Anya, az emberek maszkban is születnek? Így változott meg a gyerekek fejében élő kép a járvány hatására

Olvasási idő kb. 2 perc

A Covid miatt megszokottá vált a maszkhasználat, azonban ennek olyan hatásai lehetnek a gyerekek arcfelismerő képességére, amelyek miatt komoly hátrányokat szenvedhetnek hosszú távon.

Mostanra már több mint két éven át diktálta életünk ütemét a Covid, kisebb enyhülésekkel, a randizástól kezdve a munkavégzésig minden téren. Két év rendkívül hosszú idő, akár egy egész egyetemi mesterképzést is elvégezhet ennyi idő alatt az ember, egy épp fejlődésben lévő gyerek számára pedig kifejezetten meghatározó időszak, szociális ismeretszerzése és idegpályáinak alakulása tekintetében is. Vajon mi lesz a következménye a covidos időszak alatti maszkhasználatnak a gyerekek arcfelismerő készségét illetően, és ezáltal szociális érzékenységüket nézve? A tudósok ezt próbálják megjósolni kutatásaikban, korábbi adatokra is támaszkodva.

A maszkviselés megnehezíti a gyerekek arcfelismerő készségét

Egy friss, 2022-es kutatás azt találta, hogy a maszkviselés megnehezíti a 6–14 éves gyerekek arcfelismerő készségét. Kiderült, hogy 20,1 százalékkal pontatlanabbakká váltak ebből a szempontból a félig fedett arcokat nézve, míg a felnőtteknek csupán 13,5 százalékkal romlott az átlaga. Ez annak tudható be, hogy a felnőttekkel ellentétben a gyerekek még nem az arc egészét nézve, nem holisztikus hozzáállással dolgozzák fel az arcokról leolvasható jeleket, adatokat: ők még egy-egy arcvonásra külön fókuszálva ismerik fel az embereket. Emiatt ugyan a gyerekeknek kevesebb gondot okoz az emberi arcok felismerése fejjel lefelé fordított képeken, azonban egy ennél fontosabb mindennapi készségük fejletlenségére világít rá.

A gyerekeknek rosszabb az arcfelismerése, ha a Covid miatti maszkos emberekről van szó
Fotó: Busà Photography / Getty Images Hungary

Az arcok holisztikus feldolgozása az arc felismerésben és a szociális jelek értelmezésében játszik lényeges szerepet. Különböző kutatásokból az szűrhető le, hogy akinek nehézséget okoz a teljes arc mint egység megértése, azok általában a szociális helyzetekben is nehezebben boldogulnak, ilyenek például az autista spektrumon lévő gyerekek vagy a prozopagnóziával (arcvaksággal) élők.

A két éven át tartó maszkviselés és a minimálisra csökkentett szociális találkozók vélhetően nyomot fognak hagyni a gyerekek arcfeldolgozó képességén, bár ezt csak az idő és még több kutatás fogja tudni bebizonyítani. A szakértők úgy vélik, hogy ez a képesség 10-12 éves korig fejlődik ki a gyerekekben az agy „fusiform gyrus” nevű részében. Egy másik kutatás eredménye is arra utal, hogy a gyerekek életében nagyon is számít, hogy minél több arctípust lássanak: ügyesebben képesek felismerni a saját rasszukhoz tartozó arcokat.

Úgy tűnik tehát, hogy a két éven át tartó maszkviselés várhatóan hatással lesz a gyerekek arcfelismerő képességére, mivel bizonyítottan nehezebben ismerik fel a maszkos arcokat, és nem holisztikus módon állnak hozzá a feladathoz. Hogy valójában mit fog mindez jelenteni a gyerekekre nézve, még ismeretlen, ehhez még több kutatást és hosszú távú felméréseket kell elvégezni.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kofrán Eszter
Kofrán Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?