Ezt a 3 dolgot nem teheti a szülő, akinek a gyermeke súlyos beteg

Olvasási idő kb. 2 perc

Amikor olyan súlyos betegséget diagnosztizálnak egy gyermeknél, mint a leukémia vagy a daganat, a szülők összeomlanak, és azt sem mindig tudják eldönteni, hogyan helyes beszélgetniük magával az érintettel a betegségéről.

Pedig a dolgot nem lehet, nem is kell megúszni. Azon ritka eseteket leszámítva, amikor csecsemő korú gyermek kapja meg a szülő által a lehető legrosszabbnak tartott diagnózist, le kell ülni a gyermekkel,

el kell beszélgetni vele magáról a betegségről és arról is, hogy annak milyen következményei vannak az életére nézve.

Nagyon nem mindegy ugyanakkor, hogy ezt hogyan teszi meg a szülő.

Ezeket a súlyos beteg gyermeknek is tudnia kell

A következőkben dr. Hauser Péter gyermekonkológus, a daganatos vagy leukémiás beteg gyerekek családjait segítő Érintettek Könyve egyik szakértő szerzőjének tanácsait foglaljuk össze azzal kapcsolatosan, hogyan beszéljünk a súlyos diagnózisról a fiatalokkal.

  • Életkortól függ, milyen mélységben érdemes beszélgetnünk a témáról: egy kamasz megérti a betegség következményeit is, egy kisebb gyermekkel elég akár rajzos formában az alapokról.
  • A nehéz kérdésekre is válaszolni kell: ha a gyerek beszélni szeretne valamiről, ne viccel üssük el, hanem valódi választ igyekezzünk adni.
  • Érdemes figyelni arra is, hogy időnként nem biztos, hogy konkrét választ várnak, csak szeretnének a témáról beszélni. Ilyenkor vissza lehet kérdezni, hogy ez a párbeszéd létrejöhessen.
  • Mindig vegyük őt komolyan, és adjunk választ.

Lenti videónkban bővebben beszél erről szakértőnk:

Amit mindenképp kerülni kell tehát,

Idézőjel ikon

az a válaszadás megtagadása, az őszintétlenség és a téma tabusítása:

ezek megnehezítika gyermek kezelések miatt amúgy sem könnyű mindennapjait, és elveszik annak az esélyét is, hogy töretlen bizalommal lehessen irányunkban. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.