Ady Endrének állítólag volt egy fia, akit a román miniszterelnök nevelt fel

Olvasási idő kb. 4 perc

Ady Endre életrajzának egyik legtragikusabb és egyben legbizonytalanabb része Lédához köthető, akinek 1907 augusztusában halva született a kislánya. Bár döntő bizonyíték nincs, Ady magáénak érezte a gyermeket. 1911-ben írt verse, A fiam bölcsőjénél a be nem teljesedett vágyak megszólaltatása, de pár évvel később, a költő halála után mégis szárnyra kelt a pletyka, hogy Adynak van egy fia.

Sem Lédának, sem Csinszkának nem adatott meg, hogy gyermeket szüljön Ady Endrének, de volt egy lány, Ana Brudasca, vagyis Anikó, akiről azt terjesztették, hogy kisfiának a magyar költőzseni az apja. 

A csucsai kastély új gazdája nevelte Ady Endre állítólagos fiát

Az Ady Endre halála utáni években mozgalom indult Erdélyben, hogy szobrot állítsanak a költőnek. Ennek apropóján kérték meg Octavian Gogát, a román költőt, hogy mondja el emlékeit Adyról.

Octavian Gogával 1910-ben ismerkedett meg Ady Endre. A román költő, a későbbi miniszterelnök nevelte fel Ady állítólagos fiát
Fotó: Keystone-France / Getty Images Hungary

A csucsai kastéllyal kapcsolatban érdekes fejleményről számolt be a később miniszterelnöki tisztséget is betöltő Goga: Boncza Berta, vagyis Csinszka eladásra kínálta neki a csucsai kastélyt, amibe végül második szándékkal ugyan, de belement. Ady-relikviák után kutatva bizonyos értelemben csalódnia kellett, de végül talált többféle kincset is:

Idézőjel ikon

Amikor a kastélyt átalakíttattam, a padláson a munkások nagyon érdekes leletre bukkantak. Ezer-ezerötszáz üres üveg feküdt ott garmadában. Egészen tele volt a padlás likőrös, boros, pezsgős palackokkal. Sőt még a virágkertben a virágágyak szélei is boros palackokkal voltak teletűzdelve. Adyra emlékeztető szimbólum. Virágoskert és borospalack.

A hajdani "barát", költőtárs, fordító (1910-ben ismerkedtek meg Adyval, amikor börtönben ült) Ady-kéziratokat keresett volna, de azoknak már nyoma sem volt a kastélyban. Helyette voltak üres üvegek, valamint egy fiú! Adyék csucsai cselédlányát, Brudasca Anikót megtratotta a kastély megvételekor Octavian Goga. Volt a cselédlánynak egy fiúgyermeke, aki 1917-ben született, és a Petre Brudasca nevet kapta. A kastély új gazdája "keresztelte át" Csucsai Péternek, és elmondása szerint fel is nevelte, iskoláztatta. A fiú lefelé görbült harcsaszáját és nagy, álmélkodó fekete szemeit nézve egyébként nem zárta ki, hogy igazak a már évek óta keringő pletykák: hogy tudniillik az a gyermek Ady Endre fia.

Ady Endre és Csinszka Csucsán. Most épp vajon hol van Anico Brudasca?
Fotó: Wikimedia Commons

Ady "román fia" már unta, hogy mindig a költőről faggatják

A Békésmegyei Közlöny újságírója, Benczel Béla 1936-ban nem kívánt állást foglalni a tekintetben, hogy valóban a költő fia-e Csucsai Péter, már csak azért sem, mert mint írja, az orvosok szerint a fiú születésekor Adynak már nem lehettek szerelmi kapcsolatai, "betegsége, diszpozíciói következtében". Az interjú készítésekor a segesvári gimnázium nyolcadikos tanulója, Petre Brudasca kissé kelletlenül fogadta a látogatót:

Idézőjel ikon

Tudom, hogy miért jött Ön, megint szenzáció lesz belőlem...

De azért hajlandó volt elmondani, hogy mik a tervei a jövőre nézve, Benczel pedig folyamatosan Ady személyiségének tükrében vizsgálgatta a fiatalembert, aki katonai pályára és a másoktól, például Gogától való anyagi függésének felszámolására készült ekkor. Az azonban kiderült, hogy bár nem tudja, tényleg apja-e a költő, Ady nevét áhítattal ejtette ki, és Gogától megkapta a verseit, melyek közül az Emlékezés egy nyár-éjszakára volt akkor a kedvence.

1939-ben egy újságíró, az "Ady-gyerek kutatója" a Keleti Ujság tudósítójaként elbuszozott Csucsára, hogy megtudja, mi lett Ady állítólagos fiával. Csucsai Péter, aki akkor már 21 éves volt, szép, magas és okos, de a beszámoló szerint nem vitte sokra, épp nem tartózkodott otthon, hanem Désen dolgozott felügyelőféleként az útépítőknél. Hazafelé a buszon az újságíró azon merengett, milyen érdekes, hogy Ady és Petőfi életében is felbukkant egy Anikó: Adynak a csucsai szolgálólánnyal, Anicó Brudascával szövődött románca, melynek Csucsai Péter lett a gyümölcse, Petőfi pedig a Móra Ferenc által is megverselt koltói cigánylánnyal, Pila Anikóval került intimebb közelségbe. Ez utóbbi azonban már egy másik történet...

Valójában Csucsai Endrének hívták, és meglincselték?

Demokrácia 1946. decemberi számában az alábbi címmel jelent meg egy írás: Ady Endre fia volt Csucsai Endre, akit Romániában egy népítélet során meglincseltek? A cikkben elmesélt történet szerint a sziguranca-ügynökök Goga parancsára a csucsai kastélyból elhordott holmik nyomába eredtek, így jutottak el egy gyerekhez, aki a kastélyban takarító parasztlány, Marlora Casap és Ady Endre fia. Az anya világgá szökött szégyenében, a gyermeket pedig Goga nevelte fel. Később az Andrei Ciucia névre keresztelt "fattyú" csendőrtiszt lett, és ebbéli minőségében lett a népharag áldozata, amiért korábban kegyetlenül bánt a rábízott fogylokkal. Bár vannak átfedések a 20-as, 30-as években kialakult csucsai Ady-legendával, sok ponton jelentősen különböznek a történetek és sorsok.

Ha viszont Petőfi Sándor fiáról is szívesen olvasnál, ajánljuk figyelmedbe az alábbi cikkünket!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hujber Szabolcs
Hujber Szabolcs
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.