Ilyen volt Ady Párizsa

Olvasási idő kb. 7 perc

Ady Endre hétszer járt Párizsban: először 1904-ben, utoljára 1911-ben. Milyen volt a francia főváros az 1900-as évek elején? Hol élt, hol alkotott Ady, és miért ábrándult ki kedvenc városából kevesebb mint tíz év alatt?

Ady 1904 februárjában indult először Párizsba. „Szépen, szerelmesen, lágyan”, ahogy később egy versében visszaemlékezett akkori lelkiállapotára, ami érthető, annak tükrében, hogy alig fél évvel korábban gyulladt szerelemre Diósi Ödönné Brüll Adél iránt. Már Nagyváradon azt ígérte a házaspárnak, hogy az új év első napját velük tölti a francia fővárosban, de különféle csip-csup ügyek és egészségügyi problémák miatt végül két hónapos csúszással érkezett. (Léda nélkül nem valószínű, hogy elszánta volna magát az utazásra, hiszen korábban egy szentpétervári utazást tervezgetett, s ebből a célból még egy orosz nyelvkönyvet is beszerzett.)

Ilyennek láthatta Ady Párizst

Párizs akkoriban több volt, mint csupán város: maga volt a haladó szellem megtestesülése, a modern művészet fellegvára. „A fény városa” vonzotta az útkereső művészeket, 1900-ban pedig ott rendezték meg a világkiállítást, ahol 50 millió (!) látogató csodálhatta meg a korszak technikai újdonságait, például a mozgójárdát, a dízelmotort és a Villamosság Palotáját. Bölöni György újságíró, a költő barátja – aki később Az igazi Ady címmel írta meg a költő párizsi napjainak krónikáját, amely e cikk fő forrása is – így emlékezett vissza: „Az a Párizs, amit Ady látott, mindenben az 1900-as világkiállítás ízlését és divatját árasztotta. Erős fűzővel összeszorított, darázs női derekak. Domború keblek. Sonkaujjak. Virágokkal, tollakkal és madarakkal teledíszített, óriás kalapok. A férfiaknál sétapálca, keménykalap, magas, szűk keménygallér, óriás nyakkendő, kopogósra keményített kézelő.”

Ehhez hasonló látvány fogadhatta 1904-ben a Párizsba érkező Adyt
Fotó: Sepia Times / Getty Images Hungary

A Szajna partján

Ady számára Párizs csodálata és a Léda-szerelem szorosan összetartozott. Kezdetben kiállításokra, színházba, múzeumokba járt, szorgalmasan tudósította élményeiről a budapesti lapokat. Hiányos franciatudását Léda segítségével egészítette ki. Léda Ady kezébe adta a modern francia költők, Rictus, Baudelaire és Verlaine verseit, magyarra fordította a bonyolultabb cikkeket a francia lapokból. A Diósi-házaspár a Rue de Lévis 92. alatt bérelt lakást, Adynak ugyanebben a házban vettek ki egy szobácskát.

Miután Ady nyakába vette a várost, rendszerint a Grand Caféban telepedett le, onnan írta a leveleit és tudósításait haza, Magyarországra. „Kissé már divatjamúlt, idegenektől látogatott kávéháza volt Párizsnak ez a Grand Café a Boulevard des Capucines-en, a mai Hotel de Paris helyén. (…) Kényelmes, nagy kávéház volt, jó tágas, az udvarra húzódó hűs részében, különösen nyáron, kellemes volt elüldögélni. Terasza előtt elvonult a sokszínű, sokarcú Párizs” – fogalmazott Bölöni. Másik kedvelt kávéháza ekkoriban a Café de la Paix volt.

Az első párizsi tartózkodás idilli napjait azonban beárnyékolta, hogy ekkoriban jelentkeztek rajta végzetes betegsége, a szifilisz első tünetei. Bölöni elkísérte egy orvoshoz, a diagnózist tartalmazó borítékot a Monceau-parkban tépték fel. Diósi Ödön megkereste Ady számára a legkiválóbb párizsi specialistákat, de a betegség akkor még gyógyíthatatlan volt, és a költő verseiben és életében ezek után nagyon is hangsúlyos lett a halál mindent átszövő, kikerülhetetlen tudata:

Mit várok? Semmit. Egy asszony

Utamba áll és néha csókot ad:

Sohse látott ez a csókos Páris

Betegebb és szomorúbb csókokat.”

