Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az amerikai csillagász tudományos módszerekkel, csillagászati számításokat segítségül hívva határozta meg, hol és mikor készülhetett van Gogh Nyárfa sugárút naplementekor című műve.
Vincent van Gogh, a holland művész alkotásai több szempontból is lenyűgözőek. Elegendő csak Csillagos éj című képére, a világ egyik leghíresebb festményére gondolni, amely azon túl, hogy mesteri szín- és textúrahasználattal, valamint gyönyörű kavargó, áramló vonalakkal operál, megfelel a természet törvényeinek is. A kutatók nemrég jöttek rá: ahogy a művész ábrázolja az éjszakai égbolton megjelenő turbulenciát,
az tudományos értelemben is hitelesen jeleníti meg a légkör összetett és dinamikus erőit.
Mint kiderült, nem ez az egyetlen van Gogh mesterművei közül, amelyik megdöbbentően pontos képet fest a valóságról.
A Nap állása segített megfejteni van Gogh művének titkát
Donald Olson, a Texas Egyetem fizikaprofesszora és csillagásza egy kutatási projekt keretében jött rá, hogy egy valódi helyet ábrázol van Gogh 1884-ben készült, a Nyárfa sugárút naplementekor című ikonikus festménye, és egyúttal arra is rájött, hogy az merre található.
A szakember korábban ugyanezt a tudományos módszert alkalmazta a művész több alkotására, köztük a Holdkelte, az Út ciprusokkal és a Fehér ház éjjel című képekre is, miután megihlette a Manhattanhenge néven ismert jelenség. Így nevezik azt, amikor New York Manhattan kerületében az ember a felkelő, illetve a lenyugvó Napot a városrész kelet-nyugati irányú utcáinak vonalában látja. Ilyen esemény csak évente négyszer fordul elő.
A festményen látható lenyugvó Nap nagyban hasonlít arra, mint ami a Nagy Alma felhőkarcolói között megjelenik a Manhattanhenge idején, és mivel ez csak bizonyos napokon, bizonyos szögekből lehetséges, Olsennek meggyőződése volt, hogy a festményen ábrázolt égbolt visszafejtésével megtalálhatja a híres nyárfasor helyét.
„Ha azonosítani tudjuk a sávot a 19. századi térképeken, akkor meghatározhatjuk a műalkotásokon megjelenő út irányát. Ezután csillagászati számításokkal megállapíthatjuk azt a dátumot, amikor a lenyugvó Nap korongja a van Gogh által ábrázolt vonalba került” – fogalmazott a felfedezésről szóló közleményében a csillagász.
A művész levelei is segítettek
Mielőtt tanulmányozni kezdte volna a térképeket, le kellett szűkítenie a lehetőségeket. Kutatótársaival ezért áttekintette a van Gogh kapcsán egyik leggyakrabban használt forrást, a művész testvéréhez, Theóhoz írt leveleit. Az írásokban körülírt helyszíneket és éghajlati viszonyokat ezután összevetették a Nyárfa sugárút naplementekor támpontjaival. A kutatóknak így sikerült hozzávetőlegesen megállapítaniuk a mű készítésének dátumát, amelyet az 1884. november 5. és november 14. közötti időszakra tettek.
A következő lépésben a dátumokat egy planetáriumi szoftverrel elemezték. Ez azt mutatta, hogy a nap délnyugaton, a 240° és 244° közötti tartományban nyugodott le. Innentől kezdve az út beazonosítására koncentráltak. Ehhez megvizsgálták van Gogh korábban készült, Nyárfa sugárút ősszel című festményét is.
A két mű beállításai ugyan nagyon hasonlóak, de nem teljesen egyeznek meg.
Két napra szűkítették le a kép készítésének dátumát
A térképeket átvizsgálva a kutatók három lehetőséget találtak, ám ezeket rövidesen leszűkítették egy Weverstraat elnevezésű útra, amely Nuenen városának központján haladt keresztül. Ez volt ugyanis az egyetlen utca, amely elég hosszú volt ahhoz, hogy a festmény helyszíne legyen.
A csapat végül néhány csillagászati számítást is elvégzett, hogy kiderüljön, a Nap pontosan mikor látszott ilyen szögben az útról. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a Nyárfa sugárút naplementekor
1884. november 13-án vagy november 14-én készülhetett.
„Ma még mindig végignézhetünk ugyanazon az útszakaszon, ahol van Gogh sétált egy hűvös őszi délutánon, és elgondolkodhatunk azon, hogy szülőföldjén a művészt már akkor is érdekelte az égi jelenségek ábrázolása – négy évvel azelőtt, hogy Dél-Franciaországban megalkotta híres Csillagos éj című művét” – írta a kutatás eredményt értékelve Olsen.
Van Gogh talán leghíresebb művéről, a Csillagos éjről itt olvashatsz bővebben.
