandiai partraszállás után kitört az eufória. Az örömbe azonban csakhamar viszolyogtató gyakorlat is vegyült: a kollaboránsnak vélt nők megszégyenítése, megbüntetése, sőt: kivégzése.
Vajon mi visz rá egy középkorú nőt arra, hogy mindent hátrahagyva egy temetőben vállaljon gondnoki állást? Meddig lehet tűrni egy rossz házasságot, ahol a férj minden este más nők illatát árasztva tér vissza? És elérhető-e a boldogság annak, aki már szinte lemondott róla?
Kiverte a biztosítékot a párizsi divathéten Kylie Jenner, aki egy hatalmas oroszlánfejjel díszített fekete bársonyruhában lejtett a vörös szőnyegen. A kifutón is bemutatott mű oroszlánfejjel díszített ruhaköltemények óriási botrányt kavartak a divatvilágban. A preparált állatfejek az extravagáns tervező, Elsa Schiaparelli szellemi hagyatékai.
Mai szemmel nézve ez a meghökkentő gesztus homoerotikusnak tűnhet; de a magyarázatot máshol kell keresni.
A francia Louvre az ország egyik jelképe, az épület piramisával együtt rengeteg turistát vonz minden évben. Története ugyanakkor hányattatott módon indult: érdekességeket mesélünk el a piramis keletkezéséről.
Szezonális alapanyagok helyi termelőktől, egyszerű, könnyed, mégis roppant ízletes fogások, elérhető minőségi italok – ez jellemzi a francia bisztrókonyhát, amelynek világába Kárai Dávid gasztroblogger stúdiójában pillanthattunk bele.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy francia márki egy egzotikus szigeten, ahol beleszeretett egy rabszolgalányba. Szerelmükből gyermek született, de az anya hamarosan meghalt, így az apa hazatért Franciaországba mulatt fiával, miközben még javában tombolt a rabszolgaság. A fiatalembert sok kellemetlenség érte, ezért anyja nevével hadba vonult, és sikert sikerre halmozott, 31 évesen már tábornok lett, nem sokkal később pedig fia született: Alexandre Dumas.
Mióta puszizkodik az emberiség? Ki kinek hány puszit ad, és hova? Amióta külön tudomány foglalkozik ezzel, azóta ennél komplikáltabb kérdésekre is van válasz. Míg az emberek gyanútlanul cuppantgatnak, a filematológia kutat, kísérletez, felfedez.
Minden idők talán legkedveltebb francia sztárja, Jean-Paul Belmondo egy hónapja hagyott itt bennünket – a Kifulladásig, A profi, az Ászok ásza és megannyi filmklasszikus főszereplőjéről nem is gondolnánk, hogy a kezdetek kezdetén épp a hangja miatt utasította őt el egy producer. A történet azonban nem ennyire egyszerű.
A hatvanas évek verhetetlen tévés sikere volt a Belphegor, avagy a Louvre fantomja című francia tévésorozat – igaz, sok sorozat meg csatorna közül nem lehetett választani. A fiatalok és a felnőttek egyaránt körmüket rágva izgultak azon, hogy a legendás, misztikus hangulatú krimiben ki is a gyilkos. Jómagam az utolsó rész sugározásakor éppen a József Attila Gimnázium szalagavató bálján táncoltam (játszik az Omega együttes, belépődíj 10 forint), amikor – közkívánatra – a szünetben Laux Józsi odalépett a mikrofonhoz és elárulta, ki rejtőzik az álarc mögött.
