Furcsa dologra vágyik a Z generáció: ebben jobbak szüleiknél

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Akármennyire is fura, de a fiatalabb generációk egyre nagyobb arányban igyekeznek csökkenteni a képernyőidejüket. Ennek oka pedig nem a külső nyomás, hanem egy belső indíttatás, a stressz csökkentése.

Egyre többet beszélünk arról, hogy milyen hatással van ránk a digitális élet, a képernyők folyamatos jelenléte és az online elérhetőség. Ez különösen érinti a Z-generációt (ide tartoznak azok, akik nagyjából 1997 és 2012 között születtek) és az Y – vagy milleneumi generációt. Ők azok, akik már az internettel és az okostelefonokkal nőttek fel.

A Z generáció vágyai 

Elsőre talán furcsa a trend, de egyre többen döntenek úgy, hogy tudatosan kevesebbet lógnak a telefonjuk, tabletjük vagy számítógépük képernyője előtt. Ennek egyik oka, hogy sokan az állandó online jelenlétet már nem előnynek, hanem erős stresszforrásnak élik meg. 

Sok gyerek életében meghatározó tényező az internet
Fotó: Keiko Iwabuchi / Getty Images Hungary

Egy friss felmérés, amely amerikai felnőttek körében készült, rávilágított, hogy mintegy 50 százalékuk aktívan csökkenti a napi képernyőidőt annak érdekében, hogy jobban érezze magát és csökkentse a stresszt.  

Ebben a trendben a fiatalabb generációk járnak elöl: a Z-generáció tagjainak közel kétharmada, és a milleneumi generáció több mint fele jelezte, hogy tudatosan törekszik kevesebb időt tölteni a digitális világban. Érdekes, de az idősebb generációk – például az X-generáció (akik 1965 és 1980 között születtek) vagy a baby boomerek (akik 1946 és 1964 között születtek) – jóval kevésbé élnek ezzel a lehetőséggel.  

Leválni a képernyőkről

Sok fiatal kialakította azt, amit „digitális kikapcsolódásnak” neveznek – vagyis tudatosan szabadon hagy bizonyos időszakokat a napból, amikor nem használ semmilyen digitális eszközt.  

Ez lehet étkezés közbeni pihenés, az esti időszak lefekvés előtt, vagy akár egy egész délután, amit teljesen offline tölt valaki. Az ilyen „képernyőmentes időszak” célja, hogy az ember jobban odafigyeljen a jelen pillanatra, a saját környezetére, a közeli kapcsolataira és a belső nyugalmára.  

De miért döntenek így a fiatalabbak? A válasz nem egyszerűen abban rejlik, hogy „unják” a digitális világot. Sokaknál az a tapasztalat, hogy a folyamatos online jelenlét nem feltétlenül teszi őket boldogabbá, hanem épp ellenkezőleg: 

Idézőjel ikon

gyakran szorongást, elszigeteltségérzetet és túlterheltséget okoz.

A felmérésben résztvevők arról számoltak be, hogy amikor túl sok időt töltenek online, az inkább elidegeníti őket a valós kapcsolataiktól és a mindennapi élet történéseitől, mintsem, hogy valódi közösségi élményt adna. A digitális kikapcsolódás sokaknál éppen ezért a mentális jóllét javítását szolgálja.  

A "bennszülötteket" jobban idegesíti 

Ez a jelenség paradoxonnak tűnhet: a generációk, akik „digitális bennszülötteknek” számítanak, hiszen a technológia részévé vált az életüknek már gyermekkoruk óta, most mégis lépéseket tesznek annak érdekében, hogy kevesebbet legyenek online.  

A Z és az Y generáció tagjai gyakran járnak elöl abban, hogy ne csak munkájuk vagy tanulásuk miatt ne legyenek elérhetők, hanem tudatosan korlátozzák a szabadidejükben használt digitális eszközök mennyiségét is. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy elutasítanak minden technológiát – sokan még mindig aktívak a közösségi médiában vagy használják a mobilalkalmazásokat –, de egyre többen érzik úgy, hogy a képernyő előtt töltött idő minősége és mennyisége nem mindig szolgálja a mentális egészségüket.  

