Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Dolgok, amikről nem akartunk tudni… Ma annak járunk utána, milyen hatása van a kifejezetten zsíros ételeknek, például egy nagy adag soksajtos-baconös pizzának a szervezetünkre. Nincsenek jó híreink, legalább hétféleképpen tesznek tönkre a zsírok, ha túl sokat eszünk belőlük.
A zsíros ételekkel nemcsak a gyorséttermekben találkozunk, hanem a munkahelyeken, vendéglőkben, iskolákban, és persze hogy az otthonainkban is. A legtöbb olajban sült, vagy főtt étel zsírosnak számít, például a sült krumpli, burgonyacsipsz, hagymakarikák, sajtburgerek és fánkok. És igen, a világ legnépszerűbb, legizgalmasabban variálható, gyorsan felmelegíthető és bárhol rendelhető étele, a pizza is.
Lássuk, hogyan hat a szervezetünkre kedvenceink zsírtartalma, hátha ezek után sikerül majd betartani a heti egy csalónapot.
Ezek a termékek általában rengeteg kalóriát, zsírt, sót és finomított szénhidrátot tartalmaznak, de kevés rostot, vitamint és ásványi anyagot adnak a szervezetünknek. Bár különleges alkalmakkor élvezetes csemege lehet mindegyikük, a zsíros ételek rövid és hosszú távon is negatívan befolyásolhatják testedet és egészségedet, ezért érdemes tudatosan, mértékkel falnod belőlük.
1. Puffadást, gyomorfájdalmat és hasmenést okozhatnak
A makrotápanyagok – szénhidrátok, zsírok és fehérjék – közül a zsír a leglassabban emészthető. Mivel ezek a fogások nagy mennyiségű zsírt tartalmaznak, lassítják a gyomor kiürülését. Az étel viszont több időt tölt a gyomorban miattuk, ami puffadást, hányingert és gyomorfájdalmat okozhat.
Emésztési panaszokkal, például irritábilisbél-szindrómával (IBS), krónikus hasnyálmirigy-gyulladással vagy gyomorpanaszokkal küzdő embereknél a magas zsírtartalmú ételek gyomorfájdalmat, görcsöket és hasmenést válthatnak ki.
2. A beleid számára sem túl hasznosak
A zsíros ételekről ismert, hogy károsítják a bélrendszerben élő egészséges baktériumokat. Ez a mikroorganizmus-gyűjtemény, más néven bélmikrobiom, a következőkre hat:
A rostok emésztése. A bélben lévő baktériumok lebontják a rostokat, így rövid szénláncú zsírsavakat termelnek, amelyek gyulladáscsökkentő hatással bírnak, és védelmet nyújthatnak az emésztési zavarok ellen.
Immunválasz. Kommunikálnak az immunsejtekkel, hogy segítsenek szabályozni a szervezet fertőzésekre adott válaszát.
Súlyszabályozás. A bélbaktériumok egyensúlyának felborulása hozzájárulhat a súlygyarapodáshoz.
A bél egészsége. A bél mikrobiomzavarai az IBS kialakulásához kapcsolódnak, míg a probiotikumok – bizonyos élelmiszerekben található élő, egészséges mikroorganizmusok – segíthetnek javítani a tüneteket.
A szív egészsége. Az egészséges bélbaktériumok segíthetnek növelni a szívvédő HDL (jó) koleszterin szintjét, míg a károsak olyan, artériákat károsító vegyületeket termelhetnek, amelyek hozzájárulnak a szívbetegségek kialakulásához.
A zsírban gazdag étrend megnöveli az egészségtelen bélbaktériumok számát, és csökkenti az egészségesekét. Ezek a változások ráadásul összefüggésbe hozhatók az elhízással és más krónikus betegségekkel, mint például a rák, a szívbetegség, a cukorbetegség és a Parkinson-kór.
3. Súlygyarapodáshoz és elhízáshoz vezethet
Mi is tudtuk, és mára a tudomány is rájött: megfigyeléses tanulmányok összefüggést mutatnak a sült és gyorsételek magas fogyasztása a megnövekedett súlygyarapodás és elhízás arányával.
