Az anyatej az élet első hónapjaiban teljes mértékben fedezi a csecsemő energia- és tápanyagszükségletét, az első év második felében a gyermek tápanyagigényének legalább felét, míg a második életévig a szükséglet legfeljebb egyharmadát biztosítja.
A szoptatás az egyik leghatékonyabb módszer a babák egészségének és megfelelő fejlődésének biztosítására. Az anyatej ideális táplálék a csecsemő számára. Biztonságos, tiszta és olyan védőanyagokat (antitesteket) tartalmaz, amelyek segítenek megvédeni a babát számos gyakori gyermekkori betegséggel szemben – tájékoztat a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.
Kincset érő anyatej
Az anyatejjel táplált gyerekek jobban teljesítenek az intelligenciateszteken, a későbbiekben kevésbé lesznek túlsúlyosak vagy elhízottak, körükben alacsonyabb a cukorbetegség, míg a szoptató nőknél kisebb a mell- és petefészekrák kialakulásának kockázata.
Az utóbbiakat figyelembe véve, a csecsemőket 5-6 hónapos korig kizárólag és igény szerint anyatejjel kell táplálni. Ez alól kivételt képez az aluszékony, nem megfelelő testtömeg-fejlődésű, bizonyos betegségben szenvedő csecsemők táplálása.
Az egészséges baba születését követően a harmadik naptól átlagosan napi 8-12-szer szopik, az első héten átlagosan napi 8 alkalommal. Kezdetben 30-40 percig is eltarthat egy-egy szoptatás, azonban a kor előrehaladtával ez az időtartam csökken, 4-6 hónapos korban akár 5 perc is elég lehet a baba számára.
A szopásoknak csak egy része szolgálja a táplálkozást, a többi a baba megnyugtatására irányul (komfortszopás). Az éjszakai szoptatás bár az anyának fárasztó lehet, elősegíti a hosszabb ideig tartó anyatejes táplálás fenntartását és a bővebb tejtermelést. Nem szabad a születést követően teát vagy cukros vizet adni a babának. Ha a gyermek testtömege nem gyarapszik és bizonyítottan nem elegendő a tápanyagbevitele, csecsemőtápszer adása indokolt orvosi javaslat alapján. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az UNICEF a szoptatást 2 éves korig vagy annál tovább javasolja, hiszen figyelemre méltó haszna van az anya és a baba számára is.
Az első falatok
A magyar szakmai irányelv szerint a hozzátáplálást legkorábban az 5 hónap elejétől el lehet kezdeni, és legkésőbb a 6. hónap végéig el kell kezdeni, ami nem zárja ki a 6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatást. A hozzátáplálást úgy kell 5-6 hónapos korban elkezdeni, hogy a szoptatás gyakorisága ne csökkenjen a következő hónapokban sem.
A nemzetközi szakirodalomban számos ellentmondás van a hozzátáplálás elkezdésének időzítéséről. A WHO és az UNICEF 6 hónapos korig kizárólag anyatejet javasol – ez nemzetközileg érvényes, és főként a fejlődő országokra, azonban a fejletteknél az életkörülmények miatt ez módosul. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) szerint 6 hónapos kor előtt nincs szükség kiegészítő táplálékokra, de nincs meggyőző bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a 6 hónapos kor előtt megkezdett hozzátáplálás az egészségre káros vagy kedvező hatással bírna (kivétel azok a csecsemők, akiknél magas a vashiány kockázata). Az Európai Gyermek-gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság (ESPGHAN) véleménye szerint legalább 4 hónapos korig kizárólag anyatejjel, 6 hónapos korig kizárólag vagy túlnyomórészt anyatejjel szükséges táplálni a csecsemőt. A Francia Élelmiszerügyi, Környezeti és Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (ANSES) arra a következtetésre jutott, hogy 4–6 hónapos kor között javasolt elkezdeni a hozzátáplálást.
A hazai szakmai irányelvek szerint a baba fejlettségéhez, készségeihez és szükségleteihez kell igazítani a hozzátáplálás bevezetését, az előrehaladást az ételek változatosságában, állagában, ízében és mennyiségében.
Hozzátáplálás gyakorisága
| Életkor | Hozzátáplálás gyakorisága nap/alkalom |
| 5-6 hónapos | 1-2 alkalommal |
| 6-8 hónapos | 2-3 alkalommal |
| 9-12 hónapos | 3-4 alkalommal |
| 1 éves kor után | 5 alkalom: 3 főétkezés (reggeli, ebéd, vacsora) és 2 kisétkezés (tízórai, uzsonna) |
Forrás: Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve az egészséges csecsemő (0–12 hónapos) táplálásáról. Egészségügyi Közlöny. 2019;LXIX(18): 2016–2076.
