Dr. Varga Norbert klinikai genetikus, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum munkatársa nem csak azt tudja elmagyarázni érthetően, hogy lehet két férfinak közös gyermeke. A hagyományos családmodellben gondolkodók is szembenéznek olyan nehézségekkel, amelyek szakképzett specialistát igényelnek. Az ugyanis, hogy csak úgy, minden segítség nélkül egészséges utódunk szülessen, nem is olyan egyértelmű, mint gondolnánk. Az osztódó embrió számos ponton sérülhet, ráadásul több olyan genetikai eredetű betegséget is hordozhatunk, amiről teszt nélkül fogalmunk sincs – csak csodálkozunk, miért nem jön már az annyira várt baba. A genetikai térképet mindkét szülőnél érdemes elkészíttetni, még akkor is, ha jelenleg Magyarországon ez egy drága és sokszor hosszadalmas folyamat. No de erről később. Először is nézzük, miért lehet beteg egy olyan gyermek, akinek egészségesek a szülei?
Mitől lesz beteg egy egészséges szülőpár magzata?
Ez kétféleképpen jöhet létre. Egyrészt örökölheti a betegséget, annak ellenére, hogy a szülők tünetmentesek, a másik opció, hogy nem örökölte, mégis genetikai betegsége van. Ez a második eset a de novo, azaz friss elváltozás, ez akkor jön létre, ha valakinek a génállományában valamilyen külső behatás következtében olyan változás megy végbe, amitől az összes sejtje ezzel a genetikai eltéréssel fog rendelkezni. Ez csak egyféleképpen lehetséges: akkor, amikor még csak egysejtes állapotban van, amikor a petesejt és a hímivarsejt genetikai állománya egyesül. Ha az embriót teratogén ártalmak érik, azaz olyan történésben van része, ami ártalmas számára – ez lehet vírusfertőzés, röntgensugárzás, fizikai ártalom, dohányzás, masszív alkoholfogyasztás, bármilyen olyan tényező, ami daganatképző hatással is bír –, ennek az egy sejtnek úgy alakul át a genetikai állománya, hogy az összes többi utódsejtben ez a genetikai eltérés megjelenik. Innentől kezdve ezt a frissen kialakult elváltozást ő már tovább tudja örökíteni az utódainak.
Mi a helyzet azzal, ha a szülők nincsenek tisztában a saját betegségükkel? Egyáltalán: lehetséges ez?
A sejtjeink genetikai tartalma két részből tevődik össze, az anyai és az apai genetikai állományból. Recesszív öröklődésű betegségekben mind a két kópiának hibásnak kell lennie ahhoz, hogy a betegség kialakuljon. Elképzelhető az a verzió, hogy az egészséges anyuka és az apuka is csak egy-egy hibás kópiát hordoz, és mindketten ezt adják tovább a saját gyereküknek, így a gyermekben manifesztálódik az a betegség, ami a családban eddig nem volt ismert.
Melyik a leggyakoribb ilyen betegség?
A cisztás fibrózis. A társadalomban nagyon gyakran jelen van ez a mutáció, de csak hordozói státuszban. Minden hetvenedik emberben ott van a hibás gén, és két ilyen hetvenedik ember találkozásával minden 4900. gyermek cisztás fibrózisos lesz, tehát évente húsz ilyen baba születik Magyarországon. Jellemző még, hogy a legtöbb anyagcsere-betegség is így öröklődik. Így hívjuk azokat az eltéréseket, amiknél a szervezetet felépítő molekulák működésében hiba keletkezik, vagy a sejtek közti információátadásban részt vevő szállítómolekulák nem funkcionálnak. Ezek általában súlyos genetikai betegségek.
Mi alapján dől el, hogy milyen genetikai eltérés alakul ki?
A genetikai állományunkban vannak sérülékeny helyek, ezeket hot spotoknak hívják. Ezek azok a területek, ahol a külső behatás kárt tud okozni. Ezért van az, hogy a cisztás fibrózis genetikai eltérése könnyen alakul ki akár friss elváltozásként is, mert az egy olyan sérülékeny genetikai része a genetikai állományunknak, ahol könnyen jön létre mutáció. Ettől van az, hogy bizonyos betegségek annak ellenére, hogy nagyon ritkák, kialakulnak egymástól független földrajzi helyeken.
Most azon gondolkodom, mit lehetne javasolni az anyukáknak, hogyan vigyázzanak magukra, hogy ne alakuljon ki ez a sérülés?
