Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
400-500 éven keresztül használhatták az átkelőt, mielőtt a tengervíz emelkedése belepte a területet. A felfedezés azért rendkívüli jelentőségű, mert bizonyság rá, hogy az első emberek sokkal korábban jelentek meg a Földközi-tenger egyik legnagyobb szigetén, mint ahogy azt eddig feltételezték.
A Mallorcán lévő Genovesa-barlangot a tenger alakította ki, és a mediterrán sziget egyik legizgalmasabb természeti csodája. Ahogy belépsz, egy elbűvölő földalatti táj tárul eléd: cseppkövek lógnak a mennyezetről, mintha a föld szívének lassú dobbanása formálta volna őket az évszázadok alatt. A barlang mélyén kristálytiszta tavak húzódnak meg, köztük a Martel, amelyet a világ egyik legnagyobb földalatti tavának tartanak. Eddig leginkább ez vonzotta ide a turistákat. Most viszont itt a víz alatt egy olyan építményt fedeztek fel, amely teljesen megváltoztathatja az emberiség eddigi történelméről kialakított képet – számolt be a CNN.
6 ezer éves is lehet a legújabban felfedezett építmény
Mallorca a Spanyolországhoz tartozó Baleár-szigetek legnagyobbika, amelyet nemcsak a mesés strandjai, hanem gazdag kulturális öröksége miatt is rengeteg turista keres fel. A környék ugyanis tele van régészek által felfedezett leletekkel. 13 éve az UNESCO világörökségi listájára is felkerült a Tramuntana régió, amely híres a meredek hegyoldalakon kialakított teraszos művelésről, illetve az azt lehetővé tevő ősi vízvezetékekről és öntözőrendszerekről, amelyek már a római kor óta működnek. Magukat a teraszokat szárazon rakott falakkal, azaz habarcs nélkül, pusztán egymásra illesztett hatalmas kövekből építették, ami nemcsak komoly technológiai tudást igényelt, hanem a kövek ügyes, precíz elrendezését is, hogy a szerkezet stabil és időtálló legyen.
A rejtély itt is hasonló, mint a piramisoknál: hogyan tudták mindezt megépíteni az akkori eszközökkel? Bár mai mérnöki szemmel egyszerűnek tűnhetnek ezek a struktúrák, létrehozásuk bonyolult tervezést és rendkívüli helyismeretet igényelt. A helyiek valószínűleg generációkon keresztül adták át a tudást, hogy a természettel harmóniában éljenek, és az erőforrásokat hatékonyan kihasználják. Erre azért volt különösen szükség, mert a víz elosztása mindig is kihívást jelentett a forró mediterrán éghajlaton.
Több ezer éves civilizáció nyomait őrizheti a felfedezés
A Földközi-tenger térségében sok helyen találtak már víz alatti építményeket, amelyek ősi civilizációk nyomait őrzik. A tengerszint változása és földmozgások miatt számos ilyen régészeti lelet került víz alá, így az ősi építményeket a víz megőrizhette az utókornak. Legutóbb az ezredfordulón fedeztek fel a Genovesa-barlang belső tavában egy körülbelül 7,6 méter hosszú hidat, amely vélhetően azt a célt szolgálta, hogy száraz lábbal át lehessen kelni a barlang külső és belső része között. Nagy, nehéz mészkőtömbökből épült, amelyek közül néhány 1,3 méter átmérőjű. Felfedezésekor az építményt 3 és félezer évesre becsülték a barlang egyik kamrájában talált kerámiák alapján. Egy most közzétett tanulmány szerint azonban sokkalta régebbi lehet.
Egy világos színű sávot találtunk a barlang víz alatti hídján, valamint kalcitlerakódásokat, amelyek a köveken alakultak ki azokban az időkben, amikor a tengerszint még alacsonyabb volt. Ezek alapján meg lehetett határozni, hogy a szerkezet csaknem 6000 évvel ezelőtt épült
– fejtette ki Bogdan Onac, a tanulmány szerzője, a Dél-Floridai Egyetem Földtudományi Iskolájának professzora, aki szerint ez felülírja eddigi történelmi ismereteinket.
A felfedezés átírhatja évezredes történelmi ismereteinket
A régészek munkáját alaposan megnehezíti, hogy nem maradtak fenn írásos emlékek a térségből, így csak becsülni lehetett, hogy mikor jelent meg az ember a Földközi-tenger szigetein. Az ott talált hamut, csontokat és faszenet vizsgáló radiokarbonos elemzések arra utaltak, hogy emberi jelenlét lehetett a szigeten már 9000 évvel ezelőtt is. A tudósok most azt feltételezik, hogy 400-500 éven keresztül használták az átkelőt, mielőtt a tengervíz emelkedése belepte volna a területet.
A Földközi-tenger térségében több helyen találkoztak már hasonló monumentális építkezésekkel, amelyek meglepően pontosan voltak megtervezve. Az, hogy a barlang bejáratát egy földalatti tóval összekötő, száraz utat akartak kialakítani, arra utal, hogy a helynek fontos rituális vagy gazdasági szerepe lehetett az ősi emberek számára. Könnyen lehet, hogy a hidat is vallási vagy szimbolikus céllal építették, esetleg egy földalatti szentélyhez vagy valamilyen szakrális helyhez akartak hozzáférést biztosítani. Az ősi építkezéseknél gyakori volt, hogy a természetes földrajzi képződményeket – mint például a barlangokat – fontos rituális helyekként használták.
További kérdéseket vetnek fel ezek a felfedezések
A mészkőtömbök mozgatása különösen izgalmas kérdés, hiszen a neolitikum (újkőkor) idején a szerszámok és az emelőeszközök jóval egyszerűbbek voltak, mégis az akkor élő emberek képesek voltak hatalmas köveket megmozgatni. Ezt más helyeken, például Stonehenge-nél is látni lehet, de máig rejtély, hogyan csinálták.
Mindenesetre a híd kora a bizonyság rá, hogy az első emberek jóval előbb jelentek meg a Földközi-tenger egyik legnagyobb szigetén, mint ahogy azt eddig feltételezték. Mindez azt jelenti, hogy ezen a területen már az újkőkor idején is élhettek emberek, akik lenyűgöző építményeket hoztak létre. Hogy hogyan juthattak ide akkoriban a szárazföldről, az újabb kérdéseket vet fel, amiknek a megfejtése szintén a tudósokra vár.
Ha más hidak is érdekelnek, ide kattintva megnézheted a 10 leglenyűgözőbbet.
