3 időzóna ér össze ezen a ponton: Sør-Varangerben centiken múlik a pontos idő

Orosz-norvég-finn hármashatárt jelölő kőrakás
Olvasási idő kb. 3 perc

Egy egyszerű kőrakásnak tűnik, mégis Európai egyik legkülönlegesebb geopolitikai pontjának számít a norvégiai Sør-Varanger területén található Treriksrøysa. Ezen a ponton ugyanis egyszerre találkozik három ország, három történelmi korszak és három különböző időzóna.

A Treriksrøysa története szorosan összefonódik a 20. század viharos eseményeivel: a mai határok – így a három országot, Norvégiát, Finnországot és Oroszországot elválasztó vonal is – az 1939. november 30-án kezdődött, téliként is emlegetett szovjet-finn háború után vált véglegessé.

Norvég-orosz szomszédság

Finnország ekkor jelentős területeket volt kénytelen átadni a Szovjetuniónak, ezzel elvesztve tengeri kijáratát is. Ennek következményeként Norvégia közvetlenül Oroszország szomszédjává vált, amely alapjaiban változtatta meg a térség geopolitikai helyzetét. Így jött létre az a ritka helyzet, hogy Norvégia két hármas határponttal is rendelkezik:

Idézőjel ikon

a sør-varangerin kívül van egy Storfjord községben is.

Jarfjord, az N886 felől nézve, Sør-Varanger, Finnmark, Norvégia
Ezen a festői vidéken található a három ország találkozása
Fotó: Karl Brodowsky / Wikimedia Commons

Három ország vadregényes találkozása

Az orosz-norvég-finn hármashatárt jelző hely a Krokfjellet oldalán helyezkedik el, 145 méteres magasságban, a Pasvikelva folyó nyugati partján. A környező vidék a vadregényes erdőiről és érintetlen természetéről ismert Øvre Pasvik Nemzeti Park része. Maga a határjel egy kőhalom, amelynek tetején egy kis, kúpos formájú jelölés található, rajta mindhárom ország nevével. Bár első pillantásra teljesen jelentéktelennek tűnik, jelentősége azonban annál nagyobb: ez a pont nemcsak három világ, hanem ugyanennyi időzóna találkozása is.

Több órás időeltolódás néhány másodperc alatt

Itt „fut össze” ugyanis a közép-európai (CET), a kelet-európai idő és az attól még keletebbre használt időzóna. Ezt képzeld el úgy, hogy amikor Norvégiában GMT+1 van érvényben, Finnország már GMT+2-ben, Oroszország pedig GMT+3-ban jár. Mindez azt jelenti, hogy ha valaki szó szerint körbesétál a határkő körül, akár kétórányi időeltolódással is számolhat mindössze néhány lépés alatt.

Norvég-finn-orosz határt jelölő kőrakás a múltban
Fotó: Preus museum / Wikimedia Commons

Különleges turistacélpont is

E hármashatár azonban nemcsak az idő furcsa múlandósága miatt, hanem turisztikai szempontból is jelentős. Egy körülbelül hat kilométer hosszú, jelzett túraútvonal vezet ide a Grenseberget nevű ponttól egy erdei úton át. Ha erre túráznál, akkor a határkő mellett beleszippanthatsz a sarkvidéki természet különleges levegőjébe.

Idézőjel ikon

Érdemes azonban résen lenni, mert e terület szigorúan ellenőrzött határvidék is.

Az itt őrködő katonák folyamatosan figyelik a mozgást az orosz-norvég szakaszon, hogy senki ne léphessen át egyik országból a másikba.

1846 óta létezik

Érdekes módon maga a határjel egyébként nem új keletű: már lassan két évszázada, 1846-tól létezik, noha nem mindig ugyanazt a formáját mutatja. Az idők során többször átalakított jelölőre a második világháború után, 1945-ben például egy betonból készült tetraédert helyeztek, amely így még látványosabban hívja fel az arra járók figyelmét, hogy az ott bizony három ország találkozása.