Ezt sajnos nagyon befolyásolni nem lehet. Ugyanakkor amikor azt mondják, hogy ne dohányozzon az anyuka már a baba tervezésekor sem, tehát legalább egy évvel a teherbe esés előtt hagyja abba, azt azért teszik, mert a dohányfüst összetevői rákot okoznak. Azaz fognak egy sejtet a genetikai állományunkban és azt átalakítják, amitől az a sejt elkezd folyamatosan osztódni, így jön létre a rák. Ezt az átalakítást nemcsak a testünk sejtjeiben, de a magzatban is meg tudja csinálni. Ennek a hatása lehet, hogy kialakul egy olyan súlyos genetikai betegség, ami összefügg a dohányzással.
Miért maradnak mégis ritkák ezek a genetikai betegségek?
Azért, mert nagyon sokszor ezek az elváltozások magzati korban leállítják az osztódást, megáll a folyamat. Sokaknak ez fel sem tűnik, mert a megtermékenyített petesejt a betegség miatt be sem tud ágyazódni, kilökődik, és az illető egy szokásos menstruációt él át, vagy pár napos késést figyelhet meg. Így lehet az, hogy egy pár már egy éve próbálkozik, mégsem születik gyerekük. Az anyuka folyamatosan teherbe eshet, de mindig kialakul valami olyan genetikai eltérés, amitől a megtermékenyített petesejt kilökődik, vagy beágyazódik, csak az embrió egy ponton életképtelenné válik és szintén kilökődik.
Ez egyfajta természetes szelekció?
A nagyon súlyos genetikai eltérések nem születnek meg soha, hiszen az embriók nem életképesek. A kevésbé súlyosak – ami a megszületést követően ennek ellenére azért súlyos betegségeket okoz – jó része kiszelektálódik a terhesség alatt. Sok vetélés hátterében genetikai eredet áll. Ez nem biztos, hogy örökletes jellegű eltérés. Az egyszeri vetélés hátterében egy egyszerű de novo mutáció is állhat, ami nem életképes embriót hozott létre, de ha ez többször előfordul, akkor a recesszív öröklési metódus lehet az egyik ok.
Ezek a káros eltérések csak abban az egysejtes állapotban alakulhatnak ki?
Bármikor kialakulhat, de a természetnek van egy olyan szelekciós képessége, hogy azok a sejtek, amelyek mutálódnak, azokat a szervezet általában kilöki magából. Ha ez akkor történik velünk, amikor már megszülettünk, akkor a daganatos elváltozások alakulhatnak ki így. Vannak olyan ritka kórképek, amiket úgy hívnak, hogy mozaikosság. Ennek lényege, hogy a testünkben lévő sejtek különböző genetikai állományúak. Egyiknek ilyen, másiknak olyan genetikai állománya van, mert a mutálódott sejt megmaradt és tovább osztódott. Az elefántkórnak – amikor a betegnek bizonyos testterületeinek szövetei rendellenesen megnagyobbodnak – ez a genetikai alapja. A beteg valahol valamikor még az anyaméhben, pár sejtes állapotban megsérült, az egyik sejt genetikai állománya megváltozott, és az ő utódsejtjei túlburjánoznak, a többi pedig normálisan fejlődik.
Beszéljünk a megelőzésről. Mit tehetünk, hogy ezeket a mutációkat elkerüljük?
A frissen kialakuló de novo mutációkat az általánosan vett egészséges életmóddal, a környezeti tényezők befolyásolásával lehet csökkenteni. Ha valaki gyereket szeretne vállalni, akkor ne tegye ki magát olyan károsító tényezőnek, ami a daganat kialakulásának valószínűségét fokozhatja. Ilyenek a nagyon nagy mennyiségű égetett zsírt tartalmazó ételek, a dohányzás, az intenzív alkoholfogyasztás. Az örökletes verzió esetén genetikai állapotfelmérést lehet végeztetni mindkét szülőnél. A genetikai vizsgálatoknál szokásos kikérdezésnél minden alkalommal fel kell mérnünk, hogy a szülők valamiképpen nem távoli rokonai-e egymásnak, nem ugyanabból a népcsoportból, területről származnak-e, mert ebben az esetben sokkal nagyobb valószínűséggel hordozzák ugyanazt a hibás gént. Ennek hiányában elővesszük a statisztikát, ugyanis minden recesszív génnek megvan a maga előfordulási valószínűsége. Ha a pár tudatosan készül a gyerekvállalásra, akkor a páros genetikai vizsgálat során kiderül a hordozói státusz, és ha van olyan egybeesés, ami súlyos betegséget okoz, akkor arra aktívan oda kell figyelni, és megvannak a lehetőségek, hogy a terhességnél miként lehet ezt befolyásolni.
Milyen lehetőségek állnak a pár rendelkezésére?
