A közösségi média lassan elsődleges hírforrásunkká válik: manapság a híroldalak látogatóinak akár 70 százaléka is a közösségi média felől érkezik. A híreket rangsoroló algoritmus azonban nem vizsgálja, hogy egy adott hír igaz-e, a népszerű tartalom pedig egyre több és több ember hírfolyamában jelenik meg – legyen az bármilyen ártó vagy veszélyes valótlanság.
A Magyar Telekom szakértők bevonásával járja körbe a tudatos internethasználat és a figyelemfelhívás jelentőségét. Az álhírek esetén például mindig jusson eszünkbe a FILTER mozaikszó, hogy valóban tudatos médiahasználókká válhassunk.
Ne hagyd, hogy hülyének nézzenek
Az álhírek kialakulásának, terjedésének a digitális média piaci környezete rendkívüli módon kedvez: a tartalmat kínálók bevételei kattintásokból is származnak, így az oldalak üzemeltetőinek minél különlegesebb, feltűnőbb, szenzációsabb, hihetetlenebb tartalmakat kell megosztaniuk. Az álhírekkel szembeni leghatékonyabb védekezésnek a kritikus gondolkodás, illetve annak tudatos fejlesztése számít, azaz hogy semmit se vegyünk készpénznek, amit az interneten olvasunk.
Az álhírek célja a befogadó megtévesztése, tisztességtelen befolyásolása. A fogyasztó nagyobb valószínűséggel képes felismerni a megtévesztő szándékot, ha az érintett témáról alapvető ismeretekkel rendelkezik, és tudja, milyen kérdéseket tegyen fel, de ez a ritkább esetek közé tartozik. A kritikus gondolkodók (és a „kritikus” ebben az esetben nem a kritizálást, hanem a kíváncsiságot és a bizalmat jelenti) nem fogadják el a legelső, egyértelműnek tűnő magyarázatot, és nem egyetlen, cáfolhatatlannak tűnő forrást keresnek. A kritikusan gondolkodó felhasználó tudja, milyen kérdéseket kell feltennie, és megbízik a saját ítéletében, így nagyobb esélye van arra, hogy sikerrel navigáljon az álhírek özönében.
Az online információ hitelességének ellenőrzésével kapcsolatban van néhány egyszerű szempont, amelyek majdnem mindig érvényesek lehetnek. És mindehhez csupán a FILTER mozaikszóra kell emlékeznünk.
- Forrás: Ki a cikk szerzője, szokott ilyen témákról írni? Hol jelent meg a cikk? Relevánsak az anyagban megszólaló szakértők? A szerző hivatkozik külső forrásokra, és azok megbízhatóak?
- Időpont: Mikor jelent meg, mennyire aktuális a cikk?
- Logika: Az egyik legfontosabb kérdés, hogy van-e bármilyen értelme annak, amiről a médiatartalom szól? A logikát kétféle szinten vizsgálhatjuk: a valósággal összefüggésben, és a szöveg belső logikáját, összefüggéseit is megfigyelhetjük. Ezért fontos az, hogy tájékozottak legyünk a világ híreivel kapcsolatban, rendszeresen tájékozódjunk megbízható forrásokból.
- Tényellenőrzés: a folyamat, amelynek során a cikkben megjelenő állításokat, tényeket, adatokat más források segítségével is ellenőrizzük. Léteznek kifejezetten tényellenőrzésre szakosodott honlapok is. (például factcheck.hu, fullfact.org)
- Emóciók: Milyen érzések kerítettek hatalmukba a cikk olvasásakor? Feldühített? Fellelkesített? Vágyakozást keltett? Nem lehet, hogy a cikk olcsó, szenzációhajhász eszközökkel épp ezt akarta elérni?
- Részrehajlás: Biztos, hogy a cikk korrekt és teljes képet ad? Nem maradt ki lényeges, a tartalmat másik oldalról árnyaló információ? Felismerhető, hogy a szerzőt milyen, akár nem tudatos elfogultságok, prekoncepciók mozgatják?
Annak érdekében tehát, hogy kiszűrjük a hiteltelen forrásokat és valós információhoz jussunk, érdemes emlékezni a FILTER szóra, amiről egyből beugrik, hogy milyen kérdések segítenek abban, hogy ne gyűrjenek maguk alá az álhírek.
