80 éve elrejtett kincset találtak magyar kutatók Ausztriában: átírhatja a történelmet

Olvasási idő kb. 2 perc

A Had- és Kultúrtörténeti Egyesület kutatói egy 80 éve elásott ládára bukkantak Ausztriában, melyet még magyar katonák ástak el a második világháború utolsó napjaiban.

2025. május 17. napja a magyar hadtörténelem iránt érdeklődők számára fontos időpont lehet a jövőben. Hosszas előkészítés, élőszavas elbeszélések és visszaemlékezések nyomán ugyanis a Had- és Kultúrtörténeti Egyesület tagjai egy 80 éve elásott, mintegy 20 kilónyi dokumentumot tartalmazó ládát emeltek ki az ausztriai Enns Salaberg kastélyának parkjában. 

A kutatást vezető Szebenyi István hadisír- és hadszíntérkutató, az egyesület elnöke számos, a témával kapcsolatos könyv szerzője, a Vértesben rejlő sírok és a magyar huszárok kutatója. Ennek ellenére még aznap sem volt abban biztos, hogy megtalálják, amit keresnek, amikor elkezdtek ásni. Céljuk, hogy az 1. huszárhadosztály elrejtett dokumentációját megtalálják, kétesélyes volt az utolsó pillanatig, hiszen hatalmas területet kellett átvizsgálniuk. A kincsre végül meglepően gyorsan ráleltek az osztrák kastély kertjében. 

Felbecsülhetetlen értékű kincs a hadtörténelem számára

Sokan csak legendának hitték a szájról szájra terjedő hírt, miszerint az ennsi kastély kertjében 80 évvel ezelőtt Bánó-Kacskovics Zoltán, az 1. magyar huszárhadosztály írnoka elásott egy ládát. Azzal, hogy megtalálták, a magyar hadtörténelem számára értékes iratok kerülhetnek hamarosan nyilvánosságra.

Idézőjel ikon

.„Mi hittünk valamiben, amiben nagyon sokan nem hittek. Utánajöttünk Ausztriába egy legendának, amiben, megmondom őszintén, tegnap éjjel már majdnem én sem hittem. A lényeg, hogy egy 40 hektáros kastélyparkban nagyjából fél óra alatt megtaláltuk a ládát

- mondta a kutatás végén Szebenyi István.

Az iratanyag 80 évet vészelt át átkötözve, egy fa ládába rejtve. Megtalálói azonnal légmentesen lezárták két, erre alkalmas dobozba téve, hogy az állagromlást a földből kiemelve, levegővel érintkezve megakadályozzák. Mivel nem bolygatták meg a kiemeléskor, így azt sem tudják még, pontosan milyen papírok, okiratok rejtőzhettek a ládában. A leletet az osztrák település polgármesterének adták át megőrzésre írásos ellenjegyzésért cserébe, ígéretet téve, hogy ők sem nyitják fel a dobozokat. Egy száraz, a település saját dokumentációját is őrző szobában várja majd további sorsát. Megtalálói célja, hogy a magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeumhoz kerülhessen. Szebenyi István azt is elmondta, hogy örülne, ha az elsők között jelen lehetne akkor, amikor kiderül, pontosan mit is tartalmaz. 

A második világháborús dokumentumok várhatósan diplomáciai tárgyalásokat követően kerülhetnek haza. 

A második világháború során a Dunántúl területén harcoló 1. huszárhadosztályról nagyon kevés feljegyzés maradt az utókorra. A Vértest védő huszárok a kor lovas katonai kudarcaiból tanulva fejlesztették ki a páncélosok ellen is hatékony, saját harcmodorukat. A hadosztály a Konrád-hadművelet során Várgesztes és Körtvélyespuszta térségében sikeresen védte állásait, sőt, képes volt területeket is visszafoglalni a szovjetektől a környéken, ám bekerítették őket. 1945. január utolsó napjaiban. Január 30-án kitörtek, és áttörték a szovjet védőgyűrűt is, 70-en maradtak csak életben. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?