Ha felmerül, hogy súlyos genetikai betegséget tudnak továbbörökíteni a gyereknek, akkor először is számolunk: a gyereknek 25 százalék az esélye arra, hogy beteg lesz. Ez egy elég magas kockázati tényező, ezért ilyenkor már mindenképpen javasolt felkészülni a terhességnél arra, hogyan lehet ezzel valamit kezdeni. Mesterséges megtermékenyítés során lehetőség van arra, hogy olyan embriót ültessünk be, aki biztosan nem szenved az adott betegségben, vagy ha egy ilyen sincs, akkor azt, amelyik csak hordozza azt. A másik lehetőség során a magzat genetikai állapotát vizsgáljuk vagy chorionboholy-biopszia (amelynek során a méhlepény felszínéből vesznek ki sejteket) vagy amniocentézis (a magzatvíz mintavétele) során. Ha súlyos betegséget valószínűsítünk, az indikáció lehet a terhesség befejezésére.
Ezeket egyébként társadalombiztosítás terhére meg lehet csináltatni? Akár a mesterséges megtermékenyítést, akár a méhen belüli vizsgálatokat?
Abban az esetben, amikor a szülőknél kimutatták a hordozói státuszt, akkor a magzat vizsgálatát el lehet végezni, de csak azt. A beültetés előtti meghatározást már nem finanszírozza a tb. Ami nagyon nehézkes ma Magyarországon, az a magzati minta előkészítése és vizsgálata. A legtöbb súlyos anyagcsere-betegség génjét hazánkban nem vizsgálják. Ezért a mintát ki kell küldeni külföldre, ami cseppet sem egyszerű. Nincs értelme annak, hogy minden genetikai labor minden gén vizsgálatát képes legyen megcsinálni, hiszen huszonötezer génünk van. Ezért a laborok bizonyos gén- vagy betegségcsoportokkal foglalkoznak, ezek közül van olyan, ami hazánkban is vizsgálható, és vannak, amelyek nem.
Nagyon tudatosan kell erre készülnie egy párnak.
Ha kiderül, hogy a szülők mindketten hordozzák azt a bizonyos betegséget okozó genetikai eltérést, akkor mielőtt belevágnának a konkrét megtermékenyítésbe, egy sor teendőjük van. Szerezniük kell egy genetikust, aki segít a folyamat lebonyolításában, a genetikuson keresztül meg kell találni azt a szülészeti-nőgyógyászati intézményt, ahol a beavatkozást el tudják végezni. Ezután meg kell keresni azt a külföldi labort, ahol az adott betegséget vizsgálják, a labor elmondja, milyen jellegű mintát tud vizsgálni, ezt a szülészeti intézménytől meg kell kérdezni, hogy ilyen formában elő tudják-e készíteni, és a minta kiküldését külön le kell szervezni. Amennyiben az egész folyamatot a tb terhére szeretnénk elvégeztetni, akkor egy speciális engedélyeztetési eljárást kell elindítani, amit a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő abban az esetben, amikor valaki még nem is terhes, félretesz, aki pedig terhes, annak fel kell készülnie arra, hogy az engedélyeztetés átfutása két hónap is lehet. Ekkor pedig már sokszor semmilyen beavatkozást nem tudunk végezni a magzatnál. Az egész folyamat kitalálása, összerakása fél év, előfordul, hogy megszületik a gyerek, mire a mintát egyáltalán kiküldhetnék. Magánúton ez sokkal gyorsabban megy, a magzati minta vizsgálata 15-18 munkanap alatt megérkezik.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Nagyon úgy néz ki, hogy a leendő szülőknek egy sor kérdést előre kéne tisztázniuk. Például azt, mennyi pénzük van a gyerekvállalásra.
A szülők recesszívbetegség-vizsgálatát sem támogatják egészséges vagy csak hordozó szülőknél, abban az esetben sem, ha az anya sorozatosan elvetél. A kromoszómavizsgálatot ugyan elvégzik a társadalombiztosítás terhére, de ez nem elég a hordozói státusz szűréséhez, a recesszív öröklődésmenetű genetikai betegségek felfedezéséhez. Ilyen eseteknél kevés csupán az anyai test vizsgálata, érdemes a genetikai okoknak is utánanézni, mielőtt a lombikprogrammal nagy nehezen megszületne egy nagyon súlyos genetikai betegséggel rendelkező gyerek. Minden szülőnek meg kell fontolnia, hogy mit fognak kezdeni a megkapott vizsgálati eredményekkel. Nagyon fontos a támogatói háttér, a megfelelő orvos, aki a genetikai lelet értelmezésében is segít.
