A világ első hegymászónője a nyomor elől menekült, szoknyában mászta meg a Mont Blanc-t

Maria Paradis
Olvasási idő kb. 2 perc

A hegymászás történetében szinte kizárólag férfiak nevei dominálnak, pedig az előző korokban is akadtak kivételes nők, akik híres földrajzi magasságokra törtek.

Az egyikük nem kalandvágyból, hanem puszta megélhetési kényszerből vágott neki Európa legmagasabb csúcsának. Története egyszerre nyers és inspiráló: egy nő, aki a társadalmi korlátok és saját fizikai határai ellenére is feljutott a csúcsra. A történet hátterében azonban egy nehéz megélhetési helyzet is húzódik. És talán éppen ezért olyan megrendítő ma is Marie Paradis története.

Szegénységből a hegycsúcsra

Marie Paradis neve ma már a hegymászás történetének része, de pályájának indulása korántsem volt fényes.

Idézőjel ikon

Egyszerű szolgálólányként élt Chamonix környékén, és gyakorlatilag írni-olvasni sem tudott,

így kevés esélye volt kitörni a szegénységből. Európa legendás hegye, a Mont Blanc meghódítása számára nem a természet iránti rajongást jelentette, hanem egy lehetőséget a felemelkedésre.

A nő felismerte, hogy ha elsőként jut fel nőként a csúcsra, hírnevet szerezhet, és ezáltal jobb életet teremthet magának. A mai kor szemüvegén keresztül tekintve a történetre megállapíthatjuk: tulajdonképpen a hegymászás történetének egyik sikeres önmarketing projektjéről beszélhetünk.

Mont Blanc and Grandes Jorasses above the winter clouds in the valley.
A Mont Blanc Európa legmagasabb hegycsúcsa
Fotó: cdbrphotography / Getty Images

Szoknyában a halál zónájában

1808 nyarán Paradis nekivágott a háromnapos útnak – nem megfelelő felszerelésben, hanem a korban elvárt női öltözetben. Hosszú szoknyában és nehéz ruhákban kapaszkodott felfelé, miközben a magashegyi körülmények szinte meghiúsították a tervét.

Az út során – főként az oxigénszegény levegő következtében – súlyos magasságbetegség tört rá, többször elesett, és annyira kimerült, hogy egy ponton azt kérte társaitól: dobják be egy hasadékba, hogy véget érjen a szenvedése.

Végül a vezetők szó szerint húzva és tolva segítették fel a csúcsig, bár egyes beszámolók szerint az utolsó métereket már saját erejéből tette meg. A sikeres expedíció után az ereszkedő csapatot Chamonix városában ünneplő tömeg fogadta, majd Paradis élete valóban megváltozott. A városban egy ház alkalmazásába állhatott, ahol munkája egy jelentős részében a Mont Blanc expedíciókról visszatérő hegymászókra és turistákra főzött.

Before Mont Blanc (Monte Bianco) summit 4808m last ascending. Team roping up Man with climbing axe dressed high altitude mountaineering clothes with backpack walking by snowy slopes with blue sky.
A Mont Blanc a mai napig az Alpok egyik legnépszerűbb célpontja a hegymászók körében
Fotó: Solovyova / Getty Images

Marie Paradis története nem a klasszikus hősiességről szól. Inkább arról, hogy milyen messzire képes elmenni valaki, ha nincs más választása – és hogy néha éppen a legkeményebb körülmények szülik a legmaradandóbb legendákat.

Kapcsolódó: Lengyel férfi az első, aki oxigénpalack nélkül mászta meg a Mount Everestet

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.