A névtelenségben maradó „kis női csukák” közt azért volt két asszony, akik iránt hevesebb érzelmeket táplált Ady.
Ady Endre hétszer járt Párizsban: először 1904-ben, utoljára 1911-ben. Milyen volt a francia főváros az 1900-as évek elején? Hol élt, hol alkotott Ady, és miért ábrándult ki kedvenc városából kevesebb mint tíz év alatt?
Ady Endre halálakor Boncza Berta mindössze 25 éves volt, akinek sorsa egészen különösen alakult a költővel való kapcsolata után.
Budapest, a 151 éves város számtalan különleges hely otthona: itt, és nem Csucsán vagy akár Párizsban található az a ház is, melyben Ady élete utolsó időszakában tényleg otthon érezhette magát szerelme, Boncza Berta, azaz Csinszka oldalán.
1946. augusztus 1-jén a forint felváltotta addigi fizetőeszközünket, a pengőt. Először csak tízesek és százasok jelentek meg, a következő évtől ezek a bankjegyek is megújultak, és megjelentek szép sorban új címletek, 1970-ben az ötszázasra, 1983-ban pedig az ezresre is szükségünk volt már. Emlékszel még, hogy néztek ki ezek a bakjegyek?
1913. május 9-én a bécsi pályaudvaron egy 41 éves asszony hajolt ki a Pestről Párizsba tartó vonat egyik kocsijának ablakán. Abban reménykedett, hogy egyetlen pillanatra láthatja a férfit, akihez kilenc éven át szenvedélyes, ám egyben gyötrelmes szerelem fűzte.
Ady Endre életrajzának egyik legtragikusabb és egyben legbizonytalanabb része Lédához köthető, akinek 1907 augusztusában halva született a kislánya. Bár döntő bizonyíték nincs, Ady magáénak érezte a gyermeket. 1911-ben írt verse, A fiam bölcsőjénél a be nem teljesedett vágyak megszólaltatása, de pár évvel később, a költő halála után mégis szárnyra kelt a pletyka, hogy Adynak van egy fia.
130 éve született és 90 éve halt meg Ady Endre felesége, Boncza Berta. Ebből az alkalomból jelent meg távoli rokona, Nagybaczoni Molnár Ferenc tollából a „Sorsom kiktől örököltem?” Boncza Berta (Csinszka) származása, rokonsága és személyisége című könyv.
Ady Endre, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, a szabadkőművesek közé tartozott: a költő aktívan nem vett részt páholyának életében, de ettől még hasznot hajtott a mozgalomnak.
Noha nagy költőink gasztronómiai szokásairól elsősorban a bor szeretetére asszociálunk, azért időnként ettek is – most kiderül, hogy mit.
Nagy költőink is szívesen pihentek a tenger mellett: Adyt, Szabó Lőrincet és Pilinszky Jánost egyaránt megihlették tengerparti élményeik.
Modern korunkban szinte nem is foglalkozunk vele, de ez nem azt jelenti, hogy eltűnt volna. A szifilisz továbbra is fertőz, és rekordszámú megbetegedéseket okoz Amerikában.
