A francia Louvre az ország egyik jelképe, az épület piramisával együtt rengeteg turistát vonz minden évben. Története ugyanakkor hányattatott módon indult: érdekességeket mesélünk el a piramis keletkezéséről.
Ha Párizs, akkor Eiffel-torony, Diadalív, és persze a Louvre. A múzeum olyan művészeti kincseknek ad otthont, mint a Mona Lisa: 1793-ban épült meg, és azóta is Párizs leghíresebb, egyben a világ legnagyobb múzeuma. 35 ezer műkincs található benne, kilenc teljes hónapba telne ezek mindegyikét megnézni, bejáratát pedig egy üvegből és acélból épült piramis őrzi, melyet csak jóval később toldottak hozzá, a modern és a régi stílus egyfajta egyesüléseként. Az üvegpiramis a múzeum föld alatti, de fényárban úszó előcsarnokának tetején található, amely a múzeum három pavilonját – Denon, Richelieu és Sully – köti össze. Fogadjunk, hogy te sem tudtad ezeket az érdekességeket az épületről!
Az épületet eredetileg nem múzeumnak szánták
A Louvre eredetileg királyi rezidenciának készült, csak jóval később lett belőle múzeum. A francia forradalom idején félő volt, hogy a francia műkincsek is odavesznek, így az akkori nemzetgyűlés tanácsa arra gondolt, hogy a műkincseket a palotában rejti el.
Már XIV. Lajos fejéből kipattant ez az ötlet, aki szeretett volna egy múzeumi részt a palotájában kialakíttatni.
A Louvre csodával határos módon számos harcot és bombázást kibírt, és a műkincsei egyre csak gyarapodtak. XVIII. Lajos és Napóleon is nagy adományokkal támogatták az épületet, a kiállítás már akkoriban nyitva állt a látogatók előtt, igaz, csak hétvégente. A Louvre gyűjteménye páratlan, és az épület dizájnja is egyedülálló a világon. A Louvre előtt a 20. században üvegpiramist emeltek acélból, alumíniumból és üvegből, amely 21,65 m magas, oldalhosszúsága 35,4 m, és állítólag 666 üveglapból áll.
1983-ban az akkori francia elnök, François Mitterrand kérte fel Ieoh Ming Pei neves kínai születésű amerikai építész tervezőirodáját a Louvre kibővítésére és modernizálására. Pei megtervezte az egyiptomi piramisokat idéző, acélból és üvegből alkotott, modern építményt, amely ma is megosztja a párizsiakat. Az építésért a híres francia építőmester, Pierre Lescot felelt.
„Építészeti viccnek” nevezték a piramist
Bár önmagában is rengeteg figyelmet érdemlő építészeti csoda, a piramist funkcionális céllal rendelték meg. François Mitterrand francia elnök 1981-ben jelentette be a Grand Louvre projektet, amely a múzeum átalakítását és a tér bővítését foglalta magában.
A Grand Louvre projekt befejezésekor a kiállítási terület megduplázódott, a piramis pedig új látogatói bejáratként funkcionálva biztosított hozzáférést a múzeum három pavilonjához.
Mitterrand Peit választotta ki a Grand Louvre projektre, elkerülve a nagy közprojektek esetében gyakran megrendezett építészeti versenyt, ami az Architect Magazine szerint sokakat feldühített. Pei tervét nem fogadták sokkal jobban, mint Mitterrand egyoldalú döntését, és számos kritika is érte.
„Teljes mértékben számítottam az ellentmondásokra ebben az esetben, és nem lepődtem meg, amikor megtámadtak minket” – mondta Pei.
Amikor a tervet bemutatták, a piramis médiavitát váltott ki, mind esztétikai, mind technikai okokból szenvedélyeket szabadított fel (pl.: „építészeti vicc”, „megalomán ostobaság”, „az egyiptomi halálszimbolika anakronisztikus behatolása Párizs szívébe” stb.).
