A „magyar Verdun” erődjének ostroma tízezrek életét követelte az első világháborúban, de 1914 szentestéjén a harcoló magyar és orosz csapatok megajándékozták egymást, és jókívánságokat tartalmazó lapokat küldtek egymásnak. Történet egy furcsán lovagias karácsonyról a nagy háború poklában.
Manapság, a Black Friday korszakában, amikor hajlamosak vagyunk szerencsétlennek érezni magunkat a járványhelyzet, a reménytelenség, az otthoni bezártság miatt, nem gondolunk arra, hogy voltak olyan idők, amikor egy péntek másként is lehetett fekete. Olyan idők, amikor nem lehetett tudni, mit hoz a következő pillanat. Vagy helyesebb, ha azt írjuk, mit visz el. Pillanatképek a 20. század egyik legszomorúbb, legtragikusabb, legabszurdabb karácsonyáról, az ostromlott Budáról.
Noëlla Rouget ellenállóként harcolt Franciaország szabadságáért, majd megtapasztalta a földi poklot, ahol azonban életre szóló barátságot kötött De Gaulle tábornok unokahúgával.
Preszly Béla Kun utcai tűzoltó alparancsnok 1944 karácsonyán légoltalmi szabókkal varratott ruhát a gyerekeknek, és veszélyes munkája mellett üldözötteket bújtatott Budapest ostroma idején. 1945 januárjában egy szovjet repülőgép támadása következtében vesztette életét.
A második világháború 75 éve hivatalosan véget ért, hatásai azonban még jóval 1945 után is meghatározták a túlélők sorsát. A holokauszt elszenvedőire hazatérésük után újabb megpróbáltatások vártak.
Violette Szabo nő létére olyan tetteket hajtott végre a második világháború idején, amilyenekhez a legtöbb férfinak sem volt bátorsága.
Száz évvel ezelőtt nem léteztek eldobható termékek, így mondhatjuk, hogy a menstruáció szinte teljesen zero waste volt, beszélni azonban nem lehetett róla. Az üzletekben is arra törekedtek, hogy még az eladó számára se derüljön ki, hogy valaki menstruációs eszközt vásárol.
A Cartier-ház ma is a luxusórák és -ékszerek piacának meghatározó szereplője. Kevesebbet tudunk viszont Louis Cartier magyar feleségéről, Almásy Jacqueline grófnőről, aki nemcsak szépségével, hanem házasságával is emelte a tétet a két háború közötti arisztokrata körökben.
A nők mindig is szépek akartak lenni, és ehhez koronként és társadalmanként különböző eszközeik voltak. A múlt század elején ami városon már elfogadott volt, azt a falusi lányok nem használhatták, ha nem akarták, hogy megszólják őket. Kultúrantropológus szerzőnk arról ír, hogy annak idején hogy oldották meg a lányok mégis a szépítkezést faluhelyen és városon.
A kreatív örmény bevándorló története folytatódik a fogdaként használt sírgödör falába formázott domborművektől az internálótábor játéküzemén és a zseníliaállatkák készítésén át Bécsig.
Ma már természetes, hogy mindenki kezében ott a telefon, amivel bármikor bárkit elérhet, ha szükséges. De hogy zajlott ez 100–120 évvel ezelőtt, és milyen galibák fordultak elő?
November az elhunytakra emlékezés hónapja is. Sokfelé a világban november 11-én emlékeznek a háborúban elesettekre és a veteránokra is, és koszorút helyeznek az ismeretlen katona sírjára.
