Az emberiség fejlődése, felemelkedése rengeteg titkot rejt, melyek közül az egyikre most fény derült – ez pedig nem más, mint az ólommérgezés hatása a modern ember agyára.
Miért él a modern ember, és miért halt ki a neandervölgyi? Talán az immunrendszere nem volt olyan fejlett? Ennek kicsi a valószínűsége. De akkor mi lehetett az ok? A kutatók most rátaláltak egy lehetséges válaszra, mely ráadásul egy olyan anyaggal függ össze, amit néhány évtizede még aktívan használtunk.
Az ember és az ólom
Az ólomról ma már tudjuk, hogy erősen mérgező anyag. Bár sokáig ez volt a vízvezetékek egyik alapanyaga, mióta tisztában vagyunk az agyra gyakorolt, jelentősen romboló hatásaival, igyekszünk kerülni.
Ez persze nem megy könnyen, hiszen a benzinben is jelen volt sokáig, a festékanyagokban is jelentős mennyiségben előfordult. A kutatók azt gyanítják, hogy őseink sem voltak mentesek az ólommérgezéstől.
A víz a ludas
Ősi emberi maradványok fogazatának vizsgálata során a kutatók kimutatták, hogy a minták mintegy 73%-ában van jelen az ólom, 71%-nál pedig a mérgezési szintet is eléri.
Ennek oka jó eséllyel az, hogy mikor eleink vizet kerestek, azt olyan barlangokban találhatták meg, ahol ólmot is kioldott a kőzetekből. Ez beszennyezte a vizet, de erről őseinknek fogalmuk sem volt. Persze, ha lett volna, akkor sem tudták volna elkerülni.
Az ólom jelentős hatást gyakorol a neurononkológiai ventrális antigén 1-re (NOVA1), mely többek közt segít meghatározni, hogy az idegi progenitor sejtek hogyan reagálnak az ólomnak való kitettségre. A gén aktivitásának zavarai összefüggésben állnak a neurológiai rendellenességekkel.
A NOVA1
Megérkeztünk a különleges felfedezéshez. A kutatóknak feltűnt, hogy a modern emberekben – mindenkiben – egy apró eltérés van az archaikus génnel szemben. Egyetlen DNS-bázispár az eltérés, de ez óriási dolog. Tekintve, hogy minden emberben jelen van, elképesztő evolúciós nyomásnak lehetett kitéve az emberi faj, melynek hatására kénytelen volt a változtatás irányába mozdulni.
Az eltérést felhasználva a kutatók organoidokat, miniatűr agymodelleket hoztak létre, melyek egy része a „modern” NOVA1-gyel, egy része pedig az archaikus génnel rendelkezett. Kiderült, hogy a génnek ráhatása van egy, az emberiség szempontjábóligen fontos másik génre, a FOXP2-re.
Ez felel a komplex beszéd és a nyelvi folyamatok aktivitásáért. A mintákban pedig éppen erre a FOXP2 génre gyakorolt hatások tértek el.
Bár az ólommérgezés minden mintában hatással volt a sejtekre, rombolva azokat, a FOXP2 gén aktivitása csak az archaikus mintában sérült jelentősen. Ez azt jelenti, hogy bár a neandervölgyi emberképes lehetett komplex gondolatokra, kifejezni azokat nem tudta.
A nyelv mint a lehetőség mozgatórugója
Ahhoz, hogy a modern ember ilyen fejlettséget érhessen el, mindenképpen szüksége volt a nyelvre. A kutatók ezt „szupererőnek” nevezték, mivel ez tette lehetővé a tudás átadását, a komplex társadalmi rendszerek kialakítását és tulajdonképpen mindazt, ami ma a modern civilizáció alapját képezi.
A nyelvi lehetőségek olyan evolúciós előnyt jelentettek, mellyel nem lehetett felvenni a versenyt, így a neandervölgyi ember populációja is hanyatlott, majd teljesen ki is halt, mintegy 40 000 évvel ezelőtt.
Ha kíváncsi vagy, mi az az 5 főzési hiba, ami betegséget okozhat, olvasd el ezt a cikkünket is.
