Az ELTE biofizikus hallgatója bronz- és vaskori sziklavésetek állatábrázolásait elemezte biomechanikai módszerekkel, hogy megértse, miként képzelték el az állatok mozgását az akkori emberek.
Kittenberger Kálmán izgalmas útleírásait, vadászkalandjait nemzedékek sora olvasta szívesen – többek között a Tüskevár szerzője, Fekete István is, aki könyvet is írt Afrika-kutató atyai mentoráról.
Több alkalommal hónapokot töltött a föld alatt egy francia barlangkutató, Michel Siffre, hogy tanulmányozza az elzártság és a magány hatását az emberre, valamint az időérzékelés változását ilyen extrém körülmények között. Tudta nélkül ő fektette le a kronobiológia alapjait.
Orsós Ferenc a maga korában világhírű patológus volt, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1945-ben azonban második világháborús bűnök miatt kizárták a rangos intézmény tagjai közül. Bár kiderült, hogy az ellene felhozott vádakban Katinnyal kapcsolatban ártatlan, máig nem rehabilitálták hivatalosan.
Az emberiség fejlődése, felemelkedése rengeteg titkot rejt, melyek közül az egyikre most fény derült – ez pedig nem más, mint az ólommérgezés hatása a modern ember agyára.
A Cambridge-i Egyetem Egzisztenciális Kockázatkutató Központjának szakemberei borús jóslatokba bocsátkoztak a világvégével kapcsolatban.
Egy brit óceanográfus szerint végre kiderült, mi állhat a hírhedt Bermuda-háromszög rejtélye mögött. A magyarázat nem földönkívüliekhez vagy elsüllyedt városokhoz kötődik, hanem a természet pusztító erejéhez.
Donald Trump közelmúltban tett lépései, amelyek az amerikai egyetemeken tanuló nemzetközi diákságot és tudományos közösségeket érintették, komoly hatással lehetnek az európai felsőoktatási intézményekre.
A Had- és Kultúrtörténeti Egyesület kutatói egy 80 éve elásott ládára bukkantak Ausztriában, melyet még magyar katonák ástak el a második világháború utolsó napjaiban.
Egy kétségbeesett kutató e-mailben kért segítséget, miután egy kollégája állítólag bántalmazta és rettegésben tartja a többieket egy világtól elszigetelt bázison az Antarktiszon. A fenyegetés elől nincs hova menekülniük.
A keleti kultúrák és nyelvek kutatásában elért eredményeivel Vámbéry Ármin nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is elismerést szerzett. A felvidéki születésű keletkutató és turkológus a 19. századi magyar tudományos élet egyik legkiemelkedőbb alakja volt, akit a legveszélyesebb helyzetekben is megvédett elhivatottsága, kíváncsisága, csillapíthatatlan tudásvágya, no és rendkívüli tehetsége, amelyet sok színész megirigyelhetne.
A régészek és a kutatók számos új felfedezéssel gazdagították a kulturális emlékeink tárházát világszerte. Előkerültek olyan dokumentumok, művészeti alkotások, melyeknek kilétéről nem is tudtunk, vagy elveszettnek hittük őket, sőt megoldódott egy több évtizedes Picasso-rejtély is, ahogyan az is a véletlennek köszönhető, hogy megtudtuk, a nők már 4000 évvel ezelőtt is használtak rúzst.
