6000 méter mélyen találták meg ezt a várost: víz hullámzott fölötte
Egy valószínűleg 6000 éves, víz alatti város maradványai bukkantak fel Kuba partjainál, és ha valóban emberi eredetűek, az átírhatja az eddigi civilizációs történelmünket.
Egy valószínűleg 6000 éves, víz alatti város maradványai bukkantak fel Kuba partjainál, és ha valóban emberi eredetűek, az átírhatja az eddigi civilizációs történelmünket.
Alig néhány centiméterrel a felszín alatt bukkantak rá egy ókori római útra, ami azért is különleges, mert meglepően jó állapotban maradt fenn. A lelet nemcsak technikai mestermunka, hanem kulcsfontosságú láncszeme is lehet a város római kori történetének újraértelmezésében.
Afrika szívében, az Etiópiában található Afar-medence alatt különös és ritmikus földlökések lüktetnek a mélyben – mintha a bolygó szíve dobogna. A tudósok szerint itt, ahol három tektonikus lemez találkozik és távolodik el egymástól, egy új óceáni medence kialakulásának lehetünk tanúi.
A Balaton vizsgálata új korszakba léphet: magyar kutatók olyan környezeti DNS-alapú módszert fejlesztettek ki, amely képes a tó halállományát feltérképezni anélkül, hogy egyetlen halat is ki kellene fogni.
A Galápagos-szigeteken olyan paradicsomra bukkantak, amely visszatért több millió évvel ezelőtti állapotához. Ez a felfedezés most új kihívások elé állította a kutatókat.
Az egyik legrégebbi és legnagyobb vitákat kiváltó kérdés, amely évszázadok óta foglalkoztat filozófusokat, tudósokat és reggelizőket egyaránt, most végre tudományos megközelítést kapott: vajon a tyúk volt előbb, vagy a tojás?
Egy új felfedezés szerint a neandervölgyiek már 125 ezer évvel ezelőtt is tudatosan hasznosították a zsírt, sőt, egész „zsírgyárakat” működtettek a túlélés érdekében.
Egy távoli, érintetlen terület Kanada északi részén a világ egyik legjelentősebb geológiai felfedezésének helyszíne lehet: a Nuvvuagittuq zöldkő-övezetben olyan kőzeteket azonosítottak, amelyek kora akár a 4,16 milliárd évet is elérheti.
Egy francia nő az egyetlen ismert hordozója a világ 48. vércsoportjának, amelyet most hivatalosan is elismertek. A „Gwada negatív” vércsoport ritkasága genetikai mutációból ered.
Az emberiséget hajtja a kíváncsiság, mióta világ a világ. Mindig is vágytunk az ismeretlen felé, és ennek a tulajdonságunknak köszönhetően szinte az egész világot megismertük. De mi az, amit a mai napig sem sikerült?
Előkerült a hiányzó láncszem, az új faj segít megérteni, hogyan fejlődhetett ki az egyik legismertebb dinoszaurusz, a T. rex.
Azt gondolánk, hogy az atomreaktor a modern kor és az ember találmánya, pedig már évmilliárdokkal ezelőtt is létezett egy természet által alkotott formája.