Tényleg butít az AI, ha gyakran használod
Egy új kutatás arra jutott, hogy az AI butíthat: ha túl sokat használjuk, ronthatja a kritikus gondolkodást.
Egy új kutatás arra jutott, hogy az AI butíthat: ha túl sokat használjuk, ronthatja a kritikus gondolkodást.
Jócskán elmúltam 20 éves, amikorra tagadhatatlanná vált előttem, hogy leszbikus vagyok. Pedig addigra túl voltam én már sok mindenen: kiskoromtól fogva rajongva szerettem a tanárnőimet, bizseregve néztem a tévében a Xénát, szuperközeli barátságaim voltak lányokkal, és ha két kiscsaj csókolózni kezdett a diszkóban, az egyikük tuti én voltam. A fiúkkal való, egyébként nem is kevés randizási kísérleteim viszont rendre érdektelenségbe torkolltak. Mégis miért esett le ilyen sokára az, ami ennyire nyilvánvaló? És miért nem vagyok ezzel egyedül, különösen a nők között?
„Történelmünk során az emberiség sikeresen hozott létre közösen törvényeket óceánjaink, háborúink és még a minket körülvevő világűr vonatkozásában is. Jelen állás szerint ilyen nem történt az internet, a globális közbeszéd és az MI kapcsán” – írja Tilesch György és Omar Hatamleh nemrég megjelent Mesterség és intelligencia című könyvében. Miért baj, hogy ellenőrizetlenül terjednek azok a technológiák, amelyek már ma is meghatározzák az életünket? Miért nem léteznek a klímapártokhoz hasonló mesterségesintelligencia-pártok? Mi lenne az a társadalmi vízió, amelyet képviselhetnének? Dr. Tilesch György globális MI-szakértővel, a PHI Institute for Augmented Intelligence alapító elnökével beszélgettünk.
A gazdasági egyenlőtlenségek sokkal több mindent jelentenek annál, mint hogy néhány embernek túl sok, míg másoknak túl kevés pénze van. Az anyagi különbségek nemcsak a fizikai és a mentális egészségünket, az érdekérvényesítő képességünket és a gyerekeink számára kínált lehetőségeket befolyásolják, hanem azt is, hogy mennyire igazodunk el a minket körülvevő társadalom működésében. Ez a tudás pedig kezd ritka kiváltsággá válni, aminek komoly következményei vannak.
A közösségi média lassan elsődleges hírforrásunkká válik: manapság a híroldalak látogatóinak akár 70 százaléka is a közösségi média felől érkezik. A híreket rangsoroló algoritmus azonban nem vizsgálja, hogy egy adott hír igaz-e, a népszerű tartalom pedig egyre több és több ember hírfolyamában jelenik meg – legyen az bármilyen ártó vagy veszélyes valótlanság.
A kritikus gondolkodás különösen fontos képesség napjainkban, mikor rengeteg különféle csatornán bombáznak bennünket a különféle álhírek, politikai és más célokat szolgáló valóságtorzítások. De melyek a helyes, kritikus gondolkodás ismérvei?