A tüdőrák azok közé a betegségek közé tartozik, amelynek a tünetei gyakran csak később jelentkeznek, amikor már áttétek képződtek. Ezért is érdemes odafigyelni a jelekre és rendszeresen szűrésre járni.
Magyarországon minden órában 3 ember hal meg a dohányzás következményeként, naponta 77, évente pedig 28 ezer olyan embert veszítünk el, akinek a halála összefüggésbe hozható ezzel a káros szenvedéllyel.
Nem kell ma már ahhoz felsővezetői pozíciót betölteni, vagy veszélyes foglalkozást űzni, hogy a stressz-szintünk egy sima hétköznap is az egekben járjon. Nagy a nyomás a munkahelyen, sok az elvárás a családban, a bezártság a párkapcsolatokban is sok feszültséget okozhat. Többek között ez is az oka annak, hogy sokan válnak függővé, legyen szó káros szenvedélyekről, a virtuális világról, vagy akár a munkáról. Már az első jelek esetén érdemes segítséget kérni.
Dohányzol? Bizonyára tisztában vagy vele, hányféle módon tesz tönkre a szenvedélyed. Én is így voltam vele, amikor cigiztem, sőt. Azt, hogy egészségtelen, hogy büdös és marha drága, bőven azelőtt tudtam, hogy életemben először rágyújtottam volna. Aztán mégis rászoktam, és 7-8 évig nem is spóroltam vele: fénykoromban másfél doboz ment el naponta. Hogy mi segített a leszokásban? Hát nem az elrettentő kampányok, a megbélyegzés vagy a riogatás.
Tipikus év eleji fogadalom a cigi elhagyása – van, akinél már sokadszorra. Miért olyan nehéz? Nincs elég akaraterőm vagy csak nem ismerem a leszokás trükkjeit? Pszichológus szakértőink segítenek megérteni a mélyebb összefüggéseket, és ötleteket is adnak, amik sok embernek segítettek már.
Az inkontinencia nem más, mint az akarattól függetlenül jelentkező, húgycsövön keresztül történő vizeletvesztés. Életük során a nők csaknem fele tapasztal valamilyen típusú inkontinenciát, annak ellenére azonban, hogy létezik megfelelő gyógymód a probléma kezelésére, csak nagyjából minden tizedik beteg fordul orvoshoz.
A dohányzásról körülbelül 40 éve tudjuk, hogy a megnövekedett halandóság egyik legfőbb bejóslója. Ugyanakkor más életmódbeli, pszichés, gazdasági vagy társadalmi rizikótényezőkről kevesebb szó esik, ráadásul a legtöbb kutatás képtelen ezeket egymáshoz képest súlyozni. Pedig adódhatnak olyan helyzetek, amikor dönteni kell: mit priorizáljunk a megelőzés szempontjából. Egy friss amerikai hosszmetszeti vizsgálatból most kiderül, mik a legsürgetőbb társadalmi beavatkozások.
Régóta tudjuk, hogy a daganatos megbetegedések egy része a megfelelő életmóddal megelőzhető. Igen ám, de mi számít megfelelőnek? Az, amit erről gondolunk, folyamatosan alakul a legfrissebb tudományos kutatások fényében. Ezek alapján az Amerikai Ráktársaság évente publikálja azokat az ajánlásokat, amelyekkel mind egyéni, mind közösségi szinten a leginkább csökkenthető a rák kockázata. Mit mondanak idén a szakértők?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentései szerint ma több mint egymilliárd ember dohányzik a világon, és ez a szám – a népességnövekedési előrejelzésekre figyelemmel – 2025-ben is hasonlóan alakul majd. Tehetünk-e valamit azért, hogy a dohányzással kapcsolatos ártalmakat csökkentsük?
Önsértés, függőségek, kockázatos szex. Az önromboló viselkedésekről általában az extremitások jutnak az eszünkbe, holott időnként mindannyian teszünk önmagunkra nézve káros és veszélyes dolgokat. Van valami közös abban, amikor 150-nel mész az autópályán, befalsz egy tábla csokit, vagy a csuklódat vagdosod?
A körmök nem túl esztétikus, sárgás elszíneződése gyakori probléma, és számos oka lehet. Ezek közül csak egy az evidensnek tűnő dohányzás.
A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség dokumentuma szerint a mozgás legalább 30 százalékos arányban játszik szerepet a daganatok kialakulásának megelőzésében. Nem unalmukban hangoztatják az egészségügyi szakemberek, hogy mozogj, ha kedves az életed! Nem vagy elég motivált? A Magyar Rákellenes Liga rákellenes világnap alkalmából kiadott közleményétől az leszel.