A hozzátáplálás mellett korlátlan alkalommal folytatható a szoptatás. A bevezetésre szánt ételek adhatók szoptatás előtt vagy után, az anya és a baba kívánsága szerint. Kezdetben naponta 2x1-2 kávéskanálnyi táplálékkal kínáljuk a gyermeket, majd fokozatosan emeljük a mennyiséget és bővítsük az ételek változatosságát. Az új ételeket akár 8–15 alkalommal is kínálni kell, mire a csecsemő elfogadja. Már a kezdettől fogva fontos a makro- és mikrotápanyagok bevitelének megfelelő aránya.
Egy-egy szoptatást válthat ki havonta előbb a zöldség/burgonya/hús püré, majd a gabona/tej püré és a gabona/gyümölcs püré. Már a hozzátáplálás kezdetétől törekedni kell minél többfajta, változatos étel adására, hogy a baba szervezete megfelelő mennyiségben, arányban és minőségben megkapja a szükséges energiát és tápanyagokat, valamint minél többféle ízt kóstoljon és kedveljen meg (pl. zöldségek és gyümölcsök).
Ötletek a csecsemő táplálásához
A zöldségek közül elsőként választható a sárgarépa, a cékla, a burgonya, a saláta, a sütőtök, a főzőtök, a gesztenye, a brokkoli, a mángold, a kelbimbó és a spárga.
A csecsemő 8 hónapos korától kaphat kelkáposztát, karalábét, karfiolt, magas, nehezebben emészthető rosttartalmuk miatt. A spenót és a sóska magas oxaláttartalma miatt (gátolják a vas és a kalcium felszívódását) csak hetente egy alkalommal ajánlott.
Vegyszermentes zöldség felhasználása lenne az ideális, vagy legalább törekedni kell arra, hogy ellenőrzött beszerzési helyről (élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartása) vásárolt alapanyagból és elsősorban frissen készült ételt kapjon a csecsemő. Ellenkező esetben például a házi készítésű sárgarépapürében, főtt céklában, cékla- és sárgarépalében hűtéssel sem megakadályozható, 1-2 napos tárolás alatt feldúsuló nitrát jelenléte súlyos mérgezést, akár életveszélyes állapotot idézhet elő. A csecsemők szervezetében még fejletlen a nitrátlebontó enzim, amely csak hároméves korra fejlődik ki teljesen, emiatt a nyolc hónaposnál fiatalabb csecsemők a legveszélyeztetettebbek. A mérgezés jellegzetes tünetei: a baba bőre és szája kékeslila színűvé válik, amit nehézlégzés kísér. Súlyos esetben, azonnali orvosi beavatkozás nélkül a mérgezés fulladásos halállal végződhet.
A szezonalitást figyelembe véve elsőként lehet bevezetni az almát, az őszibarackot, a sárgadinnyét, a meggyet, a cseresznyét, a hámozott szilvát, érzékenységnek megfelelően a körtét, a déligyümölcsöket (narancs, banán, mangó stb.), az avokádót. A gyümölcsöt lé, majd pép formájában adjuk. Kezdetben csak kis mennyiségben adhatók az apró magvas, nehezen tisztítható, esetleg táplálékintoleranciát kiváltó (pl. eper, málna) gyümölcsök.
Friss gyümölcs vagy zöldség hiányában megfelelő módon tárolt mélyhűtött változat is adható. Fontos, hogy ne csak az édesebb ízű zöldségeket és gyümölcsöket, hanem a semleges és kissé keserűbb ízűeket is (pl. brokkoli, spárga, cukkini, avokádó) megkóstolja a baba.
A hús, a máj és a hal korai bevezetése a későbbi életkorokban jó testi fejlődéshez és jobb kognitív funkciókhoz, képességekhez vezet. Ezért naponta vasban gazdag hús, hetente 1-2 alkalommal hal adása javasolt.
A halak, ómega-3 zsírsavtartalmuk miatt legalább hetente egyszer adhatók. Ezek a zsírsavak hozzájárulnak többek között az agy és szem megfelelő fejlődéséhez. A tengeri halak (pl. lazac, szardínia, makréla, hering) ugyan magasabb zsírsavtartalommal rendelkeznek, de néhány édesvízi halban (pl. busa, pisztráng, kecsege) is megtalálhatók az említett jótékony tápanyagok és a potenciális nehézfémtartalom veszélye kisebb.
Tojást betöltött 4 hónapos kortól (az 5. hónap kezdetétől) lehet adni a babának, de esetleg allergizáló hatása miatt oda kell figyelni, hogy ne kapjon egyszerre nagyobb mennyiséget. Nyers tojást vagy abból készült ételt (pl. házi majonéz, csokoládémousse) tilos adni a csecsemőnek.
A joghurt könnyebben emészthető, mivel az előállítási folyamat során a tejfehérjék kicsapódnak és a tejcukor lebomlik. A napi ajánlott mennyiség: maximum 100-125 ml natúr joghurt, kefir – gyümölcsökkel, gabonafélékkel együtt.
Túrót, reszelt sajtot a főzelékek kiegészítésére vagy gyümölcspüréhez keverve naponta 2 alkalommal 100 ml-enként 1 kávéskanálnyi mennyiségben lehet adni.
