Egy csillagász jött rá van Gogh mesterművének titkára

Olvasási idő kb. 3 perc

Az amerikai csillagász tudományos módszerekkel, csillagászati számításokat segítségül hívva határozta meg, hol és mikor készülhetett van Gogh Nyárfa sugárút naplementekor című műve.

Vincent van Gogh, a holland művész alkotásai több szempontból is lenyűgözőek. Elegendő csak Csillagos éj című képére, a világ egyik leghíresebb festményére gondolni, amely azon túl, hogy mesteri szín- és textúrahasználattal, valamint gyönyörű kavargó, áramló vonalakkal operál, megfelel a természet törvényeinek is. A kutatók nemrég jöttek rá: ahogy a művész ábrázolja az éjszakai égbolton megjelenő turbulenciát,

az tudományos értelemben is hitelesen jeleníti meg a légkör összetett és dinamikus erőit.

Mint kiderült, nem ez az egyetlen van Gogh mesterművei közül, amelyik megdöbbentően pontos képet fest a valóságról.

A Nap állása segített megfejteni van Gogh művének titkát

Donald Olson, a Texas Egyetem fizikaprofesszora és csillagásza egy kutatási projekt keretében jött rá, hogy egy valódi helyet ábrázol van Gogh 1884-ben készült, a Nyárfa sugárút naplementekor című ikonikus festménye, és egyúttal arra is rájött, hogy az merre található.

A kutatáshoz a Manhattanhenge néven ismert jelenség adta az ötletet
Fotó: Craig T Fruchtman / Getty Images Hungary

A szakember korábban ugyanezt a tudományos módszert alkalmazta a művész több alkotására, köztük a Holdkelte, az Út ciprusokkal és a Fehér ház éjjel című képekre is, miután megihlette a Manhattanhenge néven ismert jelenség. Így nevezik azt, amikor New York Manhattan kerületében az ember a felkelő, illetve a lenyugvó Napot a városrész kelet-nyugati irányú utcáinak vonalában látja. Ilyen esemény csak évente négyszer fordul elő.

A festményen látható lenyugvó Nap nagyban hasonlít arra, mint ami a Nagy Alma felhőkarcolói között megjelenik a Manhattanhenge idején, és mivel ez csak bizonyos napokon, bizonyos szögekből lehetséges, Olsennek meggyőződése volt, hogy a festményen ábrázolt égbolt visszafejtésével megtalálhatja a híres nyárfasor helyét.

„Ha azonosítani tudjuk a sávot a 19. századi térképeken, akkor meghatározhatjuk a műalkotásokon megjelenő út irányát. Ezután csillagászati számításokkal megállapíthatjuk azt a dátumot, amikor a lenyugvó Nap korongja a van Gogh által ábrázolt vonalba került” – fogalmazott a felfedezésről szóló közleményében a csillagász.

A művész levelei is segítettek

Mielőtt tanulmányozni kezdte volna a térképeket, le kellett szűkítenie a lehetőségeket. Kutatótársaival ezért áttekintette a van Gogh kapcsán egyik leggyakrabban használt forrást, a művész testvéréhez, Theóhoz írt leveleit. Az írásokban körülírt helyszíneket és éghajlati viszonyokat ezután összevetették a Nyárfa sugárút naplementekor támpontjaival. A kutatóknak így sikerült hozzávetőlegesen megállapítaniuk a mű készítésének dátumát, amelyet az 1884. november 5. és november 14. közötti időszakra tettek.

A Nyárfa sugárút naplementekor című mű a holland Kröller-Müller Museum gyűjtéményének büszkesége
Fotó: Wikipedia

A következő lépésben a dátumokat egy planetáriumi szoftverrel elemezték. Ez azt mutatta, hogy a nap délnyugaton, a 240° és 244° közötti tartományban nyugodott le. Innentől kezdve az út beazonosítására koncentráltak. Ehhez megvizsgálták van Gogh korábban készült, Nyárfa sugárút ősszel című festményét is.

Idézőjel ikon

A két mű beállításai ugyan nagyon hasonlóak, de nem teljesen egyeznek meg.

Két napra szűkítették le a kép készítésének dátumát

A térképeket átvizsgálva a kutatók három lehetőséget találtak, ám ezeket rövidesen leszűkítették egy Weverstraat elnevezésű útra, amely Nuenen városának központján haladt keresztül. Ez volt ugyanis az egyetlen utca, amely elég hosszú volt ahhoz, hogy a festmény helyszíne legyen.

A csapat végül néhány csillagászati számítást is elvégzett, hogy kiderüljön, a Nap pontosan mikor látszott ilyen szögben az útról. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a Nyárfa sugárút naplementekor

1884. november 13-án vagy november 14-én készülhetett.

„Ma még mindig végignézhetünk ugyanazon az útszakaszon, ahol van Gogh sétált egy hűvös őszi délutánon, és elgondolkodhatunk azon, hogy szülőföldjén a művészt már akkor is érdekelte az égi jelenségek ábrázolása – négy évvel azelőtt, hogy Dél-Franciaországban megalkotta híres Csillagos éj című művét” – írta a kutatás eredményt értékelve Olsen.

