3 időzóna ér össze ezen a ponton: Sør-Varangerben centiken múlik a pontos idő

Orosz-norvég-finn hármashatárt jelölő kőrakás
Olvasási idő kb. 3 perc

Egy egyszerű kőrakásnak tűnik, mégis Európai egyik legkülönlegesebb geopolitikai pontjának számít a norvégiai Sør-Varanger területén található Treriksrøysa. Ezen a ponton ugyanis egyszerre találkozik három ország, három történelmi korszak és három különböző időzóna.

A Treriksrøysa története szorosan összefonódik a 20. század viharos eseményeivel: a mai határok – így a három országot, Norvégiát, Finnországot és Oroszországot elválasztó vonal is – az 1939. november 30-án kezdődött, téliként is emlegetett szovjet-finn háború után vált véglegessé.

Norvég-orosz szomszédság

Finnország ekkor jelentős területeket volt kénytelen átadni a Szovjetuniónak, ezzel elvesztve tengeri kijáratát is. Ennek következményeként Norvégia közvetlenül Oroszország szomszédjává vált, amely alapjaiban változtatta meg a térség geopolitikai helyzetét. Így jött létre az a ritka helyzet, hogy Norvégia két hármas határponttal is rendelkezik:

Idézőjel ikon

a sør-varangerin kívül van egy Storfjord községben is.

Jarfjord, az N886 felől nézve, Sør-Varanger, Finnmark, Norvégia
Ezen a festői vidéken található a három ország találkozása
Fotó: Karl Brodowsky / Wikimedia Commons

Három ország vadregényes találkozása

Az orosz-norvég-finn hármashatárt jelző hely a Krokfjellet oldalán helyezkedik el, 145 méteres magasságban, a Pasvikelva folyó nyugati partján. A környező vidék a vadregényes erdőiről és érintetlen természetéről ismert Øvre Pasvik Nemzeti Park része. Maga a határjel egy kőhalom, amelynek tetején egy kis, kúpos formájú jelölés található, rajta mindhárom ország nevével. Bár első pillantásra teljesen jelentéktelennek tűnik, jelentősége azonban annál nagyobb: ez a pont nemcsak három világ, hanem ugyanennyi időzóna találkozása is.

Több órás időeltolódás néhány másodperc alatt

Itt „fut össze” ugyanis a közép-európai (CET), a kelet-európai idő és az attól még keletebbre használt időzóna. Ezt képzeld el úgy, hogy amikor Norvégiában GMT+1 van érvényben, Finnország már GMT+2-ben, Oroszország pedig GMT+3-ban jár. Mindez azt jelenti, hogy ha valaki szó szerint körbesétál a határkő körül, akár kétórányi időeltolódással is számolhat mindössze néhány lépés alatt.

Norvég-finn-orosz határt jelölő kőrakás a múltban
Fotó: Preus museum / Wikimedia Commons

Különleges turistacélpont is

E hármashatár azonban nemcsak az idő furcsa múlandósága miatt, hanem turisztikai szempontból is jelentős. Egy körülbelül hat kilométer hosszú, jelzett túraútvonal vezet ide a Grenseberget nevű ponttól egy erdei úton át. Ha erre túráznál, akkor a határkő mellett beleszippanthatsz a sarkvidéki természet különleges levegőjébe.

Idézőjel ikon

Érdemes azonban résen lenni, mert e terület szigorúan ellenőrzött határvidék is.

Az itt őrködő katonák folyamatosan figyelik a mozgást az orosz-norvég szakaszon, hogy senki ne léphessen át egyik országból a másikba.

1846 óta létezik

Érdekes módon maga a határjel egyébként nem új keletű: már lassan két évszázada, 1846-tól létezik, noha nem mindig ugyanazt a formáját mutatja. Az idők során többször átalakított jelölőre a második világháború után, 1945-ben például egy betonból készült tetraédert helyeztek, amely így még látványosabban hívja fel az arra járók figyelmét, hogy az ott bizony három ország találkozása.

Kapcsolódó: Ezek a világ legfurcsább országhatárai

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.