Ma azonban a piramis a párizsi táj ünnepelt része, akárcsak a másik kezdetben vitatott építmény, az Eiffel-torony. Bár Bezu Fache kapitány a Da Vinci-kód című filmben a piramist Párizs arcán lévő „sebhelynek” nevezi, az Arch Daily 2010-es cikke szerint
„a modern szerkezet és a múzeum francia reneszánsz építészeti stílusának egymás mellé helyezése olyan kiegészítő hatást kelt, amely kiemeli a tervezés minden egyes részletét és szépségét”.
Kinőtte magát, mára igazi érdekesség
Annak ellenére, hogy a piramis építésének célja még több látogató fogadása volt a föld alatti több mint 60 ezer négyzetméteres terület hozzáadásával, az érdeklődéssel még így sem tud a múzeum lépést tartani.
A Louvre 1989-ben 3,5 millió látogatót fogadott, 2018-ban azonban már 10,2 millióan keresték fel.
Ez a szám átlagosan több mint 27 000 embert jelentene naponta, ha a múzeum mindennap nyitva lenne, ami nem így van, ezért 2014 és 2016 között átszervezték azt.
Újfajta üveget fejlesztettek ki az építéséhez
Pei ragaszkodott a piramis üvegének teljesen kristálytiszta átlátszóságához, hogy amikor a látogatók átnéznek rajta, ne is tűnjön fel nekik, hogy üvegen tekintenek keresztül. Az átlátszó üveg megtalálása azonban komoly kihívást jelentett, mivel az üvegnek alapesetben van egy halványkékes vagy -zöldes árnyalata. Pei felkérte a francia Saint-Gobain gyártóvállalatot, hogy kifejezetten a projekt számára készítsen új üveget.
Az így kapott gyémántüveg az autószélvédőkhöz hasonlóan több rétegből áll, így ha ütés következtében betörne, nem hullana szilánkokra.
A piramisban 1800 négyzetméter üveg van – 675 rozettát és 118 háromszöget alkalmaztak benne. Ezek egy 6000 fémrúdból álló szerkezeten nyugszanak, így a piramis összsúlya eléri a 200 tonnát. Arra az esetre, ha valaha is eltörnének az üvegdarabok, a Saint-Gobain két piramis építéséhez elegendő mennyiséget készített, bár több mint 30 év elteltével még nem volt szükség javításra.
A tisztítása monumentális feladat
Ha a Louvre-piramis meg is úszta az üvegjavítást, a karbantartás már más tészta. Kezdetben ipari alpinisták végezték a tisztítás feladatát, de szükség volt egy automatizált módszerre. Az 1990-es években robotot terveztek a munka elvégzésére, majd 2002-ben a seattle-i Advanced Robotic Vehicles cég kifejlesztett egy új modellt,
mely távirányítással, síneken mászik fel a piramisra, és tapadókorongokkal rögzíti magát az üveghez, amit forgókefével tisztít meg.
Néhány feladatot azonban lehetetlen automatizálni. A piramis közelében lévő vízfelületek lerakódásokat helyeznek az üveg felületére, így időről időre szükség van az üveg vízkőmentesítésére.
Nem ez a Louvre egyetlen bejárata
Bár a piramis a Louvre főbejáratának épült, nem csak innen juthatunk be a múzeumba, és jegyet venni nem is itt érdemes, hanem elővételben az interneten, hogy elkerülhessük a hosszadalmas sorban állást.
Kevesen tudják, hogy a Carrousel du Louvre, egy 1993-ban megnyitott föld alatti bevásárló- és étkezőhely is rendelkezik bejárattal a múzeum felé. A Carrousel közvetlen hozzáférést biztosít a múzeumhoz, és itt található a felfüggesztett fordított piramis is. Bármelyik bejáratot is választjuk, a folyosók mind a Louvre piramisa alatt futnak össze az előcsarnokban, amely kényelmes hozzáférést biztosít a múzeum három szárnyához, ahogyan Pei eredetileg is tervezte azt.