Tehéntej 6 hónapos kortól, fő ételnek nem, és csak maximum 100 ml/nap mennyiségben adható szilárd táplálékokkal együtt. Az első életévben a rendszeres és nagyobb mennyiségű tehéntej adása tilos, mivel a vashiány előfordulását segítheti elő.
Már a hozzátáplálás kezdését követően ajánlott naponta egy evőkanál gabonaalapú pürével vagy 1-2 galuskának megfelelő mennyiségű gluténtartalmú (gabonafélékben, pl. búzában, rozsban, árpában található fehérje) táplálékkal (pl. liszt, búzadara, babakeksz) indítani, majd lassan, fokozatosan emelni a mennyiségét. Glutént tartalmazó ételt az 5. hónap kezdetétől lehet adni, de 12 hónapos korig csak kisebb mennyiségben. A gabonafélék közül a rizs az első szilárd táplálékok között szerepelhet.
Folyadékok
Kizárólag anyatejjel táplált csecsemőnek nincs szüksége kiegészítő italra. Vizet, esetleg cukrozatlan babateát (lehetőleg pohárból) akkor javasolt adni, ha már legalább 3 alkalommal fogyaszt szilárd táplálékot.
Ne adjunk a babának:
- gyógy-, fekete és zöld tea,
- nyers tej,
- kecsketej: egyrészt táplálkozás-élettani szempontból nem megfelelő a csecsemő számára, másrészt a tehéntej és a kecsketej fehérje közötti keresztallergia kockázata magas,
- koffein, alkoholtartalmú ital.
Só, cukor, zsiradék
A lehető legkevesebb sóval, cukorral vagy azok felhasználása nélkül készüljenek az ételek és óvakodni kell a sós, édes, fűszeres ízek túlzott előfordulásától is. Olaj (repce-, olívaolaj) 6-7 hónapos kortól adható a főzelékekbe keverve, 200 g ételben 8-10 g (kb. 1 teáskanálnyi) mennyiségben.
Érdemes kerülni továbbá:
- a nem hőkezelt, feldolgozatlan mézet Clostridium botulinum baktériumspóra tartalma miatt, ami ha bejut a csecsemő éretlen bélrendszerébe elsőként székrekedést okoz, majd gyenge szopásreflex, kifejezéstelen arc, izombénulás következhet be, amely végül a légzőizmok leállásához és halálhoz vezethet. Ezért az 1 évnél fiatalabb babának még a legkisebb mennyiségben se kerüljön az ételébe, teájába, de még a cumira se nem hőkezelt, nem bevizsgált méz;
- a sűrített tejet;
- fulladás veszélye miatt egészben adott diót, mogyorót, egyéb olajos magvakat, cukorkát, cseresznyét, kukoricát, kemény, nyers gyümölcsöt vagy zöldségdarabot stb.
Ételek, amelyek allergiát válthatnak ki
Idetartozik a búza, a tehéntej, a tojás, a földimogyoró, a csonthéjasok (dió, mogyoró, mandula, makadámdió, kesudió, fenyőmag stb.), a szezámmag, a mustármag, a halak, a tenger gyümölcsei (kagylók, rákok), a szója, a zeller, a farkasbab.
Ezen élelmiszerek későbbi bevezetése nem indokolt, sőt annak elhalasztása fokozza az allergia kialakulásának kockázatát. Az allergén ételek (tojás, hal, mogyoróvaj stb.) betöltött 4 hónapos kortól (5. hónap kezdetétől) adhatók, de figyelni kell arra, hogy ezekből lehetőleg ne kapjon a baba egyszerre nagyobb mennyiséget. Az új ételek mindig egyenként kerüljenek bevezetésre, hogy az esetleges tüneteket felismerjük. Ugyanebből az okból ajánlatos ezen ételek bevezetését a délelőtti órákra időzíteni.
Az ételek állaga
A folyékony-pépestől haladunk a darabos, majd a szilárd ételek bevezetése felé. A rágásra szoktatást általában 8–10 hónapos kor körül érdemes elkezdeni úgy, hogy villával törjük össze a főzeléket, egy-egy nagyobb, de egészen puha zöldségdarabot hagyva benne, amit a baba az ínyével összenyomhat.
A csecsemőnek szánt rágcsálnivalók legyenek borsó nagyságúak, vagy egészen vékony, puha szeletek, melyek a fogínyek (fogak) között és a szájban könnyen összenyomhatóak és szétomlóak, pl. főtt brokkoli, édesburgonya, sütőtök, banán, puha körte, sárgabarack, sárgadinnye, mangó, avokádó, húsgombóc, sajt.
Kiemelendő, hogy a hozzátáplálás során figyeljünk a baba éhségre és jóllakottságra utaló jeleire; türelmesen, a saját tempójában etessük; csökkentsük a csecsemő figyelmét elterelő ingereket (pl. tévé, telefon); minél többfajta ételkombinációval, ízzel ismertessük meg. Két új étel bevezetése között érdemes legalább három napot várni.
