Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 4iG Csoport 2025 tavaszán különleges belső kezdeményezést indított, gyereknapi rajzpályázatot hirdetett a munkavállalók gyermekei számára. Idén a beérkezett rajzok mesterséges intelligencia segítségével keltek életre, animált mesefilm készült belőlük. A mesefilm premierjének napján a 4iG Csoport edukációs eseményt is szervezett Szülőnek lenni az AI világában címmel.
A rendezvényen Steigervald Krisztián generációkutató többek között arról beszélt, milyen szerepet töltenek be a mesék a különböző generációk életében, és hogyan változik ez a szerep a 21. században.
Minden mese az adott korszak félelmeire és problémáira épít
A mesék mindig tükrözik azt a kort, amelyben megszületnek vagy népszerűvé válnak. A Grimm fivérek, Jacob és Wilhelm Grimm, a 19. század elején gyűjtötték és rendezték kötetbe azokat a történeteket, amelyek később az európai meseirodalom meghatározó darabjaivá váltak. A Gyermek- és házi mesék első kötete 1812-ben, a második 1815-ben jelent meg. A brémai muzsikusok, a Jancsi és Juliska, A békakirály, a Piroska és a farkas, Hófehérke vagy Csipkerózsika történetei mind
egy olyan társadalmi és kulturális közeg lenyomatai, amelyben a bizonytalanság, a kiszolgáltatottság, a szegénység, a félelem és a túlélés kérdései központi szerepet játszottak.
A korszak lenyomata a későbbi mesékben is felismerhető. A szocializmus idején vetített rajzfilmekben például gyakran megjelent a munka, a közösség és a hasznosság eszménye, még akkor is, ha ezt gyermekként nem feltétlenül tudatosítottuk. Gondoljunk csak Bob és Bobekre, a cilinderben lakó két fehér nyúlra. Az 1979-ben indult csehszlovák televíziós rajzfilmsorozat főcímében reggel 7-kor megszólalt a vekker, majd elhangzott a jól ismert párbeszéd:
- Ébresztő! Gyerünk dolgozni!
- De miért?
- Mert a munka nemesít!
Ebben az időszakban a munka nem csupán tevékenységként, hanem a társadalmi önazonosság részeként jelent meg. Nem véletlen, hogy ez az üzenet már a gyerekeknek szóló történetekben is helyet kapott. Hasonló szempontból akár a Mekk Mester című rajzfilmsorozat is elemezhető lenne.
Ezért Steigervald Krisztián szerint egyáltalán nem meglepő, hogy a 21. század meséiben már a Wi-Fi, a mobilhálózat vagy éppen a mesterséges intelligencia is megjelenik. A mesék ugyanis ma is ugyanazt teszik, amit évszázadok óta, a gyerekek számára érthető formában beszélnek arról a világról, amelyben élünk.
Nézd meg a 4iG Csoport által elkészített mesét!
Egy gyerek számára a mese maga a valóság
Steigervald Krisztián szerint a gyerekek számára a mese a világ értelmezésének egyik legfontosabb eszköze. A racionális, absztrakt gondolkodáshoz szükséges idegrendszeri és kognitív érettség csak fokozatosan alakul ki, ezért a gyerekek számára 10-12 éves korig a tapasztalás, az utánzás és az érzelmi azonosulás gyakran erősebb hatású, mint az önmagában átadott információ.
Ezért különösen nagy a szülők felelőssége abban, milyen tartalmakkal veszik körül a gyerekeiket, milyen meséket nézhetnek, milyen történetekkel találkoznak, és milyen mintákat látnak otthon. A gyerekek ugyanis nemcsak abból tanulnak, amit mondunk nekik, hanem abból is, amit nap mint nap látnak tőlünk.
Erre mutat rá az olvasási szokásokról készült 2020-as TÁRKI-kutatás is. A felmérés szerint a felnőtt magyar lakosság 53 százaléka úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem szokott olvasni. Steigervald Krisztián ezzel kapcsolatban mosolyogva jegyezte meg, hogy a valós arány ennél akár magasabb is lehet.
Ez azt jelenti, hogy ma minden második gyermek úgy nő fel, hogy nem látja a szüleit olvasni.
Az adat nemcsak az olvasási szokásokról mond sokat, hanem a gyerekek előtt megjelenő családi mintákról is. Ha egy gyerek nem látja a szüleit olvasni, akkor számára ez könnyen olyan tevékenységgé válhat, amely az iskolához, a kötelező feladatokhoz vagy a számonkéréshez kapcsolódik, nem pedig az élményhez, a kíváncsisághoz és a kikapcsolódáshoz.
