Eligazodni az érzelmeinken nem mindig könnyű meló, keretet szabni nekik meg aztán pláne nem. Van viszont egy jó hírünk!
Kik és miért hiszik azt, hogy a helyzetük megváltoztatása reménytelen? És hogyan tudnának mégis felülkerekedni a tehetetlenségen?
Azt már régóta tudjuk, hogy a probiotikumok segítenek a hasmenés, a különböző emésztőrendszeri problémák és a szénanátha enyhítésében. De vajon hozzájárulnak-e a lelki egyensúlyunkhoz is?
Lehangoltnak érzed magad? Semmihez sincs kedved? Legszívesebben ki se lépnél a lakásból? Csak folyton ennél és aludnál? Ezek a kezdődő szezonális depresszió tünetei is lehetnek, amelyek idén ősszel várhatóan minden eddiginél több embert fognak érinteni a szakértők szerint. A járvány miatt olyan hónapok következnek, amikor egyszerűen muszáj prioritássá tenni az öngondoskodást, ha meg akarod őrizni a mentális egészségedet.
Traumatikus események hatására általában szorongást, kétségbeesést élünk át. A traumát követő időszakra jellemző a levertség, gyakran depressziós tünetek és alvászavarok jelentkeznek. Poszttraumásstressz-szindrómáról (PTSD) akkor beszélünk, ha a tünetek elhúzódnak, és akár még 4 héttel az eseményt követően is fennállnak.
Nincs mit szépíteni, a stressz az életünk szerves része. Amikor olyan helyzetben találjuk magunkat, amit első ránézésre képtelenek vagyunk megoldani, ráadásul a veszteség lehetősége is benne van a pakliban – mint például a koronavírus-járvány idején –, akkor ez fokozottan igaz.
A menopauzával kapcsolatban általában a testünk átalakulásáról beszélünk, pedig a folyamat során tapasztalt hormonális változások a mentális egészségünkre is jelentős hatást gyakorolnak.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a depressziós ember állandóan szomorú. A fejünkben élő kép alapján lehangoltan ül a kanapén, állandóan vagy épp egyáltalán nem eszik, rosszul alszik vagy alig bír kikelni az ágyából. Nehezen birkózik meg a kötelező napi tevékenységekkel, és nem sokat beszél.
Szülőként szeretjük azt gondolni, hogy mindent tudunk a gyerekünkről, tisztában vagyunk azzal, hogy hogy érzi magát, milyen gondolatok járnak a fejében. Kutatások eredményei szerint azonban nem mindig ez a helyzet.
Napjainkban világszerte több elítélt ül börtönben, mint valaha: 11 milliós lélekszámuk húsz százalékos növekedést jelent a múlt század eleji értékhez képest. Itthon az elmúlt években 18.000 fő körül mozgott, vagyis egy (nem is olyan kicsi) kisváros lakosságának felelt meg a számuk. Ebből az embertömegből sokan küzdenek valamilyen mentális nehézséggel, s a problémák eredetének és a börtönfalon belüli kezelés lehetőségeinek feltérképezése túlmutat a kriminalisztika és a börtönegészségügy keretein: az eredmények mindannyiunk számára tanulságosak lehetnek.
Egyre gyarapodó számú bizonyíték szerint a belünkben található több milliárd apró mikroorganizmus hatással van a viselkedésünkre, a lelki jóllétünkre. Az agyunk számára jótékony bélbaktériumok, az úgynevezett pszichobiotikumok kutatása a jelenkor tudományának egyik legdinamikusabban fejlődő területe. De hosszú út áll még a kutatók előtt, hogy táplálékkiegészítők kifejlesztésével is küzdeni lehessen a depresszió ellen. Hol tartanak most?
A jelenlegi helyzetben számos tényező fokozhatja az öngyilkosság kockázatát. Olyan vírussal állunk szemben, amelynek egyelőre nincs ellenszere, így extrán aggódhatunk önmagunk és szeretteink egészségéért, nehezen viselhetjük a kényszerű otthon maradással járó el- és összezártságot, a magányt, a munkahelyünk esetleges elvesztését, a gazdasági válság hatásait. Ezek a stresszorok különösen negatívan érinthetik mindazokat, akik eddig is pszichés nehézségekkel küzdöttek. Ahhoz, hogy vigyázni tudjunk egymásra, nagyon fontos, hogy merjünk kérdezni. Az öngyilkosságról való beszélgetés a tévhitekkel ellentétben nem tragédiához, hanem megkönnyebbüléshez és kapcsolódáshoz vezet. Szakértők mondják el, hogyan érdemes csinálnod.
