A régészek és a kutatók számos új felfedezéssel gazdagították a kulturális emlékeink tárházát világszerte. Előkerültek olyan dokumentumok, művészeti alkotások, melyeknek kilétéről nem is tudtunk, vagy elveszettnek hittük őket, sőt megoldódott egy több évtizedes Picasso-rejtély is, ahogyan az is a véletlennek köszönhető, hogy megtudtuk, a nők már 4000 évvel ezelőtt is használtak rúzst.
Ahogyan minden évben, úgy 2024-ben is számos új felfedezés született, ami még tisztább képet ad arról, hogyan is élhettek elődeink néhány évtizeddel, évszázaddal vagy akár több ezer évvel ezelőtt. Sokszor valóban a véletlen műve, hogy előkerül egy csaknem 1600 éve elrejtett meztelen istenséget ábrázoló márványszobor, amire egy építőmunkás talál rá a földmunkák során. De az sem mindennapi, hogy a közösségi média hírfolyamában egy művészettörténész egy eltűnt festményre bukkan, vagy előkerül a legrégebbi, tudományosan is dokumentált női kozmetikum. Az alábbiakban bemutatunk néhányat az idei év legfontosabb művészettörténeti és régészeti felfedezései közül.
Új Chopin-keringő került elő
A fiatalon elhunyt lengyel zeneszerző halála után 175 évvel került elő egy új keringő, amit Chopinnek tulajdonítanak. A kottát a New York-i Morgan Library & Museum kurátora fedezte fel. Bár Chopin aláírása nem szerepel a dokumentumon, ami 1830-1835 körül születhetett, de az általa használt egyedi basszuskulcs arról árulkodik, hogy ő jegyezte le a darabot. Bár a keringő kisebb ritmikai és kottahibákat tartalmaz, Robinson McClellan kurátor biztos benne, hogy a világhírű lengyel zeneszerző művéről van szó.
Chopin huszonéves volt, amikor egy képeslap méretű kéziratra komponálta a rövid, de teljes keringőt. Lehet, hogy eredetileg ajándéknak szánta, de a többi ismert keringőjével ellentétben Chopin ezt nem írta alá, ami arra utal, hogy végül meggondolta magát.
Megoldódott egy több évtizedes Picasso-rejtély
Egy olasz ócskavas-kereskedő 1962-ben talált egy feltekert vásznat egy capri villa pincéjében, amely egy kék ruhás, aszimmetrikusan megfestett nőt ábrázol. A férfi nem tartotta fontosnak, hogy kiderítse, ki a kép szerzője, bekeretezte, és odaadta a feleségének, akinek egyáltalán nem tetszett a festmény. Ennek ellenére évtizedekig díszítette a kereskedő családjának otthonát.
A szakértők, miután a kereskedő fia hitelesíttette a festményt, úgy vélik, hogy ez egy eredeti Picasso-kép, ami legalább 6 millió eurót, vagyis 2,5 milliárd forintot ér.
A festményt már jó ideje egy páncélteremben őrzik, ám előtte egy másik, névtelen alkotással együtt áldatlan körülmények között volt évekig a capri villa pincéjében, ahol mindkét festményt földdel és mésszel borították be, ami miatt a kereskedő felesége mosószerrel ki is mosta a képeket, mintha szőnyegek lennének.
Szürreális fordulat egy garázsban
Egy londoni garázsból került elő tíz Salvador Dalí által aláírt litográfia. A névtelen tulajdonos ötven éven át őrizte az alkotásokat, melyeket egy galéria bezárása során vásárolt meg az 1970-es években. A szakértők becslése szerint a tételek mindegyike meghaladja a 250-350 ezer forintot.
2024 nagy felfedezése a márványisten
A görög Hermész isten márványszobrát mintegy 1600 évvel ezelőtt egy csatornában rejtették el, és csak a nyáron került elő. A bolgár régészek júliusban találták meg a hányattatott sorsú leletet az ősi bulgáriai Heraclea Sintica város helyén végzett ásatás során, a görög határ közelében.
A kiváló állapotban lévő szobor 6,8 méter magas, és valószínűleg azért rejtették a föld alá, hogy megvédjék a földrengésektől, ami az egykori város hanyatlását is okozta Kr. u. 500 körül.
Jelenetek az ókori egyiptomiak életéből
Egy több mint 4300 éves, gyönyörű falfestményt találtak egy egyiptomi sírban. A nyughelyen elhelyezett színes alkotásokból álló kép a korszak mindennapi életébe enged betekintést. A sírt Dahsúrban, Kairótól mintegy 30 kilométerre délre fedezték fel, a lelőhely királyi piramisairól és hatalmas nekropoliszáról ismert. Az ásatás, ami 1976 óta tart, még nem fejeződött be, a sírok feltárása még hátra van.
A vályogtéglából épült sírkamra egy úgynevezett masztaba, ami egy szögletes, lapos tetővel és ferde oldalakkal rendelkező építmény. A falán talált hieroglifák alapján a sír egy Szeneb-Neb-Af nevű férfi és felesége, Idet számára épült, és a régészek körülbelül i. e. 2300-ra datálták az alkotás megszületését.
Parkolóban került elő egy szobor
Egy építőmunkást vélhetően akkor érte élete meglepetése, amikor véletlenül felbukkant egy nő márványfeje, miközben egy parkoló megépítésén dolgozott egy 16. századi angliai, vidéki birtokon. Kiderült, hogy amire bukkant, az egy 1800 éves római szobor, amely testét a közelben szintén megtalálták a régészek. A szakemberek úgy vélik, hogy a birtok 18. századi tulajdonosa, egy gróf az 1760-as években egy olasz körút során hozta magával a szobrot. Ám az, hogy miért temették a szobrot a földbe, továbbra is rejtély.
Ősi szépségápolási cikkre bukkantak
Egy Irán délkeleti részén talált apró üvegcse bizonyítja, hogy már 4000 évvel ezelőtt használtak a nők rúzst, amit ásványok mélyvörös keverékéből állítottak elő. A szakértők megállapították, hogy mind a vörös színező ásványok intenzitása, mind a viaszos anyag meglepő módon teljesen hasonlít a napjainkban használt rúzsokhoz. Sőt nemcsak a kence összetevői, hanem a fiola formája is azt sugallja, hogy az ajkakon használják a kozmetikumot.
Bár lenyűgöző az ókori Róma civilizációja, volt néhány olyan gusztustalan szokásuk, melyek sokkal inkább elrettentők, mintsem vonzóak.