(Egy párisi hajnalon – részlet)

Ady eredetileg két-három évre tervezte párizsi tartózkodását, 1905 januárjában mégis visszatért, „bűz-Budapestre”, ahogy egy levelében emlegette a magyar fővárost. Az okot (ekkor még) nem a Lédával vagy Diósival történt összezördülésben kell keresni: sokkal inkább az anyagi biztonság és az irodalmi ambíciók miatt volt szüksége Adynak a hazatérésre. Párizsból nehezen tudta volna magát a magyar irodalmi életben elismertetni, s a néhány párizsi levél és tudósítás, amit küldött az itthoni lapok számára, nem fedezték párizsi (és monte-carlói) tartózkodását.

Reggelre én már messze futok
S bomlottan sírok valahol:
Most sírni, nyögni nem merek én,
Páris dalol, dalol.

Én elmegyek most, hazamegyek,
Már sziszeg, dohog a vonat,
Még itt van Páris a szivemen
S elránt az alkonyat.”

(A Gare de l´Esten – részlet)

A daloló Páris

Másodszor 1906 nyarán érkezett a francia fővárosba, ezúttal is vonattal.

Idézőjel ikon

Bölöni a bohém Quartier Latinben foglalt számára szállást, a Hotel des Balcons nevű, akkoriban hallatlanul modernnek tűnő szállodában, ahol még villanyvilágítás is volt.

Amint beérkezett a vonat a Gare de l´Estre, Ady azonnal kért egy Maryland cigarettát Bölönitől, aztán „rágyújtott, pár füstöt szippantott mohón, és a Maryland csípős dohányfüstjével csakugyan Párizsban volt.” Ezután a Café Soufflot teraszán szemlélték a párizsi forgatagot: „Diákok, midinettek, kis kokottok és hűsölő párizsiak között nem győzött betelni Párizzsal.”

Ady napjai rendszerint úgy teltek, hogy délig az ágyban heverészett, magyar és francia lapokat olvasgatva.

Idézőjel ikon

Az éjjeliszekrényen legkedvesebb reggeli itala várta: egy korsó hideg sör.

Bölöni déltájban felkereste, ekkor a diáknegyed egy kisvendéglőjében megebédeltek (bár a költő nem sokat evett, inkább a borokat kóstolgatta), addigra Ady megtalálta a cikktémáit. A cikkeket ekkoriban a Café de Cluny egyik asztalánál írta meg, egy-két óra alatt. Sietnie kellett: ha nem végzett időben az írással, ki kellett kocsiznia a pályaudvarra, hogy ott dobja be a cikket a Budapestre induló gyors postaládájába. A Clunyban sok volt az ismerős, akik szívesen odaültek a költő asztalához egy kis beszélgetésre, így a versíráshoz továbbra is szívesebben választotta a tágas Grand Cafét, ahol a talpas pohárban, jéggel és szívószállal szervírozott feketekávé mellett háborítatlanul írhatta verseit. Kedvelte még a Luxembourg-kertnél lévő Gambrinus kávéházat is: itt születtek a Párisban járt az Ősz örök érvényű sorai is.

Délutánonként Ady omnibusszal átment a Szajna túlpartjára, Lédáékhoz. Az utcasarkon lévő virágárusnál rendszerint egy kis csokrot vásárolt, azzal állított be Diósiékhoz. Esténként kikocsiztak a Bois de Boulogne-ba (ahol Léda később szívesen lovagolt), egy ilyen pillanatot örökít meg az Este a Bois-ban című verse is:

Befödte lelkemet és Párist
Muzsikás, halk, szomoru este,
Eltévedtünk. A nagy Bois-ban
A kocsim az utat kereste.
És mintha rólunk ki se tudna
És mintha minket ki se várna,
Baktattunk álmos gördüléssel.
Nagymessziről zúgott a lárma,
A fákon át hívtak a mécsek,
Szomorú volt nagyon a lelkem,
A kocsis nótát fütyörészett.”

Hétvégén rendszerint Párizs környékén kirándultak, 1906 őszén pedig a Riviérán tett egy nagyobb utazást Lédával.

A képre kattintva galéria nyílik, ami után a cikk folytatódik!

