Miért volt a budai Várban palotája a luxusórák párizsi királyának?

A Cartier-ház ma is a luxusórák és -ékszerek piacának meghatározó szereplője. Kevesebbet tudunk viszont Louis Cartier magyar feleségéről, Almásy Jacqueline grófnőről, aki nemcsak szépségével, hanem házasságával is emelte a tétet a két háború közötti arisztokrata körökben.

Gróf zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Jacqueline Erzsébet Máriát gyönyörű nőnek tartották nemcsak Budapesten, de Párizsban is. Képek jelentek meg róla a francia Vogue magazinban, sőt a 20. század legnagyobb divatfotósa, George Hoyningen-Huene is lefényképezte. 

Szerzőnkről

Czingel Szilvia szabadúszó író, kultúrantropológus, évekig volt a Centropa Alapítvány munkatársa. Két könyve, a vallásnéprajzi témájú Ünnepek és hétköznapok és az oral history módszerével készült Szakácskönyv a túlélésért, után nemrégiben jelent meg új könyve,  A női test alakválozatai 1880-1945. Tudását és tapasztalatát a hétköznapokra adaptálta, így jelenleg storytelling kurzusokat, városi sétákat és walking coachingot tart. 

Kétegyházától a budai Várig

Jacqueline a több évszázados kétegyházi grófi család leszármazottja, Almásy György gróf és Zichy Zenadin harmadik gyermeke volt. A család ősi birtokán, Kétegyházán született 1895-ben, és nagyon fiatalon hozzáadták Nippenburg Károly grófhoz, ám a férj 27 éves korában váratlanul meghalt.

1924. január 10-én Budapesten kötött házasságot második férjével, aki nem volt más, mint Louis J. Cartier, a híres francia ékszerész és órás. Nem csoda, hogy az 1920-as években Almásy Jacqueline-t Budapest legjobban öltözött asszonyai között tartották számon. 1928-ban Jacqueline kifejezett óhajára későbbi férje megvette számukra a budai várnegyedben a Tárnok utca 5. szám alatti Fáy-palotát, majd 1936-ban a szintén itt található Divald-palotát. A házaspár általában az őszi és téli hónapokat töltötte a magyar fővárosban, és az arisztokrata társasági elit által szervezett eseményeken Jacqueline fényűző és tündöklő megjelenésével ámulatba ejtette az úri közönséget.

1931-ben a Színházi Élet újságírója szerint Odeschalchi Béla herceg neje és Madame Cartier, vagyis Almásy Jaqueline grófnő Budapest leghíresebb Leading Ladyjei voltak. Így hívták azokat az előkelő hölgyeket, akik igazi és meghatározó sztárjai voltak a korabeli társasági elitnek.

grófnő
Kép:: Csabai Kristóf / Dívány.hu

A francia dáma

Madame Cartier a párizsi arisztokrata hölgyek fényűző életmódját folytatta. Általában késő délelőtt, csipkés selyempongyolában reggelizett, ezután jöhetett a séta vagy a tenisz. Ha vendégeket fogadott egy-egy vacsora alkalmával, azon mindig estélyi ruhában illett megjelennie. Ruhatárának legnagyobb részét egyébként is estélyi és báli ruhák sokasága alkotta, amelyek közül az elegánsabb darabokat ritkán vette fel kétszer. Egy-egy vásárlás után 5-6 kollekcióval távozott az üzletekből.

A grófnő és férje fényűző élete azonban 1940-ben véget ért. A várnegyedben található, műkincsekkel teli palotájukat áron alul voltak kénytelenek eladni egy Imrédy Béla vezette közhivatalnak, az ingatlan után kapott pénzt pedig egy családmentő akcióra fordították: Jacqueline férjének egy rokonát, Pierre Claudelt kellett kimenteni a Gestapo kezei közül. A férfi, aki a francia ellenállás egyik fő szervezője volt, Strassbourg mellett esett a németek fogságába. Ekkor kezdett a család mentőakcióba kezdett, és a Cartier és Claudel családok, anyagi és kapcsolati tőkéjüket mozgósítva mindent megtettek rokonuk kiszabadítása érdekében. 

Almásy grófnő mindkét világháborúban önkéntes vöröskeresztes nővérként segítette a Nemzetközi Vöröskereszt munkáját. Először egy hathetes képzésen vett részt, ahol a betegápolás alapjait tanulta meg, és a tanfolyam végén a Vöröskereszt orvosaiból és nővéreiből álló bizottság előtt vizsgát tett. Ez a fajta karitatív tevékenység egyébként nem állt távol más arisztokrata hölgyektől sem, gondoljunk csak Auguszta főhercegnőre vagy gróf Andrássy Ilonára.

A királyok ékszerésze, az ékszerek királya

A második világháború idején Almásy Jacqueline grófnő és férje elhagyta Párizst, és New Yorkba menekült. A házaspárnak egy gyermeke született 1925-ben, Claude. Nem sokáig élhettek azonban együtt a tengerentúlon, mert Louis Cartier 1942-ben váratlanul meghalt. Mrs. Cartier, született Almásy Jacqueline tíz évvel később, 56 éves korában hunyt el rövid betegség után Manhattanben. Sírja Versailles-ban, a Cimetiére des Gonards temetőben, a Cartier család sírhelyén található.

A Cartier dinasztia legtehetségesebb tagja nagy veszteség volt a cég számára is, a grófnő férjét tartották ugyanis a Cartier család legnagyobb reménységének, aki az édesapja által megálmodott céget világhírűvé tette. A Louis Cartier által 1916-ban tervezett legendás, tanknak elnevezett szögletes, art deco óra például a modern óragyártás egyik ikonja lett: többéves kutatás és tervezés eredménye volt, és egyedülálló stílusával abszolút újdonságot hozott a karórafejlesztésben.

A tank karóra egyik nagy kedvence volt Andy Warhol képzőművésznek, a pop-art irányzat híres képviselőjének is, de rajta kívül a Cartier cég híres vevői közé tartozott Erzsébet angol királynő. Grace Kelly, Elizabeth Taylor, Brigitte Bardot vagy a Monacói Hercegség számos prominens képviselője.

 A Cartier ékszerek és órák ma is státusszimbólumot jelentenek: Hollywood ünnepelt csillagai, arisztokraták és uralkodócsaládok tagjai máig előszeretettel viselik a cég egy-egy drága darabját. 

Oszd meg másokkal is!
Mustra