Egy új expedíció indul idén ősszel a Csendes-óceánra, hogy megpróbálja végre kideríteni, mi történt Amelia Earharttal – a világ első igazán híres női pilótájával, aki 1937-ben rejtélyes körülmények között tűnt el. A kutatók szerint most olyan nyomokra bukkantak, amelyek közelebb vihetik őket a megoldáshoz.
Bizonyos képek történelmet írnak. De a saját életünkből is fel tudunk idézni olyan vizuális élményeket, amelyekről sosem fogunk elfeledkezni. Ezek többsége egy megörökített pillanat, egy fotó alapján ég bele a retinánkba. Az emberi emlékezet sok ilyen fotót őriz, de mi most a kevésbé előtérben lévő, mégis izgalmas és emberi fotók közül válogattunk.
A nagy történelmi fordulópontok idején születnek az igazán elsöprő erejű szónoklatok. Ezekből az évtizedek múltán is visszhangzott beszédekből most a háborúellenes gondolatokat idézzük fel.
1912-t írtak, amikor a halk szavú, alacsony termetű bevándorló, erős magyar akcentussal órákig várt, hogy láthassa a nagy hatalmú Jeremiah Kennedyt, az Edison Trust vezetőjét. Adolf Zukor, mint sok sorstársa, 23 évvel korábban, a semmi nélkül érkezett Amerikába Magyarországról. Mert nagyot álmodni, és ez megváltoztatta Amerikát, a világot és azt, ahogyan mindannyian látjuk ezt a világot.
Az 1920-as években olyan szépészeti praktikák jelentek meg, amelyek más dimenzióba helyezték a női testet. A dekorkozmetikumok, a rúzs és a körömlakk például bombaként robbant be a köztudatba, nem kis fejtörést okozva a nőknek és a férfiaknak egyaránt. „A sápadt és sovány új generáció, amelynek a nádszálnál is vékonyabb alak az ideálja, kénytelen kölcsönkérni az élet színét” – vélték sokan.
„Soha nem álmodoztam a sikerről, dolgoztam érte” – mondta a magyar származású Estée Lauder, a 20. század egyik legnagyobb hatású kozmetikai cégének nagyasszonya. Emellett minden tekintetben újító volt, és ez a két dolog nyerő kombinációnak bizonyult.
Garbai Sándor a huszadik századi magyar történelem félig elfeledett alakja, aki a Tanácsköztársaság idején egy személyben volt kormány- és államfő, majd emigrációban, elfeledve halt meg.
Helena Rubinstein mindig arra törekedett, hogy a legtöbbet hozza ki a nők szépségéből, amit a hatalom és a csábítás eszközének tekintett. A szépségiparnak szentelte az életét, igazi birodalmat épített a szépség köré, és a világ egyik leggazdagabb asszonya lett. Nézzük meg közelebbről ezt a kivételes nőt.
A magyar származású Judith Müller, a világhírű parfümkreátor vidéki nagymamájától leste el a különböző piperék készítését, hogy majd később felnőtt korában világhírű parfümőr váljon belőle és megalkossa a világszerte ismert saját márkáját.
Zilahy Irén neve ma már nem sokaknak mond valamit, de akiknek igen, részleteiben valószínűleg ők sem ismerik a rendkívül tehetséges, ambiciózus színésznő életét, aki előbb lett filmsztár Franciaországban, mint saját szülőföldjén.
Benedek László professzor élete már csak szakmai körökben ismert, ott is alig. Sziporkázó tehetség, sármőr, az eugenika magyar specialistája, és nem utolsósorban Zilahy Irén, a korszak híres színésznőjének férje volt. A neurológus, akit éppen elkerült Karinthy svéd orvosának levele.
Finta Imre csendőr százados (1912–2003), aki a szegedi gettó parancsnoka volt 1944-ben, sok zsidó számára az egyik legkegyetlenebb gyilkos volt a holokauszt idején, élet és halál ura, a sok-sok évvel későbbi torontói per vádlottja. A nagy sajtónyilvánosságot kapott per azonban nem hozott megnyugvást az atrocitások túlélőinek.
