Egy távoli, érintetlen terület Kanada északi részén a világ egyik legjelentősebb geológiai felfedezésének helyszíne lehet: a Nuvvuagittuq zöldkő-övezetben olyan kőzeteket azonosítottak, amelyek kora akár a 4,16 milliárd évet is elérheti.
Ez a felfedezés nemcsak a Föld legősibb kérgének maradványait tárhatja fel, hanem új fejezetet is nyithat bolygónk keletkezésének és a korai élet megjelenésének történetében.
A legfrissebb kutatás szerint ezek a kőzetek a Föld legkorábbi korszakából, a hadaikumból származnak, és akár 4,16 milliárd évesek is lehetnek – jóval idősebbek, mint bármely eddig ismert földi kőzet.
A területet már évtizedek óta vizsgálják, de eddig a pontos kormeghatározás akadályokba ütközött, mivel ezek közül a legtöbb a zirkon nevű ásványra épül, amely ebben a kőzetben nem található meg. A kutatók ezért egy korábbi, meteoritok datáláshoz használt módszer hívtak segítségül.
Bár egyes tudósok továbbra is fenntartásokkal kezelik, az új bizonyítékok jóval meggyőzőbbek a korábbiaknál. Több független kutató is elismerte, hogy az adatok hitelesebbek és jobban alátámasztják a kőzetek extrém korát.
A kutatók szerint ezek a kőzetek kulcsfontosságúak lehetnek annak megértésében, hogyan alakult ki a Föld felszíne, illetve abban, hogyan jelent meg az élet.
Ha érdekelnek még más különleges kutatások is, ezt a cikkünket is ajánljuk.
