Mit csinálj, ha a gyerek egyre többet kütyüzik? Magyar kutatók segítenek

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Van, amikor szülőként is szükségünk van arra a fél óra nyugalomra, amíg a gyerek megnézi a kedvenc meséjét. De hol húzzuk meg a kütyüzés határát, és mit tehetünk annak érdekében, hogy az okoseszközök ne befolyásolják a gyerek fejlődését? Magyar kutatók keresik a választ a kérdésre, lehet jelentkezni!

Az ELTE Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program keretében, az Etológia Tanszékén működő Alfa Generáció Labor – Magyarországon egyedülálló módon – azt vizsgálja, hogy az alfa generáció tagjai, vagyis a 2010 után született gyerekek milyen mértékben és mennyit használnak digitális eszközöket, és mindez hogyan hat a fejlődésükre.

Egyre korábban, egyre többet

Első lépésként a kutatók 1270 szülő megkérdezésével készítettek felmérést arról, hogy a 7 év alatti gyerekek mennyit, mikortól és hogyan használják a mobiltelefont és a tabletet. Az eredmények szerint a kicsik egyre korábban és egyre nagyobb arányban használnak digitális eszközöket. A vizsgált korosztály 44 százaléka rendszeresen használ mobilt vagy tabletet, átlagosan napi fél órát. 2 éves kortól már a gyerekek fele kütyüzik, a 4 év feletti gyerekeknél ez az arány pedig már 60 százalék.

„Már az 1 és 2 év közöttieknek is több mint egyharmada használja a mobileszközöket. Ez azért lényeges, mert ekkor az agy még nagyon plasztikus, fejlődésben van, és e korai élményeknek nagy hatása lehet a gyerekek fejlődésére, akár pozitív, akár negatív irányban” – magyarázta Konok Veronika, a publikáció első szerzője. A kutatásból az is kiderül, hogy a gyerekek egyre fiatalabb életkorban kezdik el használni a mobileszközöket. Míg például 2013-ban a 2 és 3 év közötti gyerekeknek még csak a 10 százaléka mobilozott, addig a felmérés idején (2017-ben) a 2-3 éveseknek már a 40 százaléka használta ezeket az eszközöket.

Nem baj, ha kütyüzik, de használjátok okosan az eszközöket
Fotó: Juanmonino / Getty Images Hungary

Szülőként példát mutatunk ebben is

A szülő digitális nevelési stílusa szintén befolyásolja, hogy mennyit kütyüzik a gyereke. A pszichológiai kutatások alapján tudjuk, hogy a szülők nevelési stílusa alapvetően négy típus valamelyikébe tartozik: tekintélyelvű, mérvadó, elkényeztető és elhanyagoló. Az Alfa Generáció Labor kutatói a világon elsőként mutatták ki, hogy a szülők a gyerekek digitális tevékenységére is ugyanezen nevelési stílusok valamelyikével reagálnak. Az is kiderült, hogy az elkényeztető és mérvadó szülők gyerekei többet kütyüznek, míg a tekintélyelvűeké kevesebbet.

Vegyetek részt ti is a kutatásban!

Az Alfa Generáció Labor folyamatosan várja olyan érdeklődő szülők jelentkezését, akik szívesen vennének részt gyermekeikkel a kutatásokban. Ezek általános témája, hogy hogyan hatnak a digitális eszközök a gyerekek fejlődésére, életére. Ha kedvet kaptál, a jelentkezés részleteiről itt olvashatsz bővebben.

„Azt feltételezzük, hogy ilyen kis korban a gyerekeknek még szükségük van szülői iránymutatásra a digitális eszközök használatához, ezért azok a gyerekek kütyüznek többet, akiknek a szülei jobban bevonódnak, és érdeklődnek aziránt, hogy mit csinál a gyerek az eszközön, esetleg tanítgatják is őt” – mondja Miklósi Ádám, az Etológia Tanszék vezetője. „Kutatásunkból azt is megállapíthatjuk, hogy a gyerek mobilozási/tabletezési szokásaira a szülő véleménye és személyes példája is hatással van – teszi hozzá Bunford Nóra, a publikáció egyik szerzője. – A gyerek többet használja a digitális eszközöket, ha a szülő erősebben kötődik a mobiljához. Ha egy gyerek azt látja, hogy a szülő folyton mobilozik és érzelmileg fontos számára a telefon, akkor a gyerek is fontosnak tartja majd, és többet fog foglalkozni vele.”

Mihez kezdjünk a helyzettel?

Probléma-e, hogy a gyerekek sokat és fiatalon kütyüznek? Sajnos mindeddig alig született empirikus kutatás ezzel kapcsolatban. Az Alfa Generáció Labor frissen lezárult, megjelenés előtt álló vizsgálatában azt találták, hogy a kütyüzés bizony hatással van a gyerekek kognitív és önkontrollfolyamataira, valamint társas készségeire. Ezért a laborban dolgozó pszichológusok, biológusok és informatikusok kifejlesztettek egy olyan applikációcsomagot, amelynek célja, hogy pozitív hatással legyen a már amúgy is kütyüző gyerekekre, és egészséges keretek között tartsa a digitális eszközhasználatot. „Célunk az, hogy a gyerekek kütyüzését pozitívabb irányba tereljük, például serkentsük a társas interakcióikat, emellett pedig segítséget adunk a szülőknek a kütyüzés időkorlátainak betartatásához” – nyilatkozta Konok Veronika.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.