Hétköznapi önpusztításaink, avagy a magunknak ártás pszichológiája

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Önsértés, függőségek, kockázatos szex. Az önromboló viselkedésekről általában az extremitások jutnak az eszünkbe, holott időnként mindannyian teszünk önmagunkra nézve káros és veszélyes dolgokat. Van valami közös abban, amikor 150-nel mész az autópályán, befalsz egy tábla csokit, vagy a csuklódat vagdosod?

Az öndestrukció szélsőségesebb, illetve enyhébb formái között inkább csak mennyiségi, mintsem minőségi különbségek vannak. A sokak által pszichés betegségnek tartott viselkedések és a jóval hétköznapibbnak tűnő cselekedetek nem állnak annyira távol egymástól: a mögöttük meghúzódó lelki mechanizmusok rendszerint azonosak. 

Ezzel két okból jó tisztában lenni. Egyrészt nagyobb empátiával tudunk viszonyulni a személyes tapasztalataink határain kívül eső jelenségekhez, ha magunkban is felfedezzük a csíráit. Másrészt kevésbé fogunk szemet hunyni a saját ártalmas szokásaink felett, ha ráeszmélünk problémás voltukra. Lux Alptraum cikke alapján mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.

Menekülünk a negatív érzéseink elől

Az embereknek lehetnek olyan negatív érzéseik, amikkel nagyon nehéz foglalkozni. Előfordulhat, hogy valamilyen oknál fogva nem képesek konstruktívan megküzdeni a gyász, a szégyen vagy éppen a düh tajtékzó érzésével. Az önromboló viselkedés arra egy módszer, hogy el tudjuk kerülni ezeket az érzéseket: átmenetileg átalakítjuk őket valami mássá, ami sokkal inkább kezelhető a számunkra. Például összeveszünk egy szerettünkkel, amikor üresnek érezzük magunkat. Felszívunk egy csík kokaint, hogy a szomorúságunkat mesterséges jókedvvé változtassuk. Megvágjuk a bőrünket, mert a fizikai fájdalom még mindig elviselhetőbb, mint a lelki. 

Az önpusztítás gyakran az elkerülésről és a menekülésről szól
Fotó: claudio.arnese / Getty Images Hungary

Elringat a lassú önpusztítás

Vannak olyan öndestruktív viselkedéseink, amik szokássá rögzültek az életünkben. Egy ártalmas szokást feladni – legyen szó dohányzásról, italozásról, szerhasználatról vagy egészségtelen táplálkozásról – mindig komoly stresszel jár, míg a visszaesés kudarca fonák módon az ismerősség biztonságos érzetét adhatja. 

A pillanatnyi elégedettség ára

Minden emberi viselkedésnek van valamilyen jutalma, különben nem maradna fenn. Az önpusztítás jutalma az átmeneti öröm. Berúgni, cigizni, nagyokat lakmározni eszméletlen jó érzés, de a hedonista élvezetekben való totális alámerülés sajnos nem szünteti meg az elégedetlenséged valós okait. Sőt, hosszú távon csak tetézi a problémáidat, mert idővel teljesen tönkreteszi a fókuszált működésedet, a társas kapcsolataidat, az egészségedet. 

Evés közben boldognak érzi magát
Fotó: wildpixel / Getty Images Hungary

Egyik intenzív érzelem kiüti a másikat

Az élvezet nem az egyetlen stimuláció, amit az emberek keresnek, hogy a nehéz érzéseiktől megszabaduljanak. Gyakorlatilag bármilyen érzelem megteszi, ha intenzitásában elég erős ahhoz, hogy az elkerülni kívánt emóció helyébe lépjen. Ennek klasszikus példája, amikor valaki nem képes kapcsolódni senkihez és semmihez, üresnek, levertnek, elszigeteltnek érzi magát. Ezért inkább elmegy egy szórakozóhelyre, látszólag minden előzmény nélkül beleköt a legtagbaszakadtabb férfiba, aki a társaival együtt aztán jól megveri. Az incidens közben megélt adrenalin, félelem, szégyenérzet és fizikai fájdalom mind segít az illetőnek abban, hogy ne érezze úgy, mintha teljesen el lenne vágva a világtól. 

