Megsarcolják a turistákat: drasztikus áremelést jelentett be Európa leghíresebb múzeuma

Olvasási idő kb. 2 perc

Nagyszabású felújítási munkálatok kezdődnek a Louvre-ban, áthelyezik a Mona Lisát is, ezért a nem uniós látogatóktól jóval magasabb árú belépőt szednek majd a múzeumban.

A híres párizsi Louvre múzeum jegyárai 45 százalékkal emelkednek a nem európai uniós látogatók számára – döntött a múzeum igazgatótanácsa. 

Eurómilliókat hozhatnak a drágább múzeumi belépők

Az áremelés azt jelenti, hogy jövő év elejétől az olyan országokból érkező turisták, mint az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok vagy Kína, 32 eurót (12 ezer forintot) fizetnek a belépésért – számolt be a BBC.

A párizsi Louvre múzeumba drágább lesz a belépő a nem uniós látogatóknak
Fotó: Pierre Suu / Getty Images Hungary

Az intézkedés január 14-én lép életbe, és drágább jegyek várhatóan évente több millió euró pluszbevételt hozhat a párizsi galéria felújításának finanszírozásához. 

Idézőjel ikon

A nem uniós látogatók 10 euró felárat fizetnek majd, hogy beléphessenek a világ leglátogatottabb múzeumába.

A Louvre tavaly csaknem 9 millió látogatót fogadott, többségük külföldről érkezett: az amerikaiak több mint 10 százalékot tesznek ki, a kínaiak aránya pedig körülbelül 6 százalék. 

A látogatók régóta panaszkodnak a zsúfoltságra és a hosszú sorokra. Emmenuel Macron korábban bejelentette, hogy fejlesztik a Louvre-t, és javasolta, hogy 2026-tól emeljék a nem uniós állampolgárok belépőjegyének árát. 

Új helyre kerül a Mona Lisa

A francia elnök azt is közölte, hogy a Mona Lisát új térben állítják ki, hogy kezelni a tudják a tömeget. A galéria napi 30 ezer látogatójának többsége Leonardo alkotását megy megnézni, óriási a tolongás, mindenkinek csak néhány pillanat jut a festmény megtekintésére.

A Louvre a múzeum más területeit is felújítja, új mosdókat és éttermeket alakítanak ki, a fejlesztések összesen több százmillió eurót tesznek ki. 

Miután októberben egy négyfős banda felbecsülhetetlen értékű ékszereket lopott el fényes nappal a Louvre-ból, az elavult biztonsági rendszer komoly kritikákat kapott. A vizsgálatból az is kiderült, hogy múzeum jelentős összegeket költött új műalkotások vásárlására, karbantartásra és helyreállításra viszont jóval kevesebbet. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.