19. század 5 - Dívány

Rengeteg zseniális szélhámost ismer a történelem, azonban talán egyikük sem volt annyira bravúros, mint Gregor MacGregor skót katonatiszt, aki 200 évvel ezelőtt kitalált egy nem létező dél-amerikai országot, majd busás összegekért eladta azt a londoni arisztokrácia képviselőinek. Hogyan zajlott minden idők egyik legnagyobb átveréssorozata?

Fénykorában 80 ezer tengeri haramiának parancsolt minden idők legsikeresebb kalózkapitánya, a kínai Csen-Ji Sao: a Vörös Lobogós Flotta úrnője örömlányként kezdte karrierjét, azonban férfiakat megszégyenítő ravaszságának és taktikai érzékének köszönhetően élet és halál ura lett belőle a Dél-kínai-tengeren.

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

A 19. század igazi „celebjének” számított a kalandos életű táncosnő, kalandor és kurtizán Lola Montez, aki Liszt Ferenc, Alexandre Dumas és I. Lajos bajor király ágyában is megfordult, sőt, utóbbi bukását is ő okozta. A legendás félvilági hölgy életével kapcsolatban olyan mértékben összekeveredtek a legendák és a tények, hogy alig tudhatunk róla valami biztosat – ki is volt a híres-hírhedt Lola Montez?

Megdöbbentek a festői francia kisváros, Poitiers rendőrei, amikor 1901 májusában, egy névtelen feljelentésre reagálva átvizsgálták a köztiszteletben álló Madame Monnier kúriáját, és az emeleti szobában megtalálták az előkelő asszony régóta eltűnt lányát: Blanche Monnier-t édesanyja akkor már negyedszázada tartotta fogságban egy ágyhoz láncolva, mert akaratával dacolva rangon alul kívánt házasodni.

A nők társadalomban betöltött szerepe rengeteget változott az elmúlt 100-150 év során: az 1800-as években a hölgyektől elvárták, hogy ne ártsák bele magukat a fontosabb ügyekbe, sőt, ne is legyenek különösebben szem előtt. Összeszedtük a négy – ma már nem igazán helytálló – alapszabályt, melyet a viktoriánus Angliában egy úri hölgytől megkívánt az illem.

Az új technológiák gyakran félelmet keltenek a társadalom újdonságokra kevésbé nyitott részében – elég csupán az 5G körüli mendemondákra és összeesküvés-elméletekre gondolni –, és ez a múltban sem volt másként: a vasúti közlekedés hajnalán elterjedt a bizarr nézet, miszerint a vonatozás súlyos nőgyógyászati következményekkel járhat a hölgyekre nézve.

A 19. századi Angliában jövedelmező foglalkozásnak számított csecsemőfarmernek, más néven bébicsősznek lenni, vagyis pénzért gondoskodni mások nem kívánt gyermekeiről: Amelia Dyer is ezt a szakmát űzte, miközben senki sem sejtette, hogy valójában bestiális kegyetlenséggel sorra gyilkolja a rá bízott kicsiket.

Gyorsan terjedő és súlyos megbetegedést okozó világjárvány ütötte fel a fejét Magyarországon – a kormány minden tőle telhetőt igyekezett megtenni a kór visszaszorításáért, a korlátozó intézkedések azonban sokaknál kiverték a biztosítékot, egyes megyékben fellázadtak az emberek a szigor ellen, sokan titkos összeesküvésről és kamubetegségről pletykáltak. Mindez 1831-ben történt, amikor az Ázsiából Európába hurcolt kolera majdnem negyedmillió emberrel végzett hazánkban.

Otto von Bismarck, a Vaskancellár nem csupán a 19. század egyik legjelentősebb államférfija volt, igazi párbajhősnek számított, élete során huszonhárom alkalommal állt ki párbajozni, hogy megvédje saját jó hírét a különböző rágalmazásokkal szemben. Mégis megfutamodott, amikor – még porosz miniszterelnök korában – politikai ellenfele kolbászpárbajra hívta ki: de vajon mit jelentett egy ilyen összecsapás, és miért mondott nemet Bismarck?

Ki volt a legelső ember, akit valaha lencsevégre kaptak? A megtisztelő címen két férfi osztozik, akiknek személyazonossága rejtély, azonban mindketten Párizsban éltek, markánsan eltérő társadalmi osztályhoz tartoztak, és a fényképészet egyik legjelentősebb úttörőjének álltak modellt tudtukon kívül.

Amerika első modern sorozatgyilkosa, H. H. Holmes saját szállodát üzemeltetett az 1893-as chicagói világkiállítás idején, melynek falai között 200 gyanútlan vendéget mészárolt le – a később „Halálháznak” elkeresztelt hotelben állítólag gázkamrák, csapóajtók és krematórium is üzemeltek, de vajon mennyire túlozta el az esetet a korabeli bulvársajtó?