A híres francia múzeumot több alkalommal is kirabolták – egy alkalommal még a Mona Lisa is eltűnt –, ám messze nem ez az egyetlen jelentős műkincsrablás a történelemben. Belgiumtól Németországon és az Egyesült Államokon át egészen Hollandiáig hosszú azoknak az országoknak a sora, ahonnan felbecsülhetetlen értékű műkincsek tűntek el.
Nagyszabású felújítási munkálatok kezdődnek a Louvre-ban, áthelyezik a Mona Lisát is, ezért a nem uniós látogatóktól jóval magasabb árú belépőt szednek majd a múzeumban.
A világ egyik leghíresebb múzeuma, a párizsi Louvre nemcsak a lenyűgöző gyűjteményéről, hanem mostanra egy bizarr biztonsági bakiról is híressé vált. A közelmúltban történt, 102 millió dollár értékű koronázási ékszerrablás után kiderült, hogy a múzeum videómegfigyelő rendszerének jelszava egyszerűen csak ennyi volt: „Louvre”.
Párizs ikonikus múzeumát, a Louvre-t nemrégiben kirabolták, de a támadás nem sikerült pontosan úgy, ahogy azt a betörők eltervezték. A biztonsági rendszer alapját egy több mint 50 éves matematikai egyenlet adta, amely végül megakadályozta, hogy a tolvajok elvigyék a múzeum legértékesebb műtárgyait.
Újabb két ember került rács mögé a világ egyik legmerészebb ékszerrablása miatt. A 38 éves nő és a 37 éves férfi tagadják a vádakat, de a francia ügyészség szerint bizonyítékok kötik őket a Louvre-ból eltűnt 88 millió eurós zsákmányhoz.
A Louvre-rablás egyik gyanúsítottját a repülőtéren fogták el, ahogy megpróbálta elhagyni az országot.
Szerdán újra kinyit a párizsi Louvre, miután több millió euró értékben loptak el ékszereket a múzeumból vasárnap.
Sarokcsiszolóval és kosaras emelővel jutottak be a tolvajok, majd miután megszólaltak a riasztók, villámgyorsan távoztak a világhírű múzeumból.
A Louvre ma egész nap zárva tart a rablás miatt, állítólag az egyik ellopott ékszert már megtalálták a múzeum előtt, összetörve.
A Mona Lisa mosolya évszázadok óta rejtély. Egyes kutatók szerint a jellegzetes arckifejezés oka a metsző fogak elvesztése vagy akár arcidegbénulás utáni izomelváltozás lehetett. Mások szerint a titok a festmény optikai trükkjében rejlik, hiszen a mosoly attól függően tűnik fel vagy halványul el, hogy hova nézünk a képen.
Még Michelangelo Dávidját és Picasso Guernicáját is megelőzi Leonardo da Vinci Mona Lisájának nészerűsége. Nem véletlen tehát, hogy nagyjából Magyarország lakosságának megfelelő számú ember látogat el évente a párizsi Louvre-ba, hogy „testközelből” megcsodálhassa a műremeket.
Ha a régi korok festményeinek nőalakjaira gondolunk, kapásból beugrik néhány híres név. Azt azonban nem gondoltuk volna, hogy sok esetben egy igencsak mérgező vegyület tette híressé őket.
