Kínos dolog derült ki a Louvre biztonságáról: ezzel védték a műtárgyakat

Olvasási idő kb. 2 perc

A világ egyik leghíresebb múzeuma, a párizsi Louvre nemcsak a lenyűgöző gyűjteményéről, hanem mostanra egy bizarr biztonsági bakiról is híressé vált. A közelmúltban történt, 102 millió dollár értékű koronázási ékszerrablás után kiderült, hogy a múzeum videómegfigyelő rendszerének jelszava egyszerűen csak ennyi volt: „Louvre”.

A lopás szinte filmbeillő gyorsasággal zajlott le: négy elkövető, láthatósági mellényben, egy teherautóval és létrával érkezett a múzeumhoz. Néhány perc alatt feltörték a második emeleti galériát, elvitték az ékszereket, majd robogókon menekültek el, mindezt a turisták szeme láttára, nyitvatartási időben.

Erre a jelszóra bízták a Louvre biztonságát

A Libération értesülései szerint a francia nemzeti kiberbiztonsági ügynökség (ANSSI) már 2014-ben figyelmeztette a Louvre vezetését, hogy

Idézőjel ikon

a rendszer „triviális jelszavakat” és elavult szoftvereket használ.

rablás során a tolvajok könnyedén hozzáfértek a biztonsági kamerákhoz, sőt, még a dolgozói belépők adatait is manipulálni tudták.

A Louvre nem volt nagy biztonságban
Fotó: Pgiam / Getty Images Hungary

A Louvre biztonságát többször is kritizálták

Egy 2015-ös, azóta titokban tartott jelentés további súlyos hiányosságokat tárt fel:

nyitva hagyott tetőbejáratokat, elavult beléptetőszoftvert és olyan számítógépes rendszereket, amelyek már akkor is idejétmúltak voltak.

A Vice szerint 2025-re a múzeum még mindig a Windows 2003-as rendszerén működött, amelyet a Microsoft már több mint tíz éve nem támogat.

Bár a Louvre évszázadok óta őrzi a világ legértékesebb műkincseit, a digitális biztonság terén még mindig gyenge lábakon áll. A tolvajoknak pedig elég volt beírniuk a múzeum nevét, hogy hozzáférjenek a biztonsági rendszerhez.

Ha kíváncsi vagy a matematikai egyenletre, amely mindeddig biztonságban tartotta a Louvre-t, olvasd el ezt a cikkünket is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.