Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Van, amikor szülőként is szükségünk van arra a fél óra nyugalomra, amíg a gyerek megnézi a kedvenc meséjét. De hol húzzuk meg a kütyüzés határát, és mit tehetünk annak érdekében, hogy az okoseszközök ne befolyásolják a gyerek fejlődését? Magyar kutatók keresik a választ a kérdésre, lehet jelentkezni!
Az ELTE Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program keretében, az Etológia Tanszékén működő Alfa Generáció Labor – Magyarországon egyedülálló módon – azt vizsgálja, hogy az alfa generáció tagjai, vagyis a 2010 után született gyerekek milyen mértékben és mennyit használnak digitális eszközöket, és mindez hogyan hat a fejlődésükre.
Egyre korábban, egyre többet
Első lépésként a kutatók 1270 szülő megkérdezésével készítettek felmérést arról, hogy a 7 év alatti gyerekek mennyit, mikortól és hogyan használják a mobiltelefont és a tabletet. Az eredmények szerint a kicsik egyre korábban és egyre nagyobb arányban használnak digitális eszközöket. A vizsgált korosztály 44 százaléka rendszeresen használ mobilt vagy tabletet, átlagosan napi fél órát. 2 éves kortól már a gyerekek fele kütyüzik, a 4 év feletti gyerekeknél ez az arány pedig már 60 százalék.
„Már az 1 és 2 év közöttieknek is több mint egyharmada használja a mobileszközöket. Ez azért lényeges, mert ekkor az agy még nagyon plasztikus, fejlődésben van, és e korai élményeknek nagy hatása lehet a gyerekek fejlődésére, akár pozitív, akár negatív irányban” – magyarázta Konok Veronika, a publikáció első szerzője. A kutatásból az is kiderül, hogy a gyerekek egyre fiatalabb életkorban kezdik el használni a mobileszközöket. Míg például 2013-ban a 2 és 3 év közötti gyerekeknek még csak a 10 százaléka mobilozott, addig a felmérés idején (2017-ben) a 2-3 éveseknek már a 40 százaléka használta ezeket az eszközöket.
Szülőként példát mutatunk ebben is
A szülő digitális nevelési stílusa szintén befolyásolja, hogy mennyit kütyüzik a gyereke. A pszichológiai kutatások alapján tudjuk, hogy a szülők nevelési stílusa alapvetően négy típus valamelyikébe tartozik: tekintélyelvű, mérvadó, elkényeztető és elhanyagoló. Az Alfa Generáció Labor kutatói a világon elsőként mutatták ki, hogy a szülők a gyerekek digitális tevékenységére is ugyanezen nevelési stílusok valamelyikével reagálnak. Az is kiderült, hogy az elkényeztető és mérvadó szülők gyerekei többet kütyüznek, míg a tekintélyelvűeké kevesebbet.
Vegyetek részt ti is a kutatásban!
Az Alfa Generáció Labor folyamatosan várja olyan érdeklődő szülők jelentkezését, akik szívesen vennének részt gyermekeikkel a kutatásokban. Ezek általános témája, hogy hogyan hatnak a digitális eszközök a gyerekek fejlődésére, életére. Ha kedvet kaptál, a jelentkezés részleteiről itt olvashatsz bővebben.
„Azt feltételezzük, hogy ilyen kis korban a gyerekeknek még szükségük van szülői iránymutatásra a digitális eszközök használatához, ezért azok a gyerekek kütyüznek többet, akiknek a szülei jobban bevonódnak, és érdeklődnek aziránt, hogy mit csinál a gyerek az eszközön, esetleg tanítgatják is őt” – mondja Miklósi Ádám, az Etológia Tanszék vezetője. „Kutatásunkból azt is megállapíthatjuk, hogy a gyerek mobilozási/tabletezési szokásaira a szülő véleménye és személyes példája is hatással van – teszi hozzá Bunford Nóra, a publikáció egyik szerzője. – A gyerek többet használja a digitális eszközöket, ha a szülő erősebben kötődik a mobiljához. Ha egy gyerek azt látja, hogy a szülő folyton mobilozik és érzelmileg fontos számára a telefon, akkor a gyerek is fontosnak tartja majd, és többet fog foglalkozni vele.”
Mihez kezdjünk a helyzettel?
Probléma-e, hogy a gyerekek sokat és fiatalon kütyüznek? Sajnos mindeddig alig született empirikus kutatás ezzel kapcsolatban. Az Alfa Generáció Labor frissen lezárult, megjelenés előtt álló vizsgálatában azt találták, hogy a kütyüzés bizony hatással van a gyerekek kognitív és önkontrollfolyamataira, valamint társas készségeire. Ezért a laborban dolgozó pszichológusok, biológusok és informatikusok kifejlesztettek egy olyan applikációcsomagot, amelynek célja, hogy pozitív hatással legyen a már amúgy is kütyüző gyerekekre, és egészséges keretek között tartsa a digitális eszközhasználatot. „Célunk az, hogy a gyerekek kütyüzését pozitívabb irányba tereljük, például serkentsük a társas interakcióikat, emellett pedig segítséget adunk a szülőknek a kütyüzés időkorlátainak betartatásához” – nyilatkozta Konok Veronika.
