felfedezés 5 - Dívány

A régészek és a kutatók számos új felfedezéssel gazdagították a kulturális emlékeink tárházát világszerte. Előkerültek olyan dokumentumok, művészeti alkotások, melyeknek kilétéről nem is tudtunk, vagy elveszettnek hittük őket, sőt megoldódott egy több évtizedes Picasso-rejtély is, ahogyan az is a véletlennek köszönhető, hogy megtudtuk, a nők már 4000 évvel ezelőtt is használtak rúzst.

Noha roppant különleges, a Ragyogó koponyák barlangját meglepően sokáig nem fedezték föl: mindössze 1994-ben találtak rá Honduras legősibb, temetkezésre használt sziklaüregére, amely máig sok titkot rejt.

Az amerikai csillagász tudományos módszerekkel, csillagászati számításokat segítségül hívva határozta meg, hol és mikor készülhetett van Gogh Nyárfa sugárút naplementekor című műve.

Évszázadokon át alkimisták és mágusok törték a fejüket a bölcsek kövén, azon a titokzatos anyagon, amely az alapvető fémeket állítólag arannyá tudja változtatni. Az egyik legenda úgy tartotta, hogy ez az anyag megtalálható az emberi szervezetben. Egy másik hiedelem szerint folyadéknak kell lennie, hiszen a víz az élet elsődleges forrása. A 15. század alkimistái a megoldást az emberi vizelettől remélték.

400-500 éven keresztül használhatták az átkelőt, mielőtt a tengervíz emelkedése belepte a területet. A felfedezés azért rendkívüli jelentőségű, mert bizonyság rá, hogy az első emberek sokkal korábban jelentek meg a Földközi-tenger egyik legnagyobb szigetén, mint ahogy azt eddig feltételezték.

Heman Bekele kisgyerekkora óta kísérletezik. Először csak otthon kevert össze mindent, amit csak talált, majd 7. születésnapja előtt kapott egy kémiai készletet, amelyhez nátrium-hidroxid-minta is járt. Addigra azonban már utánanézett az interneten a kémiai reakcióknak, azóta pedig feltalált egy szappant, amely képes kezelni, sőt megelőzni is a bőrrák többféle formáját.

Úttörő felfedezést tettek Izraelben: a valaha talált legősibb hajóroncsra bukkantak a tenger mélyén. A 3300 éves kereskedelmi hajót rakományával, több száz ép amforával együtt fedezték fel a parttól 90 km-re, és 1800 méteres mélységben a Földközi-tenger fenekén.

Kínai tudósok szerint nem a Földből szakadt ki a Hold. Erre következtetnek abból, hogy olyan anyagot fedeztek fel a felszínén, ami nem származhat a mi bolygónkról. Még nagyobb durranásnak ígérkezik az a holdkőzet, amelyet a világon elsőként az égitest túlsó oldaláról gyűjtöttek.

Létezik egy hely a Déli-sarkon, ahol látszólag egy horrorfilm is játszódhatott volna: a makulátlanul fehér jégből vörös forrás tör elő. A véres vízesés okára – noha több száz éve foglalkoztatja a kutatókat – csak néhány éve jöttek rá. Ám még mindig vannak megválaszolatlan kérdések a különös jelenséggel kapcsolatban.

Egy viking nő lépett először partra az Újvilágban, méghozzá Kolumbusz előtt félezer évvel. De nemcsak Amerika felfedezésében volt az első, hanem abban is, hogy ott adott életet fiának, aki fehér bevándorlók gyermekeként elsőként született a kontinensen.

Öt új kígyófajt fedeztek föl Dél-Amerikában, miután egy kutatót megmart az egyik hüllő. Az egyedet megvizsgálva rájöttek, hogy eddig ismeretlen fajjal van dolguk.

A világ egyik első antibiotikumának felfedezése igazi fordulópontot jelentett az emberiség történelmében. Az orvosoknak végre olyan eszköz került a kezükbe, amivel ki tudták gyógyítani pácienseiket azokból a fertőző betegségekből, amelyek korábban szinte mind végzetesnek bizonyultak.