Hétköznapi önpusztításaink, avagy a magunknak ártás pszichológiája

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Önsértés, függőségek, kockázatos szex. Az önromboló viselkedésekről általában az extremitások jutnak az eszünkbe, holott időnként mindannyian teszünk önmagunkra nézve káros és veszélyes dolgokat. Van valami közös abban, amikor 150-nel mész az autópályán, befalsz egy tábla csokit, vagy a csuklódat vagdosod?

Az öndestrukció szélsőségesebb, illetve enyhébb formái között inkább csak mennyiségi, mintsem minőségi különbségek vannak. A sokak által pszichés betegségnek tartott viselkedések és a jóval hétköznapibbnak tűnő cselekedetek nem állnak annyira távol egymástól: a mögöttük meghúzódó lelki mechanizmusok rendszerint azonosak. 

Ezzel két okból jó tisztában lenni. Egyrészt nagyobb empátiával tudunk viszonyulni a személyes tapasztalataink határain kívül eső jelenségekhez, ha magunkban is felfedezzük a csíráit. Másrészt kevésbé fogunk szemet hunyni a saját ártalmas szokásaink felett, ha ráeszmélünk problémás voltukra. Lux Alptraum cikke alapján mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.

Menekülünk a negatív érzéseink elől

Az embereknek lehetnek olyan negatív érzéseik, amikkel nagyon nehéz foglalkozni. Előfordulhat, hogy valamilyen oknál fogva nem képesek konstruktívan megküzdeni a gyász, a szégyen vagy éppen a düh tajtékzó érzésével. Az önromboló viselkedés arra egy módszer, hogy el tudjuk kerülni ezeket az érzéseket: átmenetileg átalakítjuk őket valami mássá, ami sokkal inkább kezelhető a számunkra. Például összeveszünk egy szerettünkkel, amikor üresnek érezzük magunkat. Felszívunk egy csík kokaint, hogy a szomorúságunkat mesterséges jókedvvé változtassuk. Megvágjuk a bőrünket, mert a fizikai fájdalom még mindig elviselhetőbb, mint a lelki. 

Az önpusztítás gyakran az elkerülésről és a menekülésről szól
Fotó: claudio.arnese / Getty Images Hungary

Elringat a lassú önpusztítás

Vannak olyan öndestruktív viselkedéseink, amik szokássá rögzültek az életünkben. Egy ártalmas szokást feladni – legyen szó dohányzásról, italozásról, szerhasználatról vagy egészségtelen táplálkozásról – mindig komoly stresszel jár, míg a visszaesés kudarca fonák módon az ismerősség biztonságos érzetét adhatja. 

A pillanatnyi elégedettség ára

Minden emberi viselkedésnek van valamilyen jutalma, különben nem maradna fenn. Az önpusztítás jutalma az átmeneti öröm. Berúgni, cigizni, nagyokat lakmározni eszméletlen jó érzés, de a hedonista élvezetekben való totális alámerülés sajnos nem szünteti meg az elégedetlenséged valós okait. Sőt, hosszú távon csak tetézi a problémáidat, mert idővel teljesen tönkreteszi a fókuszált működésedet, a társas kapcsolataidat, az egészségedet. 

Evés közben boldognak érzi magát
Fotó: wildpixel / Getty Images Hungary

Egyik intenzív érzelem kiüti a másikat

Az élvezet nem az egyetlen stimuláció, amit az emberek keresnek, hogy a nehéz érzéseiktől megszabaduljanak. Gyakorlatilag bármilyen érzelem megteszi, ha intenzitásában elég erős ahhoz, hogy az elkerülni kívánt emóció helyébe lépjen. Ennek klasszikus példája, amikor valaki nem képes kapcsolódni senkihez és semmihez, üresnek, levertnek, elszigeteltnek érzi magát. Ezért inkább elmegy egy szórakozóhelyre, látszólag minden előzmény nélkül beleköt a legtagbaszakadtabb férfiba, aki a társaival együtt aztán jól megveri. Az incidens közben megélt adrenalin, félelem, szégyenérzet és fizikai fájdalom mind segít az illetőnek abban, hogy ne érezze úgy, mintha teljesen el lenne vágva a világtól. 

