Ezzel a magyar származású Eszti a világ egyik legsikeresebb szépségápolási cégét építette föl.

Helena Rubinstein Krakkóból vándorolt ki Ausztráliába huszonévesen, hogy aztán onnan Európát és Amerikát is meghódítsa.

Sőt, megalkotta a Hungarian Rhapsody No. 5-öt, amit magyar nemzeti illatnak szánt.

De milyen illendő mozgásformák közül választhatott a század elején egy felvilágosult nő?

A holokauszt áldozatául esett irodalomtörténész, Gábor Ignác a Felvidéken igazi gyerekparadicsomot hozott létre.

Mit tudsz a csokoládéról, azon kívül, hogy finom?

A Wesselényi utca környéke sokáig egy fürdőkomplexumnak adott helyet. A fürdő virágzása, pusztulása és részleges újjászületésének története.

Erzsébet királyné a magány elől az extrém szépségápolásba menekült, aminek része volt a diéta, a sport és a korban szokatlanul gyakori tisztálkodás.

Dr. Harvey Kellogg megszállottan, de furcsa módszerekkel próbálta az egészséges élet felé terelni pácienseit.

Fújjuk le a por(cukro)t a híres budapesti cukrászdák és magyar cukrászsütemények történetéről!

Jókai Mór kedvence, amely legalább 140 éve ott lóg a hazai karácsonyfákon és a középkorig nyúlik vissza a története.

Eldobható betétek nem voltak a múlt század elején, de ennek a hulladékmentességnek dédanyáink nem örültek igazán, annyi kényelmetlenséggel járt.

A dolog Almásy Jacqueline grófnőnek köszönhető, aki nemcsak szépségével, hanem házasságával is emelte a tétet a két háború közötti arisztokrata körökben.

Száz évvel ezelőtt a sminkelés a romlottságot jelentette, különösen faluhelyen. A lányok azonban ott is szépek akartak lenni...

Régi idők kettős erkölcse. A lányoknak kísérővel illik nyilvános helyre menni, ám a férfiakra más szabályok vonatkoznak. Reszkessetek, cselédek!

Amikor a nők levetették a fűzőt, bajba kerültek: az új ruhák többet árultak el valódi testalkatukról, mint addig. A diéta és a torna megoldást kínált.

A divatbemutató mint esemény az 1910-es években robbant be a divatvilágba. A francia Paul Poiret volt az, aki Budapestre is elhozta az új műfajt.

A régi Budapesten a gyógyfürdők mellett jelentős szerep jutott a tisztasági fürdőknek, amelyeket ingyenesen vagy olcsón lehetett igénybe venni.

Budapesten a spanyolnátha idején a hasznos tanácsok mellett akadtak elég érdekesek is: több orvos például tejivást ajánlott a járvány megelőzésére.

Milyen nyomot hagyott a múlt az étkezési szokásainkon? Mióta tekintjük egészségesebbnek a cukormentes ételeket vagy a teljes kiőrlésű gabonákat?