Galéria ikon

10

Galéria: Ilyen volt Ady Párizsa
Fotó: Buyenlarge / Getty Images Hungary

Párizsba visszatérve Ady másik szállodát választott, ezúttal a Rue de Constantinople-on lévő Hotel de l´Europe-ot, ahová későbbi párizsi tartózkodásai alkalmával is szívesen megszállt. Léda is nyugodtabb volt: úgy hitte, a jó környékén taláható szálloda nem csábítgatja Adyt a párizsi éjszakai élet felfedezésére. A veszekedések, féltékenységi jelenetek azonban egyre szaporodtak közöttük, és Ady sokszor rossz hírű mulatókban, a Rabelais-ban vagy a Coq d´Or-ban igyekezett vigasztalódni – ami aztán megint csak újabb jeleneteket szült. Ráadásul állandó anyagi gondokkal küszködött, utolsó filléreit a mulatókban költötte el, adósságokat halmozott fel. A Budapesti Napló 1907 nyarán hazahívta, és itthon ismét a szerkesztőségek és az éjjeli kávéházak között élte mindennapjait.

Megint Páris felé

Harmadszor 1908 májusában tért vissza a francia fővárosba, saját bevallása szerint „teljesen leromlott, őrült, beteg” állapotban. (Ehhez képest Bölöni úgy emlékszik, Ady kipihenten, meghízva, lebarnulva érkezett meg.) A néhány, Lédával töltött idilli pillanatot azonban igen sokszor veszekedések követték, Ady éjszakázó, lumpoló életmódja miatt. Bölöni felidéz egy esetet, amikor Léda a Bois de Boulogne-ban szeretett volna ebédelni Adyval, és felküldetett egy mindenféle jóval megrakott kosarat a költő szállodai szobájába. Arra azonban nem számított, hogy dél körül, amikor maga is megérkezett, egy „párisi lányt” talál a költő ágyában, aki jóízűen majszolja az utolsó gyümölcsöket.

Az elkövetkező években ez a dinamika ismétlődött: Ady és Léda Párizsban sokszor összezördült, a költő felzaklatódott, s a hazatéréstől várta a megnyugvást. Megesett, hogy kikezdett Diósiék szobalányával vagy Léda húgával, és csapot-papot otthagyva távozott. Budapestről viszont a mindennapi küzdelmek és a magyar provinciális viszonyok miatt nosztalgiával gondolt Párizsra, és alig várta, hogy ismét utazhasson. Következő útján, 1909 januárjában az idillnek már nyomát sem találta:

Idézőjel ikon

„Miért is nem beszéltek le, hogy Párisba jöjjek. Valóságos poklot találtak itt az én nyomorék idegeim”

– panaszkodott egy levelében barátainak. 1909 májusában csaknem szakított Lédával: az asszony féltékenységét nehezen viselte, Léda viszont Ady nőismerőseitől szenvedett. A költő ekkor búcsú nélkül távozott, itthon szanatóriumokban kezeltette magát, majd 1909 decemberében ismét visszatért Párizsba. A költő éjszakáit mulatókban töltötte, Lédával való kapcsolata állandó feszültségektől volt terhes. Következő, hatodik útjára 1911 januárjában került sor, de ebben sem volt sok köszönet: „… ide kellett jönnöm, mert már szinte őrjöngtem, s itt viszont semmit se találtam. Kétségbeesve, egyedül csatangolok Párizsban, betegebben, mint valaha” – írta Hatvany Lajosnak. Léda szerint Ady „nagyon bomlott, züllött volt, ideges, beteg, bolond, és némelykor nagyon rossz”. Ismét búcsú nélkül távozott, és csak 1911 májusában tért vissza.

Utólszor még Párisba

Lédával párhuzamosan ekkor már Párizs is elveszítette a varázsát: „Ez a Párizs is szép, de szebb volt nála a másik három: amelyik után úgy vágyakoztam, mint egy beteg kutya, amelyikben viharosan-szépen, ostobán, de nagyon éltem, s amelyikre emlékezem, mégiscsak emlékezem. Minden kijózanodás halálos veszteség, de nem képzelek el szomorúbbat annál, amikor az ember Párizsból, az ő szerelmes Párizsából ábrándul ki.” Ekkorra már a Léda-szerelem is átalakult: inspiráló szenvedély helyett pusztító erővé vált. A szakításra 1912. május 16-án került sor közöttük: ekkor jelent meg a Nyugatban a magyar irodalom egyik legkegyetlenebb szerelmes verse, az Elbocsátó, szép üzenet, amellyel Ady végérvényesen pontot tett a kilenc évig tartó kapcsolat végére. Párizsba nem utazott többé.

