Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár az Európai Unió szabályozásának megfelelően hazánkban 2005 óta teljes mértékben tilos az azbeszt építőipari felhasználása, a mai napig közvetlen környezetünkben maradt, és komoly egészségügyi kihívást jelent a mindennapokban.
Az azbeszt hosszú évtizedeken át rendkívül népszerű építőanyag volt a kiváló hőszigetelő, tűzálló és savaknak ellenálló tulajdonságai, valamint az alacsony ára miatt. Magyarországon különösen az 1970 és 1990 között épült vagy felújított épületekben, például dunántúli panelházak nem lakás célú helyiségeiben, garázsokban, tárolókban alkalmazták széles körben, de a tetőket is tömegesen fedték be azbesztpalával.
Milyen betegségeket okoz az azbeszt?
A probléma gyökere az, hogy az azbeszt az 1272/2008/EK rendelet alapján 1A. kategóriás, bizonyítottan rákkeltő anyag, amely belélegezve súlyos, gyógyíthatatlan betegségeket okoz. A mikroszkopikus, horoghoz hasonló azbesztkristályok a tüdőben megtapadva folyamatos irritációt, hegesedést idéznek elő, amely következtében
azbesztózis (tüdőfibrózis), tüdőrák, gégerák, vagy a kifejezetten azbesztexpozícióhoz köthető agresszív daganat, a mezotelióma (mellhártya- vagy hashártyadaganat) alakulhat ki.
Mivel a betegségek lappangási ideje rendkívül hosszú, a tünetek megjelenése 10–20 évig, a rákos elváltozásoké akár 40 évig is eltarthat, az azbeszt egészségre gyakorolt negatív hatását sokáig nehéz volt egyértelműen bizonyítani.
Mikor jelent ránk veszélyt az azbeszt?
A legfontosabb életmentő szabály, amit mindenkinek észben kell tartania, hogy az azbeszt teljesen ártalmatlan, amíg azt érintetlenül hagyják. A cementkötéses anyagok, mint az azbesztpalák, hullámpalák és csővezetékek nem bocsátanak ki mérgező rostokat a levegőbe, amíg a felületük sérülésmentes, így ezek jelenléte nem okoz azonnali egészségkárosodást. A valódi kockázatot a felületek rongálódása jelenti:
tilos az azbeszttartalmú anyagokat vágni, fúrni, csiszolni vagy bármilyen módon roncsolni.
Mivel az időjárás és a légszennyezés is folyamatosan kikezdi a tetőket, a felületi kopás miatt Magyarországon évente mintegy 300–600 tonna azbesztrost szabadul fel a palatetőkből. Még veszélyesebb a gyengén kötött szórt azbeszt, amely hamar elöregszik, és a lemálló szálak már egy kisebb szélfuvallatra is a levegőbe kerülnek.
Mit tegyünk, ha azbeszt van az otthonunkban?
Ha felmerül a gyanú, hogy a környezetünkben azbeszt található, az első lépés a pontos azonosítás, ami kizárólag akkreditált szakértő által végzett mintavétellel és laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki. Amennyiben az anyagok eltávolítása vagy bontása szükségessé válik, szigorúan tilos azt saját kezűleg végezni.
A mentesítést kizárólag megfelelő jogosultsággal, szaktudással és speciális védőfelszereléssel rendelkező szakemberre szabad bízni, mivel a szakszerűtlen bontás során felszabaduló por közvetlenül veszélyeztet minket és a környezetünket is.
Ha mégis találkoznánk azbeszttel, minden olyan ruhát vagy tárgyat, ami érintkezhetett a porral, használat után azonnal tegyünk egy felcímkézett műanyag zsákba, a tisztítást pedig bízzuk speciális mosodára, mert a sima otthoni mosás nem távolítja el a veszélyes szálakat.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A munkálatokra szigorú jogszabályok vonatkoznak (például a 12/2006. EüM rendelet és a 2009/148/EK irányelv), amelyek maximálisan 0,1 szál/cm³ levegőkoncentrációt engedélyeznek a munkavállalók számára.
A lakások és társasházak azbesztmentesítésének, valamint a bontásnak a költségei a jelenlegi szabályozás szerint a tulajdonost terhelik, ami komoly anyagi terhet jelent, hiszen az azbesztmentesítés ára négyzetméterenként körülbelül 30 000–40 000 forint, és ez még nem tartalmazza az új, korszerű szigetelőanyagok (például üveggyapot, szén-, cellulóz- vagy kerámiaszálak) pótlását. Bár korábban léteztek jelentős állami támogatások, és időszakosan indulnak lakossági pályázatok is, a tulajdonosoknak előre tájékozódniuk kell a lerakási feltételekről és a legális lerakóhelyekről. A biztonság érdekében a hivatalos szakértők aktuális listáját a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének honlapján lehet ellenőrizni.
Kapcsolódó: így jöttünk rá, hogy az olcsó és elérhető építési alapanyag rákkeltő.
