Ady Endre és múzsája kapcsolatából nemcsak versek születtek: 1907-ben kislányuk dús, fekete hajjal és egyik kezén hat ujjal jött a világra, ám egy napot sem élhetett.
A magyar irodalom nem csupán könyvtári polcokról és kötelező olvasmányokról szól. Költőink élete gyakran izgalmasabb volt, mint egy modern mozifilm: párbajok, tiltott szerelmek, világmegváltó kocsmai beszélgetések és tragikus sorsfordulatok jellemezték életüket.
Ady Endre neve egyet jelent a lázadással, a szimbolizmussal és azzal a megalkuvást nem ismerő hévvel, amellyel a szerelemről, a halálról vagy éppen a magyarságról írt. De vajon a kötelező tananyag mélyén megbújó zsenit is ismered, vagy csak a tankönyvi sorokat? Villámkvízünkből kiderül.
Ady Endrét, amíg lehetett, felesége, Boncza Berta Veres Pálné utcai otthonukban ápolta, a halál azonban a Liget Szanatóriumban érte 1919. január 27-én. Halálának évfordulóján a költő életének utolsó szakaszát idézzük fel.
Ady és Kosztolányi soha nem kedvelték egymást: Ady lesújtó kritikát írt költőtársa első verseskötetéről, Kosztolányi pedig 1929-ben támadta meg az akkor tíz éve halott Adyt.
Ady Endre rengeteg nőt szeretett, ám házasságot eggyel kötött csak. Boncza Berta, azaz Csinszka előtt volt másik jegyese is. Dénes Zsófia anyja akadályozta meg, hogy ő és a költő egy pár legyenek.
A költő, ha tehette, szülőfalujában, Érmindszenten töltötte az ünnepeket. Amikor Párizsban karácsonyozott, Ady Lőrincné, hogy fiának ne kelljen a hazai ízeket nélkülöznie, egy nagy cserépfazék töltött káposztát küldött neki – postán.
Ha nem lett volna bátyja a 20. századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, Ady Lajos egy lett volna a Monarchia számtalan nagy tudású gimnáziumi tanárai közül. Így azonban ő vált Ady első életrajzírójává – bár objektivitása, különösen amikor bátyja feleségéről ír, erősen kétséges.
Bölöni György Ady párizsi napjainak állandó társa volt. Ő vigasztalta, amikor a költő megtudta, hogy betegsége gyógyíthatatlan, halála után pedig gondosan ápolta Ady emlékét. Az 1950-es években végzett irodalomszervező tevékenysége ma már szinte feledésbe merült, pedig neki köszönhetjük a legfontosabb irodalmi hetilapot és a szigligeti Alkotóházat is.
Tényleg egy pofon vezetett az Ady és Léda közti végleges szakításhoz? Hová menekült Ady a sértett Léda elől? Cikkünkben az Elbocsátó, szép üzenet című vers keletkezési körülményeit vizsgáljuk.
Kétség sem fér hozzá, hogy Ady Endre és József Attila a magyar irodalom kiemelkedő alakjai. Hogy melyiküket kedveljük, az persze ízlés kérdése, ám verseikből nemcsak ízelítőt kaptunk irodalomórán, hónapokig tanulmányoztuk költészetüket. Ebben a kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel a két költőóriás verseire.
Az első csók regényes körülmények között, a svájci hegyekben esett meg köztük, de Boncza Berta leginkább „talonban” tartotta a férfit: mindig akkor írt neki levelet, amikor Ady késett a válasszal.