Kapcsolódó: Ezek a világ legfurcsább országhatárai

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Változott a határátlépés a magyarok kedvenc nyaralóhelyén: csak így lehet belépni Horvátországba

Új digitális határellenőrzési rendszert vezetett be Horvátország az Európai Unió közös Entry/Exit System programjának részeként. A változás elsősorban az Európai Unión kívülről érkező utasokat érinti. Az első belépéskor nekik biometrikus azonosításon kell átesniük, vagyis ujjlenyomatot vesznek tőlük és arcfelismeréshez szükséges fotó is készül róluk.

Lájfhekk

Ha így tankolsz, károsíthatod az autódat

Több tankolási hiba is van, amivel hosszabb távon károsodhat a kocsi. Ezek közül a legjellemzőbbeket be is mutatjuk, hogy a jövőben megkíméljünk a drága alkatrészcseréktől.

Testem

6 tévhit a fehérjefogyasztásról: így rontod el az étrended

A fehérje az egészséges táplálkozás és a fitneszvilág szent grálja, de a körülötte keringő mítoszok miatt sokan teljesen rosszul építik be az étrendjükbe. Tényleg tönkreteszi a vesét a sok protein? Elég a növényi fehérje az izomépítéshez? És biztos, hogy jól jársz a divatos fehérjeszeletekkel? A Weborvos szakmai cikke alapján leromboljuk a 6 legmakacsabb fehérjemítoszt, hogy ahelyett, hogy ártanál a testednek, végre okosan és hatékonyan tankolj energiát.

Testem

Sok idős nem is tud erről a betegségéről, aztán megtörténik a baj

Milliókat érintő, mégis szinte láthatatlan ellenségként leselkedik az idősekre a csontritkulás, amely egészen az első törésig semmilyen fájdalmat nem okoz. Friss adatok szerint a legtöbben semmilyen kezelést nem kapnak, pedig a fel nem ismert betegség miatt bekövetkező combnyak- és csípőtáji törések idős korban gyakran egyet jelentenek az önálló élet végével, vagy akár a korai halállal. Utánajártunk, miért diagnosztizálják ilyen későn a bajt, és miért lenne életmentő a rendszeres szűrés.

Testem

Ez történik a testeddel, ha 48 órán át nem alszol

Az alvás kiemelt jelentőségű a test és az elme megfelelő működésében – ezért, ha nem alszunk eleget, annak mind mentális, mind fizikai értelemben súlyos következményei lehetnek. Az alváshiány hatásai egy kiadós alvással jellemzően korrigálhatók.

Testem

Így pihennek a tengerészgyalogosok: 8 perc alatt felfrissülnek

Egy tengerészgyalogos katona 8 perces frissítő módszere vírusvideóként terjedt el. Lényege, hogy a lábakat magasba emelve szunyókálunk egy igen rövid ideig, mely elvileg felfrissíti az elménket. Az ilyen pihenés azonban nem mindenkinél működik ugyanúgy.

Édes otthon

Így takarítsd allergiaszezonban az otthonod

Allergiaszezonban nemcsak a kinti pollenek okozhatnak panaszt. Sok irritáló anyagot mi magunk viszünk be a lakásba a ruhánkon, a hajunkon vagy akár a cipőnkön. Néhány egyszerű szokással azonban csökkenthető a por, a pollen és a penész mennyisége, így az otthon valóban a pihenés helyszíne maradhat.

Testem

Helyrehozza a vércukorszinted, ha ebből a zöldségből mindennap eszel

A kelkáposzta sokak számára nem túl ínycsiklandó étel, pedig magas a tápanyagtartalma, és jótékonyan hat a vércukorszintre, illetve a szív- és érrendszerre is. Azonban túlságosan nagy mennyiségben fogyasztva a pajzsmirigy működését is befolyásolhatja, illetve a vesekő képződését is elősegítheti.