Különösen a transzzsírok magas bevitele okozhat elhízást. A transzzsírok akkor keletkeznek, amikor a növényi olajokat kémiailag úgy alakítják át, hogy szobahőmérsékleten szilárdak maradjanak. A használatukra vonatkozó előírások ellenére még mindig sok zsíros ételben megtalálhatók, mivel részben hidrogénezett növényi olajokat használnak a sütéshez és az élelmiszer-feldolgozáshoz.
4. Növelhetik a szívbetegség és a szélütés kockázatát
A zsíros ételeknek számos negatív hatása van a szív egészségre. Kimutatták, hogy a sült ételek növelik a vérnyomást, csökkentik a HDL (jó) koleszterinszintet, és súlygyarapodáshoz és elhízáshoz vezetnek, amelyek mindegyike szívbetegséggel járhat.
Egy tanulmány kimutatta, hogy azoknál a nőknél, akik hetente 1 vagy több adag sült halat ettek, 48%-kal nagyobb volt a szívelégtelenség kockázata, mint azoknál, akik havonta csak 1-3 adagot fogyasztottak belőle.
5. Növelheti a cukorbetegség kockázatát
A zsíros ételek növelhetik a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. A gyorsételek fogyasztása, amely nemcsak zsíros ételeket, hanem cukros italokat is tartalmaz, magas kalóriabevitelhez, súlygyarapodáshoz, rossz vércukorszint-szabályozáshoz és fokozott általános gyulladáshoz vezet.
Ezek a tényezők viszont növelik a 2-es típusú cukorbetegség és a metabolikus szindróma kockázatát – egy olyan állapotcsoportot, amely magában foglalja az elhízást, a magas vérnyomást és a magas vércukorszintet. Egy kiterjedt megfigyeléses tanulmány kimutatta, hogy heti 1-3 alkalommal a sült ételek fogyasztása 15%-kal növelte a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, de heti 7 vagy több alkalom 55%-kal növelte az esélyeket.
6. Pattanásokat okozhatnak
Tanulmányok összefüggésbe hozták a finomított szénhidrátokban, gyorséttermekben és zsíros ételekben gazdag nyugati étrendet az aknéval. Egy több mint 5000 kínai tinédzser bevonásával készült tanulmány megállapította, hogy a rendszeres sült ételek fogyasztása 17%-kal növeli a pattanások kockázatát. Sőt, egy másik, 2300 török tinédzser bevonásával készült tanulmány azt is igazolta, hogy a zsíros ételek, például kolbász és hamburger fogyasztása, 24%-kal növelte az esélyünket arra, hogy a bőrünk pattanásos legyen.
Mivel a cukros ételek fokozzák bizonyos hormonok aktivitását a szervezetben, elősegíthetik a pattanások kialakulását azáltal, hogy fokozzák a bőrsejtek és a természetes olajok termelését.
7. Károsíthatják az agyműködést
A zsíros ételekben gazdag étrend problémákat okozhat az agyműködésben is. Az ezek fogyasztásához kapcsolódó súlygyarapodás, magas vérnyomás és metabolikus szindróma szintén összefügg az agy szerkezetének, szöveteinek és aktivitásának károsodásával. Két nagy tanulmány, ami 5083, illetve 18 080 ember részvételével készült, a zsíros és sült ételekben gazdag étrendet a tanulási képesség és a memória hanyatlásával, valamint a gyulladás fokozódásával kötötte össze.
Egy 1018 felnőtt részvételével végzett tanulmány a naponta elfogyasztott transzzsírok minden grammját rosszabb szófelidézéssel társította, ami memóriakárosodást jelez.
Egy 38 nő bevonásával végzett vizsgálatban a telített és transzzsírok magasabb bevitele összefüggést mutatott a gyengébb szófelidézéssel és -felismeréssel, valamint a térbeli feladatokban mutatott gyengébb teljesítménnyel.