Undorító dolgokat teszek, mert értéktelen vagyok

Vannak emberek, akik azt tanulták meg önmagukról, hogy nem méltók más emberek szeretetére: selejtesek, torzak, hasznavehetetlenek. Ha mégis találkoznak valakivel, aki dicsérni kezdi őket, hirtelen nagyon kényelmetlenül érezhetik magukat. Ezért előfordulhat, hogy (tudattalanul) olyan viselkedéseket kezdenek produkálni, hogy megerősítsék a saját magukról alkotott negatív képüket. Például megcsalják a partnerüket egy olyan személlyel, akitől kifejezetten undorodnak. A szégyen érzése, ha fáj is, legalább ismerős. 

Az undor és a szégyen még mindig elviselhetőbb
Fotó: innovatedcaptures / Getty Images Hungary

Néha a fájdalmon keresztül tudunk kapcsolódni 

Sokszor tudatosan vagy akár tudattalanul azért generálunk különböző negatív állapotokat, mert azok másodlagos előnyökkel járnak számunkra. Betegek leszünk, hogy felfüggeszthessük a kötelességeinket, és odafordulást váltsunk ki a többiekből. Folyton összeveszünk a partnerünkkel, mert így olyan érzelmeket és izgalmakat tudunk közösen megélni, amelyek máskülönben nem hozzáférhetők a számunkra. Egy pengével belevágunk a lábszárunkba, mert az így keletkező sebeket be tudjuk kenegetni és kötözni, míg a lelki sérüléseinkkel szemben tehetetlennek érezzük magunkat. 

Nem kell egyedül szembenézned a felkavaró érzéseiddel
Fotó: Srdjanns74 / Getty Images Hungary

Az eredeti érzéssel van dolgod

Mivel az öndestrukciós viselkedés sok esetben a megélhetetlen érzésekre tett elkerülési kísérlet, így az iránta való késztetés is akkor fog jelentősen csökkenni, ha ezekkel az érzésekkel, feldolgozatlan élményekkel, traumákkal fokozatosan képessé válunk kezdeni valamit. Ez persze egy lelkileg megterhelő folyamat, de a jó hír, hogy nem kell egyedül végigcsinálnod. A munka oroszlánrészét ugyan neked kell elvégezni, de egy pszichológus segíteni tud abban, hogy minél több eszközöd legyen hozzá. Egy jó szakember nem fog ítélkezni feletted, hanem abban támogat, hogy minél jobban megértsd a viselkedéseid mögött meghúzódó, sokszor tudattalan motivációkat. A kognitív belátást pedig idővel érzelmi belátás követi, amelynek során megérik benned a változás, és amellyel képes leszel visszavenni az irányítást a cselekvéseid, a szokásaid, az életed felett.

Enterol

Készülj tudatosan a nyaralásra!

Az Enterol alkalmazható az utazással összefüggő, fertőzéses eredetű hasmenés megelőző kezelésére is. Az Enterol alkalmazását 5 nappal az utazás előtt már érdemes megkezdeni és az utazás teljes
időtartama alatt folytatni.
Te már becsomagoltad?

Enterol – A tudatos probiotikumválasztás.

hirdetés

Advertisement
Milanovich Domi
Milanovich Domi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

A Gulag titkos börtönnyelve ma is él: kiberbűnözők használják

A titkos nyelvek évszázadok óta segítik a különböző közösségeket abban, hogy kívülállók ne értsék meg a beszélgetéseiket. Oroszországban azonban létezik egy kifejezetten érdekes nyelvi rendszer, amely a bűnözői világból indult, majd a Gulag táborokon keresztül milliókhoz jutott el – és ma is él egy bizonyos formában.

Offline

Elfogyott a vászna, azbesztcement lapokra festett zománcfestékkel – ma milliókat érnek Picasso remekművei

A második világháború utáni hiánygazdaságban nem volt könnyű művésznek lenni: Pablo Picassónak sem spanyol vászon, sem drága olajfesték nem jutott, amikor 1946-ban berendezte műtermét a dél-franciaországi Antibes kastélyában. A zseniális alkotó azonban nem jött zavarba: olcsó háztartási zománcfestékkel, valamint építkezésekről maradt azbesztcement lapokra skiccelte fel a huszadik század legmeghatározóbb remekműveit.

