képernyő - Dívány

A közös étkezés sokáig elképzelhetetlen volt a konyhaasztal nélkül. Ma viszont egyre többen vacsoráznak a televízió előtt, a kanapén vagy akár a hálószobában. Egy friss nemzetközi kutatás szerint a magyarok akkor sem mondanak le a képernyőről, ha a családjukkal vagy a párjukkal ülnek le enni, sőt közel minden tizedik ember még vendégfogadás közben is bekapcsolva hagyja a tévét.

Akármennyire is fura, de a fiatalabb generációk egyre nagyobb arányban igyekeznek csökkenteni a képernyőidejüket. Ennek oka pedig nem a külső nyomás, hanem egy belső indíttatás, a stressz csökkentése.

A képernyőidő eltúlzása nem csak mozgáshiánnyal és az agy befolyásolásával jár, más területeken is súlyos egészségkárosító következményei lehetnek.

Korhatáros szabályozás bevezetését javasolják a közösségi média használatát illetően Németországban.

A digitális eszközök egyre fiatalabb korban válnak a gyermekek mindennapjainak részévé, ám a legkisebbek még nem állnak készen erre az idegrendszeri terhelésre. A 8–12 évesek napi átlagban több mint öt és fél órát töltenek képernyő előtt.

A telefonok egyik népszerű beállításáról kiderült, hogy mégsem annyira energiatakarékos, és a felhasználóknak is problémát okozhat.

Okoska törp, Dr. Bubó és Harry Potter mind szemüvegesek. A szemüveg a tudás szimbólumává vált, mivel régen a tanult emberek hordtak szemüveget, akik látása romlott a sok olvasás következtében. Ma Tajvanon és Dél-Koreában a huszonévesek több mint 80 százaléka rövidlátó, számuk a nagyvárosokban meghaladja a 90 százalékot is, míg 1950 körül csak 20 százalékot tett ki. A helyzet radikális romlásának egyik oka a mértéktelen kütyühasználat, mely klinikai kísérletek sora által igazoltan az időskori vakság legfőbb előidézőjévé válhat hamarosan.

Korábban soha nem látott mértékben kell a kamaszoknak szembenézniük képernyőarcukkal. Ez a felnőttek számára sem egyszerű kihívás, sokan fordultak 2021-ben emiatt plasztikai sebészhez Amerikában, a kamaszok számára viszont kifejezetten ártalmas életkori sajátosságaik miatt. A szülőknek is nehézséget okozhat, ha segíteni szeretnének ebben gyereküknek.

A gyerekek képernyő előtt töltött ideje sok esetben komoly egészségügyi problémát jelent. Több kutatás jelent már meg arról, hogy azok a fiatalok, akik öt napig nem használták az eszközeiket, jobban megértették mások érzéseit, és az is bebizonyosodott már, hogy napi három óránál több videójáték csökkenti az általános elégedettséget. Azt pedig már évek óta tudjuk, hogy a rendszeres tévézés összefügg az elhízással.

Ha kiskorúval élsz egy háztartásban, az elmúlt hónapokban jó eséllyel te is eljutottál a nagy dilemmáig: mivel lehet értelmesen lekötni, ha már az összes indiántábort felépítettétek a lakásban, mindent megfestettetek, és az utolsó bújócskázós szegletet is felfedeztétek. Ja, és eközben fél szemmel mindig a képernyő felé pillantgatott.

A legtöbben szeretnénk, ha a gyerekünk képes lenne önállóan eljátszani. Ha nem igényelné az állandó aktív részvételüket, se a feszített figyelmünket, amellyel a veszélyeket és a rumlit próbáljuk elkerülni. Reménytelennek tűnik, pedig sokszor pont mi állunk ennek útjában.

Amikor gyerekkori agresszióról beszélünk, gyakran kerül szóba a mai rajzfilmek és számítógépes játékok túlzott erőszakossága. Arra már kevesebben gondolunk, hogy a képernyőnézés önmagában is növelheti az agressziót. Márpedig ha a gyereknek nincs lehetősége kellően kimozogni és kreatívan kijátszani magát, akkor a legbarátságosabb mesét nézve is hasonló viselkedéssel szembesülhetünk.