Van Gogh talán leghíresebb művéről, a Csillagos éjről itt olvashatsz bővebben. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Bosszút állt a győrieken Napóleon: 40. születésnapján ért sérelme miatt vágott vissza

Az 1809-es győri csata a magyar történelem egyik legfájóbb pontja, ahol a hazai nemesi felkelők csúfos vereséget szenvedtek Napóleon modern hadseregétől. Ám a történelemkönyvek ritkán mesélnek arról, mi történt a harcok után. Augusztus végén a francia császár Győrben szállt meg, ahol a katonák hatalmas bulit csaptak a 40. születésnapja alkalmából. A legenda szerint a mulatság olyan zajosra sikerült, hogy a kialvatlan, dühös ünnepelt radikális bosszút állt: felkapott egy ágyúgolyót, és kidobta azt az ablakon. A golyó azóta is ott áll a győri ház falában – utánajártunk a történelem talán legbizarrabb születésnapi történetének.

Világom

AI irányíthatja ezt az országot: rengetegen akarnak ott élni

Egy Fülöp-szigeteki trópusi szigeten indulhat el az egyik legfurcsább politikai kísérlet. Dan Thomson techvállalkozó szerint már körülbelül 12 ezren jelezték, hogy szívesen lennének lakói vagy e-lakosai annak a mikronemzetnek, amelyet mesterséges intelligenciák irányítanának.

Offline

Nem arról szól Tell Vilmos története, mint gondolod: viking legenda lehetett

Generációk nőttek fel Tell Vilmos, a bátor svájci számszeríjász történetén, aki a fia fejére helyezett almát lőtte le, hogy megmentse az életüket a zsarnok elnyomóktól. Bár a történet a szabadság egyetemes szimbólumává vált, a modern kutatások és a középkori krónikák szerint a drámai almás jelenet, a tegezbe rejtett második nyílvessző és a király elleni bosszú valójában évszázadokkal korábban, a ködös északon, a harcias vikingek földjén született meg.

Életem

Veszély leselkedik a magyar autósokra: ezt kell tenned, ha útközben te is meglátod

Fokozott figyelmet kérnek az autósoktól és a kerékpárosoktól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei, akik az ilyenkor vándorló, hazánkban őshonos mocsári teknősökre hívták fel a figyelmet. Az állatok vonulási útvonala akár forgalmas helyeket is keresztezhet, így megnövelve a baleseti kockázatot.

Világom

Vészjósló fordulat az ebolajárványban: a halálos kór gyorsabb a szakembereknél

A Kongói Demokratikus Köztársaságban pusztító ebolajárvány már hosszabb ideje terjedt, mire az orvosok azonosították a vírust, ami jelentősen hozzájárult a helyzet súlyosbodásához. Ugyanakkor az ebola viszonylag sérülékeny vírus, és terjedése is korlátozott: közvetlen érintkezéssel fertőz, nem pedig a levegőben terjed. Emiatt rendkívül kicsi az esélye annak, hogy globális fenyegetéssé váljon.

Életem

10 fokkal esik vissza a hőmérséklet – ekkor jön az enyhülés

A hét első felében még kitart a nyárias meleg, kedden és szerdán helyenként 33-34 fokot is mutathatnak a hőmérők, ám csütörtöktől markáns lehűlés érkezik. Egy hidegfront hatására akár 10 fokkal is visszaeshet a nappali hőmérséklet, miközben erős szél és elszórt zivatarok is megzavarhatják az addigi zavartalan napsütést.

Szülőség

Allergia gyerekkorban: mikor nem szabad halogatni az orvost?

Kisgyerekkorban, sőt, csecsemőkorban is jelentkezhet allergia, mely az immunrendszer túlzó reakciója egy alapvetően ártalmatlan anyagra. Az allergia kezelése fontos a tünetek enyhítése miatt, de előfordulhat, hogy asztma is kialakul a következtében, ami mindenképpen orvosi beavatkozást igényel.

Offline

Sydney, Melbourne vagy Canberra: tudod, mi Ausztrália fővárosa?

A világ 193 független országa között jó néhány akad, amelynek fővárosát könnyű összekeverni, míg másokét talán még álmodból felébresztve is rávágnád. Kvízünkből most kiderül, mennyire vagy otthon a világ fővárosaival kapcsolatos földrajzi tudnivalókban.

Testem

Ezért baj, ha félsz az MR-től: a vizsgálat eredményét is befolyásolja

Bár az MR-vizsgálat egy teljesen fájdalommentes, életmentő diagnosztikai eljárás, a betegek jelentős része valóságos rémálomként éli meg a bezártságot és a gép félelmetes kattogását. A túlzott szorongás azonban nemcsak lelkileg viseli meg a pácienst, hanem a vizsgálat sikerét is közvetlenül veszélyezteti. A pánik miatti önkéntelen mozgások ugyanis tönkretehetik a felvételeket, ami téves diagnózishoz vagy a procedúra megismétléséhez vezethet. Mitől félünk a legjobban az MR-gépben, és hogyan játszható ki a stressz a pontos eredmény érdekében?