A tapasztalás útján történő tanuláshoz ma már az is hozzátartozik, hogy a gyerekek a szerepjátékaikban leképezik azt a digitális környezetet, amelyben élnek. A játékaikban, rajzaikban és történeteikben természetesen jelennek meg a telefonok, laptopok, tabletek és más digitális eszközök, hiszen ezek ugyanúgy részei a felnőttek világának, mint korábban a munkahely, a szerszámok, a könyvek vagy a televízió voltak.
A mai gyerekek gyorsabban érnek
Steigervald Krisztián szerint a mesehallgatás különösen fontos szerepet kap a kisgyermekkori fejlődésben. A gyerekek nagyjából 3-4 éves kortól egyre inkább képesek elmélyülni a mesék világában, mivel ekkor erősödik fel az a belső képalkotó képesség, amelyet hétköznapi nyelven fantáziának nevezünk. Ezért nem mindegy, hogy a gyerekek életének első éveiben milyen történetekkel találkoznak.
Az élőszavas mese, a közös olvasás és a szülővel megélt történetmesélés nem csupán szórakozás. Fejleszti a képzeletet, a szókincset, a figyelmet, az érzelmi azonosulást és a világ értelmezésének képességét.
A képernyőn keresztül befogadott történetek ezzel szemben kész képi világot adnak. A gyermeknek ilyenkor kevesebb belső képet kell alkotnia, hiszen a látvány, a mozgás, a tempó és a hanghatás már eleve adott. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy a képernyős mese minden esetben káros lenne, de másfajta befogadást igényel, mint az olvasott vagy elmondott történet.
Amilyen világban válsz felnőtté, úgy alakul ki az értékrendszered. Ami az értékrendszered, az lesz a tanult válaszod
– fogalmazott Steigervald Krisztián. A mai gyerekek olyan világban nőnek fel, ahol a digitális eszközök, a gyors vizuális ingerek, a rövid formátumú tartalmak és a folyamatos online jelenlét természetes környezetnek számítanak. Ez a mesékre is hatással van. A mai világra a reálfókuszú mesék jellemzők, ami ahhoz vezet, hogy a gyerekek hamarabb érnek.
Steigervald Krisztián szerint ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyerekek bizonyos témákkal hamarabb találkoznak, mint a korábbi generációk. Hamarabb kerülhetnek szembe komolyabb kérdésekkel, gyorsabban tanulhatnak meg felnőttes válaszokat adni, miközben érzelmi és testi érettségük nem feltétlenül tart ugyanott. A generációkutató egy 2024-es, a Sportkórházzal közösen végzett teljesítménydiagnosztikai vizsgálatra is hivatkozott.
Elmondása szerint a kutatásból az derült ki, hogy a 13-17 éves lányok körében a biológiai életkor átlagosan mintegy nyolc hónappal meghaladta a naptári életkort. Ez arra utalhat, hogy ebben a korosztályban bizonyos érési folyamatok felgyorsultak.
A Kukori és Kotkoda világa még lassabb, egyszerűbb és kevésbé ingergazdag mesei környezetet jelentett. A mai mesék ezzel szemben gyakran gyorsabbak, vizuálisan telítettebbek és közelebb állnak ahhoz a digitális valósághoz, amelyben a gyerekek nap mint nap élnek. A kérdés ezért nem az, hogy lehet-e technológia a mesékben, hanem az, hogyan tudjuk úgy használni, hogy közben megmaradjon a mese legfontosabb ereje a képzelet, az érzelmi biztonság és a közös élmény.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A 4iG Csoport idén gyermeknap alkalmából egy különleges edukációs és kapcsolatépítő kezdeményezéssel támogatja a szülőket és a gyerekeket. A vállalat elkészítette a Kapcsolatmentők – Beszélgessünk az AI-ról! című beszélgetésindító online kártyacsomagot és a hozzá kapcsolódó online szülői tréninget, amely játékos és közérthető módon segíti a családokat a technológia és a mesterséges intelligencia tudatos használatában.
Kapcsolódó cikkünkben arról olvashatsz, miért félrevezető egyszerűen „lustának” nevezni a Z generációt, és hogyan formálták őket az online világ mellett a szüleik is.
