Örkényi Strasser István a 20. századi magyar szobrászművészet egyik kiemelkedő tehetsége, akinek életét megnyomorította, majd elvette az ostoba gyűlölet. Nem mindennapi története Szentesen kezdődött, és Kiskunhalason fejeződött be tragikus körülmények között.
A zsidó nőegyletek fontos központjai voltak a jótékonykodásnak, és vallástól függetlenül is próbáltak segíteni a rossz szociális és anyagi körülmények között élő embereknek.
A Hajnali láz című filmben is megörökített mentőakcióról, amelyet a bergen-belseni láger felszabadított rabjainak szerveztek, sokáig kevés szó esett. Egy másik filmben, a Nagyiprojektben szereplő túlélő története.
Hősies helytállását még ma is méltatlanul kevesen ismerik, élete során életeket mentett hajón és vonaton, mégsem kapott soha állami kitüntetést.
Aschner Lipót életében mindig az építkezést, a fejlődést tartotta szem előtt, a totalitárius diktatúrák mégis rombolták az eredményeit, ahol csak tudták. Egy zsidó magyar hazafi története, akinek a magyar labdarúgás is rengeteget köszönhet. Amíg ő koncentrációs táborban várta sorsa jobbra fordulását, addig Adolf Eichmann a tőle elvett villában tért nyugovóra.
Az izraeli Yad Vashem holokauszt emlékközpont Világ Igaza kitüntetését azoknak a nem zsidó személyeknek adja, akik zsidókat mentettek a holokausztban. A II. világháború utolsó szakaszában több olyan diplomata is dolgozott Budapesten, aki bátorságával kiérdemelte ezt a címet.
A második világháború végén a szövetséges csapatok szabadították fel a náci koncentrációs táborokat. A szenvedés kapuin belépve a harcedzett katonák elé olyan képek tárultak, amiket később szerettek volna elfelejteni, de sokukat életük végéig gyötörték az ottani emlékek. Sokuknak ökölbe szorult a keze, és a dühöt sokszor tettek követték.
Matolcsy Miklósné Éberling Nagy Pálma szívügyének tartotta, hogy a látásukat elvesztett emberek értelmet és elfoglaltságot leljenek életüknek akkor, amikor ez még nem volt természetes állami feladat.
Neki és családjának köszönhető a magyar könyvnyomtatás reneszánsza, mégis kevesen tudják, ki volt ő, és milyen sorsot szánt neki a XX. század.
A holokauszt során a zsidóságot borzasztó járványügyi helyzet is sújtotta: a tragikus higiénés állapotok megállíthatatlan pusztítást végeztek a megbélyegzettek körében. A koncentrációs táborokban és gettókban, például a budapestiben is, két szörnyű betegség, a hastífusz és a tetvek által terjesztett, magas lázzal járó flekktífusz (kiütéses tífusz) tizedelte a rabokat.
Vittorio Mangili olasz újságíró eseménydús életének kalandjai, aki 1956-ban Budapesten részt vett a harcokban is, majd évtizedekkel később Reinhold Messnerrel nyolcezres hegycsúcsokat mászott a Himalájában.
Ismeretlen történet diplomatákról, embermentőkről, helytállásról olyan időben, amikor százezrek a pincékben próbálták túlélni Budapest ostromának nehéz heteit. Ekkor is volt olyan hős, aki saját élete elé helyezte a felügyeletére bízott villát és a nagy értékű műkincsek védelmét.