A Z generáció tagjai tudatosan igyekeznek csökkenteni képernyőidejüket
Fotó: Tatiana Meteleva / Getty Images Hungary

Van értelme 

Az is látszik, hogy ez a trend nem öncélú „sznob hóbort”.  Azok, akik kevesebb időt töltenek online, gyakran arról számolnak be, hogy energikusabbnak érzik magukat, produktívabbak a napi feladataikban és jobban jelen vannak a való életben zajló eseményekben és kapcsolatokban.  

Sokan például szívesebben olvasnak fizikai könyveket, írnak kézzel a naplójukba vagy töltik idejüket olyan tevékenységekkel, amelyek nem igényelnek képernyőt.

Idézőjel ikon

Ezek az úgynevezett „analóg” szokások segíthetnek abban, hogy az ember jobban érezze magát a saját bőrében.

Fontos természetesen megérteni, hogy a generációs minták nem minden egyes emberre vonatkoznak automatikusan. Vannak fiatalok, akik szinte folyamatosan online élnek, ahogy vannak idősebbek is, akik szívesen csökkentik a képernyőhasználatot. Ugyanakkor az adatok egyértelműen mutatják, hogy a digitális lekapcsolódás iránti vágy és a képernyőidő csökkentésének trendje különösen erős a Z és Y generáció körében, ami rávilágít arra, hogy a technológia használatának módja és célja folyamatosan változik, és a fiatalabb generációk másképp viszonyulnak hozzá, mint az idősebbek 

Ez a változás egyben arra is utalhat, hogy a digitális jólét – vagyis az, ahogyan a technológia használata befolyásolja az érzelmi és mentális állapotunkat – egyre fontosabb témává válik a társadalomban. 

A fiatalabb generációk felismerik, hogy a folyamatos online jelenlét nem feltétlenül egyenlő a valós kapcsolódással, és hogy néha a jelen pillanat élvezete érdekében érdemes letenni a telefont, legalább egy kis időre.  

Ha kíváncsi vagy, mi az a mindennapi tevékenység, amely tönkreteszi a memóriádat, olvasd el ezt a cikkünket is!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a szemeddel, ha kinyitod a klóros medencevízben

A nyári kánikulában sokan imádnak a víz alatt úszkálni, búvárkodni, miközben tágra nyitott szemmel fürkészik a medence alját. Aztán a partra lépve jön a feketeleves: a szemünk ég, szúr, vörös lesz. Bár hajlamosak vagyunk mindezért egyedül a klórt hibáztatni, a háttérben valójában egy sokkal összetettebb kémiai játszma áll.

Édes otthon

Ne dobd ki ezt a konyhai hulladékot: kincset ér a kertedben

Gondolj csak bele: megeszel egy banánt, a héja pedig egyetlen laza mozdulattal landol a szemetesben, esetleg a komposztálóban. Pedig ezzel a szokással a kerted egyik legértékesebb, teljesen ingyenes tápanyagforrásáról mondasz le. A tapasztalt kertészek már régóta ismerik ezt a filléres trükköt, de most te is megtudhatod, miért lesz a banánhéj a rózsáid és virágágyásaid megmentője a nyári szezonban.

Testem

7 alattomos tünet, ami rákot is jelezhet

Szervezetünk mindennapos apró jelzéseit könnyű ráfogni a stresszre, a fáradtságra, egy nehezebb munkanapra vagy az idő múlására. A legtöbb makacs vagy kellemetlen panasz mögött szerencsére valóban ártalmatlan, könnyen kezelhető probléma áll. Vannak azonban olyan alattomos tünetek, amelyeket egyetlen alkalommal sem szabad elintézni egy vállrándítással. A korai felismerés ugyanis életet menthet.

Világom

Tojássárgájával építették Európa egyik leghíresebb hídját

Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.