Az UNICEF nemrégiben tette közzé azt a jelentését, amely sokkoló adatokat közöl. Akárhogy nézem a számokat, sehogy sem megnyugtatóak, csak most fordult a kocka: nem az alultáplált, hanem a túlsúlyos gyerekek vannak többségben. Hosszú idő óta először.
Ötből egy, vagyis globálisan összesen 391 millió, 5-19 éves gyerek túlsúlyos. Ez nem esztétikai probléma, noha tudjuk, hogy az iskolákban a kirekesztés mennyi gyermeket érint, és hogy ez mentálisan hogyan hat rájuk. A túlsúly a gyerekeknél ugyanúgy komoly egészségügyi kockázatokat rejt, mint a felnőtteknél. A túlsúly elsődleges oka pedig az ultrafeldolgozott élelmiszerek elterjedése a jelentés szerint.
A hiányos táplálkozás megbetegíti a gyerekeket
Akár az alultápláltságról, akár a túlsúlyról beszélünk, a közös pont a hiányos táplálkozás: a világ egy részén az a baj, hogy a gyerekeknek egyáltalán nincs mit enniük, egy másik részén pedig az, hogy olyan élelmiszereket fogyasztanak, amelyekből hiányoznak alapvető tápanyagok, míg más összetevők, mint a cukor, a keményítő, a rossz zsírok, a só vagy a mesterséges színezékek túlsúlyban vannak.
És itt most álljunk meg egy pillanatra. Ha bemegyünk a legközelebbi élelmiszerboltba, láthatjuk, hogy az ultrafeldolgozott ételek, a chipsek, a cukrozott gabonapelyhek, a kekszek jóval olcsóbbak, mint a friss zöldségek, gyümölcsök, magvak vagy húsfélék, amelyek valódi tápanyagokat tartalmaznak.
Vagyis nyugodtan kimondhatjuk: a szegénységnek jóval több árnyalata van, mint gondolnánk.
Azok a gyerekek, akik ultrafeldolgozott élelmiszereken nőnek fel, nem úgy fejlődnek majd, mint azok, akik tápanyagokban gazdag ételeket fogyasztanak: ez érinti a fizikai és kognitív fejlődésüket és a mentális egészségüket is. Náluk jóval magasabb lehet olyan betegségek kockázata min a 2-es típusú cukorbetegség vagy a magas vérnyomás, és tudjuk, hogy ezek hova vezetnek.
Ki a hibás?
Olyan egyszerű lenne azt mondani, hogy a profitéhes multik, amelyek szeméttel etetik a gyerekeket. Vagy azt, hogy a szülők, akik nem figyelnek eléggé arra, hogy mivel etetik a felnövekvő generációt, és nem mozognak eleget a gyerekkel, hanem leültetik egy képernyő elé. Vagy a média, amely a gyerek arcába tolja a tévében, hogy milyen finom a kakaós gabonapehely. Vagy a kormányok, amelyek egyrészt hagyják a profitéhes multiknak, hogy működjenek, másrészt mert az oktatási intézményekben nem vagy hiányosan szabályozzák a közétkeztetést.
Mielőtt azonban pálcát törnénk bárki felett, tegyük a szívünkre a kezünket: ez a probléma jóval komplexebb, minthogy egy bekezdésben ily módon leegyszerűsítsem. A fenti faktorok mindegyike bizonyos százalékban igaz lehet.
Nem hiszem, hogy a bűnbak keresése a megoldás.
Az viszont segíthet, ha koruknak megfelelően, akár játékos formában, de felkeltjük az igényt a gyerekekben a tápanyagban gazdag táplálkozás iránt, akár otthon, akár intézményi keretek között. Az oktatás lehet a kulcsa annak, hogy egy egészségesebb, tudatosabban táplálkozó generáció nőjön fel.
2022-es adatok szerint Magyarországon is hasonló trend figyelhető meg: a 6-12 éves gyermekek körében több az elhízott gyermek (18%), mint az alultáplált (10,7%) a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének felmérése szerint.
Ha arra is kíváncsi vagy, hogy a szakember mit mond, kinek a felelőssége az elhízás, erről szóló cikkünket, itt olvashatod.