Ha kíváncsi vagy, mi történt Lédával a szakítás után, ezt a cikket ajánljuk. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

6 évente kötelező ez a vizsgálat, ha ilyen házban laksz: életet menthet

Komoly kockázatot jelenthetnek a régi, elhanyagolt vagy karbantartás nélküli elektromos hálózatok. Egy karbantartás nélküli rendszer ugyanis nemcsak kiterjedt áramszünetet okozhat, hanem közvetlen tűz-, robbanás- és áramütésveszélyt is jelenthet, sőt közvetve még a víz- és gázvezetékek biztonságát is veszélyeztetheti.

Testem

Miért vagy fáradt még akkor is, ha alszol?

Hiába alszunk eleget, előfordulhat, hogy reggel mégis fáradtan ébredünk. Ennek oka sokszor nem az alvás mennyisége, hanem a minősége. A stressz, a túlpörgés, a horkolás, az alvási apnoé vagy akár a nyugtalan láb szindróma is megzavarhatja az éjszakai pihenést.

Testem

A cöliákia rejtőzködő tünetei: ezek az első intő jelek

Gyakran küzdesz megmagyarázhatatlan fáradtsággal, makacs vashiánnyal, hajhullással vagy kellemetlen szájüregi aftákkal, de az emésztéseddel látszólag minden rendben van? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a lisztérzékenység, vagyis a cöliákia mindig súlyos hasmenéssel és gyomorgörcsökkel jár, pedig ez az autoimmun betegség más tünetekkel is jelentkezhet. Sokszor egészen finom, atipikus jelekkel figyelmeztet, amelyeket ha hajlamosak vagyunk félvállról venni, komoly egészségügyi károkat okozhatunk magunknak. Összegyűjtöttük a leggyakoribb rejtett tüneteket, amelyek mögött valójában a glutén állhat.

Offline

Bosszút állt a győrieken Napóleon: 40. születésnapján ért sérelme miatt vágott vissza

Az 1809-es győri csata a magyar történelem egyik legfájóbb pontja, ahol a hazai nemesi felkelők csúfos vereséget szenvedtek Napóleon modern hadseregétől. Ám a történelemkönyvek ritkán mesélnek arról, mi történt a harcok után. Augusztus végén a francia császár Győrben szállt meg, ahol a katonák hatalmas bulit csaptak a 40. születésnapja alkalmából. A legenda szerint a mulatság olyan zajosra sikerült, hogy a kialvatlan, dühös ünnepelt radikális bosszút állt: felkapott egy ágyúgolyót, és kidobta azt az ablakon. A golyó azóta is ott áll a győri ház falában – utánajártunk a történelem talán legbizarrabb születésnapi történetének.

Világom

AI irányíthatja ezt az országot: rengetegen akarnak ott élni

Egy Fülöp-szigeteki trópusi szigeten indulhat el az egyik legfurcsább politikai kísérlet. Dan Thomson techvállalkozó szerint már körülbelül 12 ezren jelezték, hogy szívesen lennének lakói vagy e-lakosai annak a mikronemzetnek, amelyet mesterséges intelligenciák irányítanának.

Offline

Nem arról szól Tell Vilmos története, mint gondolod: viking legenda lehetett

Generációk nőttek fel Tell Vilmos, a bátor svájci számszeríjász történetén, aki a fia fejére helyezett almát lőtte le, hogy megmentse az életüket a zsarnok elnyomóktól. Bár a történet a szabadság egyetemes szimbólumává vált, a modern kutatások és a középkori krónikák szerint a drámai almás jelenet, a tegezbe rejtett második nyílvessző és a király elleni bosszú valójában évszázadokkal korábban, a ködös északon, a harcias vikingek földjén született meg.

Életem

Veszély leselkedik a magyar autósokra: ezt kell tenned, ha útközben te is meglátod

Fokozott figyelmet kérnek az autósoktól és a kerékpárosoktól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei, akik az ilyenkor vándorló, hazánkban őshonos mocsári teknősökre hívták fel a figyelmet. Az állatok vonulási útvonala akár forgalmas helyeket is keresztezhet, így megnövelve a baleseti kockázatot.

Világom

Vészjósló fordulat az ebolajárványban: a halálos kór gyorsabb a szakembereknél

A Kongói Demokratikus Köztársaságban pusztító ebolajárvány már hosszabb ideje terjedt, mire az orvosok azonosították a vírust, ami jelentősen hozzájárult a helyzet súlyosbodásához. Ugyanakkor az ebola viszonylag sérülékeny vírus, és terjedése is korlátozott: közvetlen érintkezéssel fertőz, nem pedig a levegőben terjed. Emiatt rendkívül kicsi az esélye annak, hogy globális fenyegetéssé váljon.