Undorító dolgokat teszek, mert értéktelen vagyok

Vannak emberek, akik azt tanulták meg önmagukról, hogy nem méltók más emberek szeretetére: selejtesek, torzak, hasznavehetetlenek. Ha mégis találkoznak valakivel, aki dicsérni kezdi őket, hirtelen nagyon kényelmetlenül érezhetik magukat. Ezért előfordulhat, hogy (tudattalanul) olyan viselkedéseket kezdenek produkálni, hogy megerősítsék a saját magukról alkotott negatív képüket. Például megcsalják a partnerüket egy olyan személlyel, akitől kifejezetten undorodnak. A szégyen érzése, ha fáj is, legalább ismerős. 

Az undor és a szégyen még mindig elviselhetőbb
Fotó: innovatedcaptures / Getty Images Hungary

Néha a fájdalmon keresztül tudunk kapcsolódni 

Sokszor tudatosan vagy akár tudattalanul azért generálunk különböző negatív állapotokat, mert azok másodlagos előnyökkel járnak számunkra. Betegek leszünk, hogy felfüggeszthessük a kötelességeinket, és odafordulást váltsunk ki a többiekből. Folyton összeveszünk a partnerünkkel, mert így olyan érzelmeket és izgalmakat tudunk közösen megélni, amelyek máskülönben nem hozzáférhetők a számunkra. Egy pengével belevágunk a lábszárunkba, mert az így keletkező sebeket be tudjuk kenegetni és kötözni, míg a lelki sérüléseinkkel szemben tehetetlennek érezzük magunkat. 

Nem kell egyedül szembenézned a felkavaró érzéseiddel
Fotó: Srdjanns74 / Getty Images Hungary

Az eredeti érzéssel van dolgod

Mivel az öndestrukciós viselkedés sok esetben a megélhetetlen érzésekre tett elkerülési kísérlet, így az iránta való késztetés is akkor fog jelentősen csökkenni, ha ezekkel az érzésekkel, feldolgozatlan élményekkel, traumákkal fokozatosan képessé válunk kezdeni valamit. Ez persze egy lelkileg megterhelő folyamat, de a jó hír, hogy nem kell egyedül végigcsinálnod. A munka oroszlánrészét ugyan neked kell elvégezni, de egy pszichológus segíteni tud abban, hogy minél több eszközöd legyen hozzá. Egy jó szakember nem fog ítélkezni feletted, hanem abban támogat, hogy minél jobban megértsd a viselkedéseid mögött meghúzódó, sokszor tudattalan motivációkat. A kognitív belátást pedig idővel érzelmi belátás követi, amelynek során megérik benned a változás, és amellyel képes leszel visszavenni az irányítást a cselekvéseid, a szokásaid, az életed felett.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Milanovich Domi
Milanovich Domi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez az egyik legegészségesebb köret: tele van fehérjével és értékes tápanyagokkal

Amikor egészséges táplálkozásról vagy diétáról van szó, a köret szinte mindig kritikus kérdés. A legtöbb konyhában unásig ismételt fehér rizs, krumplipüré vagy tészta triója helyett a szervezetünk valami sokkal tartalmasabbra és táplálóbbra vágyna. Szerencsére létezik egy olyan szuperélelmiszer, amely nemcsak zseniális köretként, de önálló fogásként is megállja a helyét. A ropogós quinoapogácsa tökéletes bizonyítéka annak, hogyan lehet egy étel egyszerre villámgyors, elképesztően laktató és tele értékes növényi fehérjékkel.

Testem

Trombózis vagy utazás miatt bedagadt láb? Ezek a különbségek

Utazás alatt a hosszú mozdulatlanság miatt a láb bedagadhat, ami kellemetlen, feszítő, fájdalmas érzést okozhat. Ha azonban ez csak az egyik lábat érinti, elszíneződik, a fájdalom pedig erős, és mozgatásra sem enyhülnek a tünetek, akkor előfordulhat, hogy nem ödémával, hanem trombózissal van dolgunk.

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.