Édes otthon

Itt a friss lista: 30 magyar településen rendeltek el vízkorlátozást

A tartós kánikula és a hirtelen megugró lakossági vízfogyasztás miatt rendkívüli intézkedések bevezetésére kényszerültek Zala megye számos településén. A Zalavíz Zrt. hivatalos tájékoztatása szerint a víziközmű-rendszer tartalékai teljesen kimerültek, így a szolgáltatási területen nemcsak jelentős nyomáscsökkenésre, hanem egyes helyeken már átmeneti vízhiány kialakulására is számítani lehet a következő napokban.

Életem

Normális a Velencei-tó rekordalacsony vízszintje: rosszul gondolkodunk a jelenségről

A Velencei-tó vízszintje Agárdnál elérte a történelmi mélypontnak számító 53 centimétert, ami a hajóforgalom leállításához vezetett. Dr. Boromisza Zsombor, a MATE egyetemi docense és tájépítészmérnöke szerint azonban a probléma nem a vízhiányban, hanem az alkalmazkodási válságban gyökerezik, mivel hibásan és mereven egy üdülésre optimalizált medenceként gondolkodunk a tóról.

Életem

52 ezer forintos büntetést kockáztat a magyar sofőrök fele

Egy friss német kutatás szerint az autósok több mint fele bevallotta, hogy vezetés közben már használta a mobilját. A jelenség Magyarországon sem ritka, egy hazai felmérés alapján a sofőrök közel fele nyúlt már kézben tartott telefonhoz menet közben, pedig ezért akár 52 ezer forintos bírság és 3 büntetőpont is járhat.

Mindennapi

Nyári veszély az utakon: erre figyelmezteti az autósokat a Kamara

Országszerte zajlik az aratás, ezért a következő hetekben több kombájnnal, traktorral és szállítójárművel találkozhatunk a közutakon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra kéri az autósokat, hogy ezek mellett a megszokottnál is óvatosabban közlekedjenek.

Édes otthon

Tönkreteheti a fát, ha így szeded le a gyümölcsöt

A gyümölcsszüret végén hajlamosak vagyunk a nehezen elérhető, legfelső ágakon hagyni az utolsó szemeket azzal a megnyugtató gondolattal, hogy jó lesz az a madaraknak. Ez a jóhiszemű zöld reflex azonban hatalmas csapda a kertünk számára. Ha a fán felejtett cseresznye sérült vagy rothadni kezd, az aszalódó szemekből úgynevezett „gyümölcsmúmiák” képződnek, amelyek a legveszélyesebb gombás fertőzések téli menedékhelyei. Ha nem takarítjuk le az ágakat, a trehány szüreteléssel szó szerint egy biológiai időzített bombát hagyunk a fán, ami jövő tavasszal a teljes termést, hosszú távon pedig magát a fát is elpusztíthatja.

Offline

Melyik folyó partján fekszik Varsó? Nehéz földrajzkvíz

Európa nagyvárosai nem csak kedvelt úti célnak számítanak, történelmük és földrajzi fekvésük miatt is különlegesek. Kvízünkkel tesztelheted, mennyire vagy tisztában azzal, hogy melyik hol, mely folyó mentén vagy tenger mellett helyezkedik el.

Testem

Sokszor éveken át félrediagnosztizálják ezt a krónikus betegséget: memóriaromlással is jár

Éveken át tartó vándorló fájdalom, állandó kimerültség, ijesztő memóriazavarok és koncentrációs problémák – mégis minden laborlelet negatív. Sokan nem is sejtik, de a reumatológiai betegségek egyik leggyakoribb, mégis legnehezebben felismerhető kórképe állhat a háttérben. A fibromyalgia sokáig az orvosi szkepticizmus céltáblája volt, ma már azonban tudjuk: nem hipochondriáról van szó, hanem arról, hogy az idegrendszer szó szerint felerősíti a fájdalmat, a betegek agyát pedig egy állandó, bénító köd, a „fibro-fog” uralja.