Egészségesebb lesz a baba, ha az apjára ütött?

Olvasási idő kb. 1 perc

A mindkét szülő szerint az apjukra hajazó babák ritkábban szorulnak kórházi ellátásra – állítja egy kutatás.

Egy nemrég publikált tanulmány szerint azért egészségesebbek egy évvel a szülés után az apjukéhoz hasonló arcvonásokkal rendelkező babák, mert több időt töltenek velük a fellelkesült apukák. Legalábbis amennyiben külön élnek a szülők, a kutatásban ugyanis csak olyan családok vettek részt, ahol az anyjukkal éltek a gyerekek.

Minél jobban hasonlítanak a gyerekek az apjukra, annál egyértelműbb az apák számára, hogy az a furcsa kis lény bizony az ő művük. Ez pedig azt jelenti, hogy több időt is szánnak a gyerekekre - írja az Independent. Az apjukkal havi 2.5 nappal több időt töltő kisgyerekek kevesebb időt töltöttek ugyanis a kutatók szerint kórházban, kisebb volt az esélye annak, hogy sürgősségi ellátásban kelljen részesülniük és az asztmás rohamok száma is alacsonyabb volt az esetükben.

Az apák jelenléte nem csak a balesetek megelőzése miatt fontos persze: az együtt töltött időnek hála a gyerekek szükségleteiről is pontosabb képet alkottak a szorgosabb apák. A szülés utáni egy évben a kutatók szerint általában véve is „sokkal jobb volt a gyerekek egészségügyi állapota”, ha több időt szánt rájuk az apjuk. Kifejezetten fontos lenne tehát, hogy a különélő apák is kivegyék a részüket a gyerekneveléssel együtt járó teendőkből.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Consuela
Consuela
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?