A WHO megmondja: ennyi időt tölthet a gyerek a képernyő előtt

Olvasási idő kb. 2 perc

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt akarja elérni, hogy a kisgyerekek aktívabbak legyenek. Az iránymutatások konkrét ajánlást fogalmaznak meg az öt év alatti gyerekek testmozgására, alvási szokásaira és a képernyő előtt töltött idő mennyiségére vonatkozóan.

A legfrissebb eredmények szerint kétéves kor alatt egyáltalán nem, kettő és ötéves kor között pedig maximum naponta egy órát tölthetnének a gyerekek a különböző eszközök képernyői előtt. Vannak azonban szempontok, amik átírhatják ezt a talán túl egyszerű szabályt. A The Conversation szedte össze, melyek ezek.

Képernyő és elhízás

A WHO iránymutatásainak alapját az a 2017-es értékelés képezi, amely 96 korábbi kutatás eredményeit összegzi. Ezek közül 54 a képernyő előtt töltött idő és a gyerekkori elhízás közötti kapcsolatra összpontosított. Az 54 kutatás közül 25-ben nem találtak összefüggést a kütyüzés és az elhízás mértéke között, 13 vizsgálat azt állapította meg, hogy minél több időt töltenek a gyerekek a képernyő előtt, annál nagyobb lesz az elhízás mértéke, 16 tanulmány pedig vegyes eredményekről számolt be.

Ennél azért vannak jobban alátámasztott iránymutatások is. A Brit Háziorvosok Szövetsége (RCPCH) és az Amerikai Gyermekgyógyászok Szövetsége (AAP) által közzétett javaslatok célja segíteni a szülőket abban, hogy a gyerekek egészsége és a család szempontjából megfelelő döntéseket hozzanak. Mindkét szervezet hangsúlyozza, hogy a szülőknek figyelembe kell venniük, hogy kontrollálható-e a gyerek képernyő előtt töltött ideje, zavarja-e a család mindennapjait a gyerek kütyüzése, hatással van-e ez a gyerek alvási szokásaira, valamint azt, hogy a gyerek nem nasizik-e túl sokat, miközben a monitor előtt ül.

Sokszor tényleg a hasznára válik
Fotó: Luca Sage / Getty Images Hungary

Ne hagyjuk magára a gyereket

Ez a megközelítés, amely arra ösztönzi a szülőket, hogy figyeljenek oda a gyerek kütyüzési szokásaira, alátámasztja, hogy ezzel a témával kapcsolatban nemigen lehet egyetlen, univerzális szabályt leírni, amelyik majd megoldja a problémát.

Korábban az AAP is a két év alatti gyerekek számára egyáltalán nem, öt év alattiaknak pedig napi kevesebb mint két órányi képernyőzést javasolt, de 2016-ban felülvizsgálta az eredményeket. A jelenlegi ajánlások arra ösztönzik a szülőket, hogy a gyerekükkel közösen nézzenek például rajzfilmet, elismerik a videótelefonálás jelentőségét egészen csecsemőkortól kezdve, valamint felhívják a figyelmet az elektromos eszközökben rejlő tanulási lehetőségekre is.

Vannak tehát eredmények, amelyek arra utalnak, hogy a képernyőidő csökkentésének lehetnek egészségügyi előnyei, de fontos, hogy minden esetben figyelembe vegyük a körülményeket, és ne kizárólag az órára pillantva küldjük el a gyereket a számítógép elől.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.